Rendkívüli helyzet Görögország miatt

Fotó: AFP / ARIS MESSINIS

-

Hétfőre rendkívüli uniós csúcsot hívtak össze, de még pénteken is összeül az eurócsoport, hogy a görög helyzetről tanácskozzon. A brit pénzügyminiszter már a legrosszabbra készül.


Miután csütörtökön nem tudtak megállapodni a Görögországnak nyújtandó segítség utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósításához szükséges görög gazdasági reformintézkedésekről, Donald Tusk, az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az eurócsúcs elnöke rendkívüli csúcstalálkozóra hívta össze az eurót használó tagállamok vezetőit.

Ezt megelőzően pedig pénteken összeül az uniós országok pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup is, mert mint Michel Sapin francia pénzügyminiszter fogalmazott, egy ilyen csúcstalálkozót a pénzügyminisztereknek kell előkészíteniük. Egyébként pedig megjegyezte:


eljött az ideje, hogy Görögország helyzetét sürgősen megvitassuk a legmagasabb politikai szinten.

Lejár a négy hónapos haladék

Alexander Stubb finn pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a csúcs előtt valószínűleg a pénzügyminiszterek is újra tárgyalóasztalhoz ülnek. Annál is inkább, mert az eurócsoportban február 20. óta nem született újabb dokumentum Görögországról, pedig a csúcshoz kellene készíteni egy technikai vázlatot, javaslatot. Az eurócsoport februárban abban állapodott meg, hogy az összességében 245 milliárd eurós segítségnyújtási és reformprogram lejártát február végéről június végére halasztják. Ennek fejében Athén nem fordíthatja visszájára a korábban meghozott intézkedéseket, nem tehet olyan egyoldalú lépéseket, amelyekkel ellehetetlenítené a program sikeres megvalósítását, és hiteles reformprogrammal kell előállnia, hogy hozzájuthasson az utolsó hitelrészlethez.

Ezzel gyakorlatilag Athén négy hónap haladékot kapott, de a reformprogramról mindeddig nem sikerült megállapodnia a hitelezőkkel. Van ugyanis néhány sarkalatos pont, amelyekről nagyon messze vannak az álláspontok.

Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy ha a hétvége folyamán nem sikerül dűlőre jutni, s a csúcs előkészítetlenül ül össze, az nem igazán konstruktív. „Nem tudjuk, várható-e Athénból bármilyen új javaslat. Így politikai szintre emelni a dolgokat, ahogyan a görögök teszik, nyilvánvalóan kétélű fegyver” – vélekedett Schelling.

Rimantas Sadzius litván miniszter szintén világossá tette: Görögországnak először technikai szinten kellene megállapodni a számokról és konkrét intézkedésekről a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság képviselőivel. Ez az, ami hónapok óta nem sikerül. Sadzius szerint csak ezt tudná érdemben megtárgyalni az Eurócsoport, miközben a tagállami vezetők tisztázhatják a politikai kérdéseket.


Mikortól van csőd?

A program jelen állás szerint így június 30-án véget ér, ugyanazon a napon, amikor Görögországnak másfél milliárd eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Mostanra pedig világossá vált, hogy Görögországnak ehhez nincs elég pénze. Az eurócsoport elnöke csütörtökön arra az álláspontra helyezkedett, hogy megállapodás hiányában már nincs idő arra, hogy Görögország időben megkaphassa a pénzt.

Christine Lagarde, az IMF vezetője szintén csütörtökön Brüsszelben közölte: ha Athén nem fizet időben, azt az IMF elmaradásként fogja kezelni, nem ad haladékot, s Athén nem juthat több pénzhez a valutaalaptól, míg azt nem tudja rendezni. Hitelminősítők ugyanakkor tudatták, hogy ezt nem tekintenék államcsődnek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló tartozások kiegyenlítése számít, a hivatalos kölcsönök nem teljesítését hivatalosan nem tekintenék csődeseménynek.

George Osborne, az euróövezeten kívüli Egyesült Királyság pénzügyminisztere sürgette, hogy Athén állapodjon meg hitelezőivel. Saját adófizetőit és választópolgárait igyekezett megnyugtatni, mondván: országa minden intézkedést megtett a gazdaság biztonságának szavatolása érdekében, hogy meg tudjon küzdeni a külső kockázatokkal.


Bízunk a legjobban, de most a legrosszabbra is fel kell készülnünk

– hangoztatta a brit pénzügyminiszter.

A görögök kilépését az válthatja ki, ha az Európai Központi Bank, amely jelenleg úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtással (ELA) tartja fenn a görög bankok fizetőképességét, nem lesz képes ezt folytatni. Csak csütörtökön egymilliárd eurónyi betét szivárgott el a bankokból, és felmerült annak a lehetősége, hogy a görög pénzintézetek hétfőn már nem tudnak kinyitni. Ha azonban az eurózóna jegybankja (az EKB) nem tudja biztosítani a bankrendszer likviditását, akkor ezt a görög jegybanknak kell megtennie. Az viszont csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából.