Rakéta a pilótafülkébe - kész a maláj gép szakértői jelentése

Fotó: AFP / EMMANUEL DUNAND

-

Ismertették az Ukrajna fölött tavaly júliusban lelőtt maláj gép végleges szakértői jelentését. A Holland Biztonsági Iroda elnöke hivatalosan is megerősíttette, hogy egy Buk típusú föld-levegő rakéta találta el a Malaysia Airlines MH17-es járatát, a pilóták holttestében megtalálták a rakéta egyes darabjait is. A sajtótájékoztatón nem nevezték meg, hogy ki tehető felelőssé a gép lelövéséért, de több jel is arra utal, hogy a szeparatisták találták el a járatot.


Lezárult a MH17-es malájgép katasztrófájának vizsgálata. A nemzetközi nyomozás összehangolásával megbízott Holland Biztonsági Iroda elnöke, Tjibbe Joustra ismertette kedden, délután negyed kettőkor a végleges szakértői jelentést, amelyet Ukrajna, Hollandia, Ausztrália, Malajzia és Belgium együttműködésével állítottak össze.

Joustra a roncsokból rekonstruált gép teste előtt tartotta meg sajtótájékoztatóját. Az elnök megerősítette, hogy egy Buk típusú föld-levegő rakéta találta el a Malaysia Airlines MH17-es járatát tavaly július 17-én, a rakétát 320 négyzetkilométeres körzetből lőtték fel, később pedig a repülőgép roncsai ötven négyzetkilométeres körzetben szóródtak szét. Mint mondta, a nyomozás során kizárták, hogy egy gépben elrejtett bomba robbant volna fel, esetleg két gép ütközött volna össze a levegőben, netán egy meteorit csapódott volna bele a járatba.

A Buk rakéta a gép elejét találta el bal oldalról, a lövedék darabjainak egy része a pilóták testébe fúródott. A pilótafülke hamar leszakadt a gépről, annak maradványait jópár kilométerre a többi roncstól találták meg.

A roncsok rekonstrukciója nehéz feladat volt – mondta Joustra, aki kiemelte, hogy a gép egyes darabjait csupán két héttel ezelőtt találták meg, és valószínűleg még újabbakra is bukkanhatnak. A vizsgálatokat nehezítette, hogy a gép bizonyos darabjai nem érkeztek meg 2014 decemberéig Hollandiába, ez késleltette a pontos rekonstrukciót.



Biztonságosnak hitték a légteret

Joustra azt mondta, a maláj gép katasztrófája idején már rég le kellett volna zárni a légteret, az ukrán hatóságok azonban ezt elmulasztották, nem mérték fel eléggé a Kelet-Ukrajnában lévő fegyveres konfliktus kockázatát. Bár voltak korlátozások, és bizonyos magasság alatt már nem volt szabad repülni a Donyeck-medence területén, de arra senki sem gondolt, hogy a nagyjából tíz kilométer magasságban repülő utasszállítók is veszélyben vannak – közvetlenül a járat lelövése után még 160 gép repült át a térség felett.


„Senki nem gondolta, hogy a konfliktus fenyegetést jelenthetne a civil légi közlekedésre” – hangsúlyozta az elnök.

A Joustra mögött levetített animáción látható volt, hogy abban a pillanatban, amikor találat érte az MH17-est, három másik gép a kritikus terület felett repült.


Ennyi maradt meg a pilótafülkéből.


A malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járata tavaly július 17-én az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területen zuhant le 298 emberrel a fedélzetén. Az utasok kétharmada holland volt, ezért Hollandiát bízták meg a katasztrófa okainak felderítésére indult nyomozás koordinálásával.
Ukrajna és az Egyesült Államok is azt állítja, hogy a szakadárok lőtték le a gépet a Buk rakétával, amelyet Oroszországtól kaptak. Moszkva határozottan visszautasítja ezeket a vádakat, és az ukrán erők számlájára írja a történteket.

A sajtótájékoztatón nem nevezték meg, hogy pontosan ki tehető felelőssé a tragédiáért. A Holland Biztonsági Iroda ugyanis a nemzetközi szabályok szerint csak a tragédia okait vizsgálja, felelősséget nem hivatott megállapítani.

Az biztos azonban, hogy a nyilvánosságra hozott szakértői jelentésben térképek azt bizonyítják, hogy a rakétát egy a kelet-ukrajnai szakadárok ellenőrzése alatt tartott területről lőtték fel.

A de Volkskrant holland lapnak nyilatkozó forrás szerint ráadásul gyaníthatóan orosz katonák segítettek a gép lelövésében.A Bukot mindenféleképpen Oroszországban fejlesztik és gyártják, és abból lehet kiindulni, hogy a szakadárok maguk nem tudnak használni egy ilyen eszközt" - mutatott rá a forrás. Korábban már egy előzetes jelentés is arról számolt be, hogy a maláj repülőgépet egy Buk rakéta találta el, a gyártó ugyanakkor azt mondta, hogy 1999 óta nem készítenek ilyen típusú rakétákat, az ukrán biztonsági erők fegyverállományában azonban még találni belőlük.


A 298 ember halálát követelő tragédia felelősét egy, a közlekedésbiztonsági tanácséval párhuzamos bűnügyi vizsgálat állapíthatná meg, de egyelőre még az is kérdés, hogy lesz-e ilyen bűnügyi vizsgálat, mivel Oroszország korábban megvétózta azt a holland tervet, hogy egy nemzetközi bíróságot állítsanak fel a cél érdekében.


Az orosz gyártó másképp látja

Nem a kelet-ukrajnai szakadárok uralta Sznyizsne településről, hanem az ukrán hatalom irányítása alatt lévő Zaroscsenszkéről lőtték ki a malajziai utasszállító repülőgép tavalyi katasztrófáját okozó Buk légvédelmi rakétát – közölte a fegyvergyártó Almaz-Antej sajtótájékoztatóján kedden Moszkvában az orosz konszern főmérnökének tanácsadója, Mihail Malisevszkij. Az állami cég saját vizsgálata alapján a rakéta robbanása után a repeszdarabok nem érhették volna a repülőgép bal szárnyát és hajtóművét, ha a rakétát Sznyizsnéről lőtték volna ki.

Jan Novikov, az állami vállalat vezérigazgatója a sajtótájékoztatón közölte újságírókkal, ha a repülőgépet Buk rakétával lőtték le, akkor az csak egy 9M38-as típusú lehetett, és a feltételezetteknél régebbi változat. Saját kísérleteikben ugyanis más formájú sérüléseket hagytak a repeszdarabok a teszt-Boeing felületén. „Az utolsó ilyen rakétatípust még a Szovjetunióban gyártották, 1986-ban” – mondta, hozzátéve, hogy ezeknek a rakétáknak 25 év a hadrendben tarthatósági idejük, ezért az orosz fegyveres erőktől már kivonták. Ukrajnának viszont 2005-ben még biztosan volt 502 darab.