Régóta húzódó ügyben sikerülhet megállapodni az EU-val

Fotó: AFP / JOEL SAGET

-

Az aszfaltügy várhatóan nem jut el a bíróságig, inkább megegyezne egymással a magyar kormány és az Európai Bizottság.


Corina Cretu, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa rendkívül előnyös, nagyvonalú ajánlatot tett az aszfaltügyben a magyar kormánynak - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint a javaslatot a kormány hétfőn fogja tárgyalni és valószínűleg el is fogja fogadni.

Az ügy előzménye még 2013-ra nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság egy vizsgálat után azt közölte, hogy szerinte szabálytalanul költötte el Magyarország az útépítésekre szánt uniós pénzeket. A probléma az volt, hogy a magyar közbeszerzések feltételként szabták, hogy csak olyan vállalkozás indulhatott a tendereken, amelynek az építendő úttól maximum 50 kilométerre van az aszfaltkeverő telepe. Akkoriban azt közölték, hogy az aszfaltkeverő telep elhelyezkedésére vonatkozó követelmények csak szerződésteljesítési feltételként alkalmazhatóak, nem pedig előzetes alkalmassági szempontként, mert az sérti az ajánlattevők letelepedési jogát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, a keverőtelepek előzetes engedélyeztetésének és felállításának követelménye pedig visszatartó erővel bírhat a potenciális ajánlattevőkre.

A bizottság emiatt nemcsak a már kihirdetett tenderekre nem fizetett, hanem a további útépítési pályázatokra sem adott egy fillért sem. Így pedig összesen 500 milliárd forint kifizetését késleltették. Az első hírek arról szóltak, hogy a Bizottság 25 százalékos korrekciót írna elő, azaz a pénzek ekkora százalékát nem lehetett volna ezekre a projektekre elkölteni, más szóval ezt a kormánynak kellett volna saját zsebéből állnia. Igaz, más hasonló célra el lehet ezeket a pénzeket költeni, ami azért volt kedvező hazánknak, mert a magyar kormány, úgymond, túltervezte a pályázati kereteket, azaz az elérhető uniós források összegénél mindig magasabb értékben fogadtak be pályázatokat. Ennek oka az volt, hogyha egy beruházás bármilyen ok miatt nem valósul meg, akkor legyen egy úgynevezett tartalék projekt, ahova át lehet tenni az uniós pénzeket, elkerülvén azt, hogy azok örökre elvesszenek Magyarország számára.



A kormány egyébként már a kezdetektől vitatta a döntés, mondván, más uniós példák is akadnak hasonló előírásokra. Megállapodás viszont azóta sem született, így mintegy 500 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetése állt néhány éven keresztül.

A mostani megállapodásnál Lázár nem említett pontos összeget, hogy végül is mekkora korrekcióban állapodhatnak meg a felek, mindössze annyit mondott, hogy az a sajtóban megjelent 200 milliárd forintos összegnél “lényegesen kedvezőbb”. Ráadásul az uniós pályázatok túlvállalásai miatt az ország nettó forrást nem fog veszíteni - hangsúlyozta Lázár.

Corina Cretu mindössze a szokásos formulákat hangoztatta, így megemlítette, hogy a három éve húzódó jogvita senki számára sem hasznos, a megállapodás pedig egybevág a pénzügyi korrekciók szabályaival. A biztos az MTI beszámolója szerint örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy néhány adminisztratív lépés után az Európai Bizottságnak lehetősége lesz Magyarország rendelkezésére bocsátani azokat az összegeket, amelyeket eddig visszatartottak.

A 444.hu ugyanakkor úgy tudja, hogy ennyire azért nem kedvező a helyzet, mivel a Lázár – Cretu alku azt rögzíti, hogy az egyedi szerződések alapján kötött útépítések esetében 10, a keretszerződéses beruházások esetében viszont 25 százalék lesz a korrekció. Ez azt jelenti, hogy valahol 36 és 90 milliárd forint között lehet az az összeg, amit le kell szedni az 500 milliárdból és át kell tolni más projektekbe.