A politika hergel, a militáns csoportok ugranak

Fotó: MTI / Mohai Balázs

-

Több esetben is megtámadtak menekülteket a magyar határ mentén, azonban hogy magányos elkövetők vagy szervezetek tették volna, még nem derült ki.


A Magyarországra érkező menedékkérők közül már többen beszámoltak arról, hogy ismeretlen egyenruhások zaklatták, megtámadták, több esetben súlyosan bántalmazták is őket a határ mentén. Ezekre az atrocitásokra először egy haláleset irányította rá a figyelmet: egy szír férfi azért fulladt a Tiszába, mert ismeretlenek megakadályozták, hogy partra evickéljen. Az eset után több nemzetközi szervezet – egyebek mellett a Human Right Watch – is kérte a magyar kormányt, hogy vizsgálja ki az erőszakos akciókat.


A bírálatokra reagálva Kontrát Károly belügyi államtitkár kijelentette: Magyarország betartja a schengeni határellenőrzési szabályokat és a genfi egyezményt, vagyis az államnak semmi köze a visszaélésekhez.


Magyarország déli határait a hivatásos állomány (rendőrség és katonaság) mellett önkéntes civil csoportok is igyekeznek védeni. A korábban említett túlkapásokért azonban senki nem vállalta a felelősséget, és hivatalos eljárás sem derítette fel az elkövetőket.

Toroczkai László – Ásotthalom polgármestere és a Jobbik frissen megválasztott alelnöke – már 2014-ben is arról beszélt, hogy az általa vezetett Csongrád megyei község polgárőrei és mezőőrei folyamatosan járják a határ menti területeket, ahol menekülteket tartoztatnak fel.

A Tyirityán Zsolt által vezetett Betyársereg honlapján azzal büszkélkednek, hogy „seregük klánjai” az ország több pontján is önvédelmi akciókat szerveznek, és folyamatosan képzik magukat, hogy harcra készek legyenek. A szervezetben egykori katonák, volt rendőrök és exkommandósok is vannak. Tyirityán ennek is tudja be, hogy – szerinte – megfigyelés alatt tartja őket a titkosszolgálat.

Tyirityán kapcsolatban áll a Jobbikkal – bár a pártelnök, Vona Gábor a „néppártosodás” jegyében már nem büszkélkedik a Betyársereghez kötődő viszonyával, azonban maga Tyirityán barátjának nevezi Vonát, amit az utóbbi sem cáfolt. A Betyársereg emellett Orosz Mihály Zoltánnal, az érpataki polgármesterrel is jó kapcsolatot ápol.


A szélsőséges mozgalmak már a rendszerváltozás után megjelentek, mára szinte az egész országban megtalálhatóak. Szerencsére ezek a maroknyi csoportok egymással is rivalizálnak

– mondta lapunknak egy, a titkosszolgálat munkájára rálátó forrás. Hozzátette: ezek a szervezetek a 90-es évek óta legtöbbször valamilyen informális módon kötődnek egyes pártokhoz vagy politikusokhoz.


Ezeket a csoportokat a titkosszolgálat nyomon követi, és pontosan tudja, hogy kik jelenthetnek potenciális veszélyt: „Azonban az igaz, hogy mindeddig egyetlen szélsőséges szervezet sem szervezett tömeges akciókat, illetve nem hajtott végre fegyveres támadásokat” teszi hozzá forrásunk. Az atrocitásokat magánemberek követik el, nem valamilyen szervezet nevében támadnak. Ebből viszont nem következik az, hogy a paramilitáris csoportokat alá kellene becsülni. Az agresszorok ugyanis gyakran kapcsolatban állnak valamelyik radikális szervezettel.


A támadók szerint ilyenkor rajtuk a sor, hogy igazságot tegyenek

– mondta forrásunk. Hozzátette: a szélsőségesek mindig az aktuális bűnbakot támadják – legyen szó a cigányokról, homoszexuálisokról vagy most a bevándorlókról.


Szakértőnk kiemelte: a politikai pártok nagyon nagy hatást képesek gyakorolni a közgondolkodásra, ezáltal megfertőzve az egyes emberek felfogását is. Szerinte ezt a veszélyt sokan alábecsülik.


Nagy-Britanniában a Brexitet követő napokban 57 százalékkal emelkedett az idegenellenes támadások száma az előző hónaphoz képest – ezekről az esetekről pedig számos poszt született #PostRefRacism bejegyzés alatt a Twitteren is.

Az Európai Unióból való kilépésre buzdító kampány a szigetországban az idegenellenességet is felszínre hozta, ami nemcsak a menekültek, de a Nagy-Britanniában élő külföldiek és színes bőrűek ellen is hangolta a közvélemény egy részét.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az állam erőszak-monopóliumának megőrzése érdekében minél előbb tisztáznia kell: kik lépnek fel önhatalmúlag a migránsokkal szemben. Tálas úgy vélte: az ilyen akciók csak nagyon elszigetelten történnek – céljuk a média és a politikai közbeszéd tematizálása.

A titkosszolgálatok figyelemmel kísérnek minden veszélyesnek tűnő mozgalmat – az pedig, hogy hazai, illetve külföldi csoportok összejátszanának egymással, szinte elképzelhetetlen.


Ezeket a mozgalmakat a szolgálatok figyelik, nem csak Magyarországon, így a belföldi elhárítás a társszolgálatoktól szerzett információk segítségével szükség esetén be tudnak avatkozni

– mondta Tálas.


Szélsőjobboldali támadások a német táborok ellen

Németországban július végéig 655 bűncselekményt követtek el menekültszállások ellen. Erőszakos bűncselekmény 118 esetben fordult elő, ezekből 55 volt gyújtogatás, 4 pedig robbantás – közölte a német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA). A hatóság szerint 655-ből 613 tett egyértelműen szélsőjobboldali támadás volt.

Tavaly összesen 1031 ilyen támadás történt, vagyis idén eddig 418 százalékkal növekedett a menekültekkel szembeni tevékeny agresszió.