Remek év volt ez az űrben

Forrás: MTI/AP/NASA

-

Az űrállomáson saláta nőtt, a Müpa eljátszotta a kínai űrközpont, a Bálna pedig a NASA szerepét a moziban, Putyin űrvállalatot államosított, brit került az ISS-re, közben pedig a szondák annyi képet küldtek a Naprendszerről, hogy alig győzzük megnézni őket.


Képzeljék, kerek negyvenötödik évfordulója volt annak, hogy a Beatles bejelentette a feloszlását! Hogy ez miért űrkutatási hír? Mert volt három olyan ember, akinek az űrben mondták meg az akkor még fontosnak tűnő hírt: Jim Lovell parancsnoknak, valamint Jack Swigert és Fred Haise űrhajósoknak, akik az Apollo–13 fedélzetén a Holdra tartottak.


Az Apollo–13 végül csak hazatért, a vezérlőben pedig rágyújtottak


Volt másik születésnap is, a Hubble-űrteleszkópnak huszonöt gyertyát kellett volna elfújnia. És mivel ünnepi év van, ezért csak a második mondatban említem meg, hogy valójában az 1993-ban a távcsőbe szerelt COSTAR eszköz beépítése óta számít valódi távcsőnek a Hubble, mert a fő tükrét a Földön rosszul csiszolták. A csecsemőkori hibákat könnyű elnézni, annyi csodálatos képet készített az űrtávcső azóta, hogy napokat lehet tölteni csak azokat nézegetve.


1999-es fotó a feltuningolt Hubble-űrtávcsővel


Sokkal kevesebb szó esik az idén huszadik évét betöltő SOHO-napszondáról, pedig jobb éveiben kétszáz üstököst is felfedez, összesen pedig háromezer üstökös felfedezése köthető az űreszközhöz. (Képeket erre nézhetnek.) A majdnem a Föld és a Nap közti stabil L1 pontban lévő szonda jövő decemberig egészen biztosan működni fog.


Jé, ott egy Föld!

Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be idén júliusban a NASA, hogy a Kepler-űrtávcső megtalálta a Kepler-452b nevű bolygót, amely az eddig ismert bolygók közül a legjobban hasonlít a Földhöz. A leghasonlóbb ebben az esetben azt jelenti, hogy a Napunkhoz hasonló G2-es típusú csillag lakható zónájában van, azaz lehet rajta folyékony víz. A bolygó átmérője hatvan százalékkal nagyobb a Földnél, öt százalékkal távolabb van a napjától, az éve pedig 385 napig tart. Azt nem tudjuk, hogy kőzetbolygó-e – a tudósok 49 és 65 százalék közé teszik ennek az esélyét, tehát vagy igen, vagy nem –, és az sem világos, hogy van-e légköre.


Kicsit nagyobb, nem tudjuk, van-e légköre, de csak rokon


Nagyobb probléma, hogy a Kepler-452b 1400 fényévre található a Földtől. A távolságot legegyszerűbb úgy érzékeltetni, hogy ha a magyar törzsek a 600-as években a Déli-Urálnál található Baskíriából fénysebességgel indultak volna el az új bolygó felé, mostanság érnének oda.


Volt víz a Marson, de a Nap mindent eltolt

Tudományosan nagyon érdekes – praktikusan viszont nem sok mindent jelentő – híre volt a NASA-nak idén, hogy folyékony víz nyomaira bukkantak a Marson. A hír sajnos nem jelenti azt, hogy azonnal csomagolhatjuk a Mark Watney Fanklub-pólóinkat, és elindulhatunk krumplit termeszteni a szomszédos bolygóra: most biztosan nincsenek folyók a Marson, ha másért nem, azért, mert ritkán emelkedik nulla fok felé a hőmérséklet. Az egyenlítőnél délben lehet akár 20 Celsius fok is, a sarkokon pedig a -150 fok sem ritka. Az átlaghőmérséklet a barátságtalan -55 Celsius: az pont olyan vacak, mint az orosz Vosztok állomáson, amelyet az Antarktisz egy befagyott tavára építettek.



Novemberben a NASA azt is bejelentette, hogy a Mars vizét – és a légkört is – a napszél pusztította el, és ez a folyamat még most is tart. Egy-egy napkitörés pedig sokat ront a helyzeten. Mire el tudnánk jutni a Marsra, bőven utószezon lesz.


Pedig a Szilícium-völgyből számos remek tipp jött idén, mit lehetne kezdeni a Marssal. Elon Musk, a Tesla elektromos autó, a SpaceX magánűrcég és még néhány hasonló remek startup atyja például atombombákkal dobálná meg, hogy jobb legyen az idő.


Az év egy részét azzal töltötte az Elon Musk vezette SpaceX, hogy megpróbált leszállni újrahasznosítható rakétájával egy olyan bárkára, amelyet hihetetlenül menő módon Iain M. Banks egyik regényének szereplőjéről neveztek el, és amely ki volt vontatva a tengerre. A kísérletek rendre sikertelenül zárultak, ezért a nem hivatalos csinos leszállási díjat végül Jeff Bezos Amazon-vezér Blue Origin nevű cége takarította be. Pár hétre rá a SpaceX újra próbálkozott, és ezúttal már sikerült a landolás.



Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a SpaceX jóval nagyobb feladatot vállalt magára. A Blue Origin rakétája 100 kilométerre emelkedett fel, épphogy csak kinézett az űrbe, és ezt jóval kisebb gyorsulással tette. A SpaceX rakétájának első fokozata dupla magasságról jött vissza, és lényegesen nagyobb sebességgel indult el. Az elsőségen és a nehézségen lehet vitatkozni, mindenesetre tény, hogy mindkét cég sikeresen landolt.


Jé, nitrogén, jé, Plútó!

A Philae-leszállóegység ugyan még 2014-ben landolt a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, ráadásul a parkolás nem is sikerült tökéletesen, de még erre az évre is jutott tudományos bejelentés a csapattól. A Rosetta-szonda molekuláris nitrogént észlelt az üstökösön, ami segít szűkíteni azt, hogy milyen környezetben keletkezhetett az üstökös. Ahhoz, hogy ne a vegyületeivel találkozzanak a tudósok, 23 és 53 Kelvin fok között kellett megfagynia a magnak. Az adatok azt is sugallják, hogy a Föld légkörében található nitrogén nem a Jupiter-család üstököseiből származik.


Philae

A szonda tíz kilométerre volt az üstököstől a mérések készítésekor


Az év nagy űrszondás eseménye azonban nem a Rosetta/Philae-adatok kiértékelése volt, hanem az, amikor a New Horizons elhaladt a Plúto mellett. Százmillió éves – azaz rendkívül fiatal – hegyeket, jeges síkságokat és geológiailag aktív holdakat fotózott az űreszköz. Mielőtt a New Horizons odaért, valami pixeles, vacak kép volt csak a törpebolygóról, amelyről semmit sem lehetett megállapítani, most viszont több megapixeles fotókból dolgozhatnak a csillagászok.



pluto new horizons

Ötmilliárd kilométerre van, mégis ilyen fotóink vannak a Pútóról


Még jobb hír, hogy a New Horizons sikeresen túlélte a találkozást, folytatja az útját a Kuiper-öv felé.


Év végi meglepetésként Vlagyimir bekavart


Tovább is van

A csillagászatban aztán egyáltalán nincs olyan, hogy valami csak egy évig tart. Már lehet tudni, hogy jövőre űrhajósfelvételt hirdet a NASA, az amerikai törvényhozás tárgyalni fogja az aszteroidák kitermelésére vonatkozó törvénytervezetet, ami első ránézésre sérti az űrre vonatkozó nemzetközi szerződéseket. Vlagyimir Putyin orosz államfő pedig karácsonyra meghívta magát egy űrcégre: feloszlatta a régóta gyengélkedő, mégis nélkülözhetetlen Roszkozmoszt, hogy egy új, teljesen állami űrvállalatot hozzon létre. Nem fogunk jövőre se unatkozni.