Ránk dupláznak a románok

Fotó: MTI / Krizsán Csaba

-

Sereghajtó marad Magyarország Európában, már ami a gazdaság élénkülését illeti. Jó, ha 2 százalékkal bővül idén a GDP, miközben Románia a dupláját teljesíti.


A magyar gazdaság az év első három hónapjában még a vártnál is rosszabbul teljesített: az egy esztendővel korábbi adatokat csupán fél százalékkal tudta felülmúlni, míg 2015 utolsó negyedévéhez képest romlott is a kibocsátás. Ezek után nem okozott meglepetést, hogy a GKI Gazdaságkutató rontott az idei előrejelzésén. Míg korábban 2,3 százalékos bővülésre számítottak, legújabb adataik szerint a 2 százalék elérése is szerencsésnek mondható majd. Velük szemben a Magyar Nemzeti Bank továbbra is reménykedik az év elején kiadott 2,8 százalékos GDP-növekedésben.

A GKI szakemberei szerint az elmúlt hónapokban a magyar gazdaságpolitikában csendes, egyensúlyrontó változás kezdődött. Folytatódik a tulajdonviszonyok és piacok aktív állami szerepvállalással történő átrendezése. (Ilyen a cafeteria átrendezése, vagy az önkormányzatok számlavezetésének államosítása.) Az elemzők szerint - bár ezt a kormányzat és a jegybank folyamatosan tagadja - a monetáris politika fontos célja a forint gyengítése, s ezzel árfolyamnyereség elérése. Ennek következménye a magyar gazdaság egészének leértékelődése.

A közgazdászok megjegyzik:


kudarcot vallott az olcsó magyar munkaerőre alapozott növekedési stratégia.

Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya erőteljesen behatárolja a növekedés lehetőségeit. Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak kis része képes a versenyszektorban elhelyezkedni. Akiknek van munkája, azok egy százalék körüli (reál)kereset-növekedéssel számolhatnak, és a nyugdíjasoknak is több marad a pénztárcájukban idén, szinte elenyésző - 0,8 százalékos - infláció mellett. A bérek emelkedése az egyik motorja idén a gazdaságnak, hisz csak ez fűti a 4 százalék körüli fogyasztás-emelkedést.



A gazdaság legnagyobb problémája - a GKI elemzése szerint -, hogy miközben a magánkézben lévő cégek folyamatosan fogják vissza beruházásaikat, ezzel együtt pedig termelékenységük is csökken, kizárólag az uniós forrásokra alapozott, állami fejlesztések lökik előre a GDP-t. Márpedig a Brüsszelből ciklikusan érkeznek a milliárdok, elsősorban ez látszott meg az év eleji adatokban is. Emellett a kormány sem képes tartani saját terveivel:


noha idén 2140 milliárdforintnyi támogatást akarnak szétosztani, eddig csupán 100 milliárd talált gazdára.

(Ha ezt valóban felpörgetik, annak a költségvetés láthatja kárát, hisz ebben az esetben a honi büdzséből előlegeznék meg az uniós pénzeket.)

Szintén borúlátásra ad okot, hogy az ipari termelés 2016 márciusában már ötödik hónapja csökkent. Az ipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás visszaesése az első negyedévben 1,6 százalékos volt.

Az előrejelzés szerint az idei évre tervezett, 1,9 százalékos, GDP- arányos költségvetési hiány elérése bizonytalan, mivel a kormányzat részben kényszerből, részben a választásokra való felkészülés jegyében a második félévben várhatóan tovább növeli kiadásait. A GKI 2,3%-os hiányra számít. Ezzel párhuzamosan a konvergencia-programban vállalt 74,5 százalékos államháztartási hiány sem tartható, ideális esetben is csupán a 75 százalékra csökkentést érheti el a kormány.