Radikális baloldali politikus a brit Munkáspárt új vezetője

Fotó: MTI/AP / Kirsty Wigglesworth

-

Jeremy Corbynt választották a brit Munkáspárt új vezetőjének, ő a párt miniszterelnök-jelöltje is – ismertették a párt szombatra összehívott rendkívüli londoni kongresszusán. A Munkáspárt élére azért kellett új vezetőt választani, mert az előző vezető, Ed Miliband – aki markáns baloldali fordulatot próbált végrehajtani – a májusi parlamenti választásokon elszenvedett súlyos vereség után lemondott.


A 66 esztendős Corbyn már az első szavazatszámlálási fordulóban hatalmas fölénnyel, a leadott érvényes voksok csaknem 60 százalékával megnyerte a Munkáspárt vezetőválasztását. Politikai programja még sokkal markánsabban baloldali, mint elődjéé volt.

Tony Blair volt brit miniszterelnök, a Labour egykori vezetője, aki a Munkáspárt történetében rekordot döntve három választást nyert meg egymás után, nem sokkal a kampány vége előtt szenvedélyes hangú beszédben igyekezett lebeszélni a párt szavazásra jogosult félmillió tagját és külső támogatóját arról, hogy Corbynra voksoljanak.
Blair kijelentette: a régi időkre jellemző, „hagyományos balos alapállásból” ma már nem lehet választásokat nyerni, csak „középről”, akkor, ha a Munkáspárt széles választói bázis számára jelent vonzerőt, és ha támogatja az üzleti-vállalkozói szférát.

Jeremy Corbynt a Munkáspárton belül is az 1980-as évekbeli hagyományos „szocialista” Labour-politika veteránjaként és valószínű feltámasztójaként emlegetik, a brit sajtóban pedig megjelentek róla olyan jellemzések, amelyek a radikális baloldali görög kormánypárt, a Sziriza irányvonalához hasonlították politikai alapállását.

Jeremy Corbyn – aki a következő, 2020-ban esedékes parlamenti választásokon 71 esztendős lesz – 32 éve képviseli az észak-londoni Islington kerület választókörzetét az alsóházban. Eddig nyolcszor választották parlamenti képviselővé, de mindig a Labour-frakció hátsó padsoraiban ült, és a munkáspárti árnyékkormányban soha nem vállalt szerepet.

Corbynról köztudott az is, hogy vehemensen ellenzi a monarchia intézményének fenntartását, bár egy minapi nyilatkozatában kijelentette, hogy ha vezetésével a Munkáspárt választást nyer, és ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, nem indítana „harcot” a királyság felszámolásáért.