Quaestor-ügy: befejezték a vádirat ismertetését

Fotó: Szabó Gábor

-

Sok tízmilliárdos csalás, sikkasztás és más bűncselekmények - folytatódott a Quaestor-per a Fővárosi Törvényszéken.


Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. A bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki. A Quaestor cégcsoport mintegy félszáz gazdasági társaságból állt. Az ügy tavaly márciusban pattant ki: az MNB vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke nagyjából 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van.


A visszafizetésre nem volt esély

Az első két vádpontot kedden ismertették. Ezek közül az első a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) sérelmére több mint 46,6 milliárd forintos, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztást tartalmazza. Ebben a vádpontban szerepelnek a portfólió-kezelés alatt álló ügyfélszámlákon levő pénzeszközök, melyeket napi rendszerességgel sajátjukként kezeltek a vádlottak. A sértettek között ebben a vádpontban 13 takarékszövetkezet is szerepel.

A második vádpont szerint a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, ezzel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak. Az ügyészség ezt bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalásnak minősítette.

A harmadik vádpont szerint - melynek ismertetését a szerdai tárgyaláson folytatta az ügyész - a vádlottak csalást követtek el azzal, hogy elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, továbbá valóságos és fiktív kötvényeket forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül. 2007-2015 között bankfelügyeleti engedéllyel nyolcszor bocsátottak ki kötvényt összesen több száz milliárdos nagyságrendben. Erre azért volt szükség mert több Quaestor-cég is éveken át veszteséges volt, eladósodott és nem volt reális esélye a kölcsönök visszafizetésére. Például a Győri ETO FC. Kft. a 2007-2014 közötti időszakban egyfolytában veszteséges volt, ennek összege 2007-re már elérte a 2,3 milliárd forintot. A kft. finanszírozása szinte teljes egészében a cégcsoporton belüli kölcsönökkel történt, melyeket a napi működésre használtak.


Konspirált működés

A vádlottak folyamatosan meghamisították egyes Quaestor-cégek könyvelését, pénzügyi beszámolóit, hogy a pénzügyi eszközök áramlása a cégcsoporton belül követhetetlen legyen.

Tarsoly bűnszervezete már 2006 végén, 2007 elején tisztában volt a cégcsoport fizetésképtelenség közeli helyzetével, továbbá tisztában voltak azzal is, hogy a jövőben reálisan nem számíthattak olyan jövedelemre, illetőleg bevételre, amely a cégcsoport gazdasági tevékenységének eredményeként a kibocsátott kötvények kamatokkal növelt megtérülését biztosította volna, "miután a kötvények értékesítéséből befolyó bevételt is döntő részben az általuk addig az időpontig elkövetett vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár megtérítésére, és nem a jogszerűen folytatott gazdasági tevékenység körében kellett felhasználni" - áll a vádiratban.


Valódi és nem létező értékpapírokat forgalmaztak


A kötvényprogramoknál a valóságban nem létező értékpapírok keveredtek a valódi kötvényekkel, és már nem is lehet pontosan megállapítani, hogy konkrétan mely ügyfelek vásároltak - akár részben - nem létező kötvényeket.

A vádirat kitér arra is, hogy "a 2015. március 9. napján a nyilvánosságnak bejelentett fizetésképtelenséget nem a Hungária Értékpapír Zrt., vagy a Buda-Cash Brókerház Zrt. fizetésképtelensége miatt kialakult befektetői pánik", illetve a Quaestor vállalati kötvények "fokozott visszaváltási hulláma okozta". A fizetésképtelenség már 2007-ben fennállt, oka pedig a Tarsoly Csaba bűnszervezete által több mint egy évtizeden át elkövetett bűncselekmény-sorozat.

A vád szerint Tarsoly bűnszervezetének összehangolt, konspirált működése, a befektetők és a pénzügyi felügyelet folyamatos megtévesztése tette lehetővé a Quaestor cégcsoport fennmaradását éveken át. A kötvényekből eredő kötelezettségek 2015-re váltak kezelhetetlenné.


A magas hozam ígérete

A negyedik vádpont az úgynevezett egyedi, opciós szerződésekkel magas hozamokat ígérve VIP ügyfeleknek értékesített nem létező értékpapírokkal kapcsolatban elkövetett csalás, amelyet több mint félezer sértett sérelmére, bűnszervezetben, folytatólagosan követtek el. Ezekben az esetekben Tarsoly az ügyfelektől készpénzt kért, az összegeket egy külön füzetben rögzítettek, az átvett pénz sorsa ismeretlen.

Az ötödik vádpont szerint Tarsoly az egyik Quaestor-cég vezető tisztségviselőjeként 2007. június 6. és 2013. október 29. között 124 alkalommal összesen 1 milliárd 204 millió 502 ezer forint készpénzt vett fel elszámolási kötelezettséggel a cég pénztáraiból. A pénzt azonban eltulajdonította.

Az első néhány alkalommal Tarsoly utasítására kölcsönként könyvelték az elvitt összeget, egy idő után viszont már e nélkül is automatizmussá vált, hogy a Tarsoly által elvitt pénzt a könyvelés utólagos megváltoztatásával leplezzék. A pénzfelvételekre több mint egy fél évtizeden keresztül általában havonta többször, alkalmanként többmilliós, tízmilliós, esetenként több tízmilliós nagyságrendben került sor. Mindez a vád szerint bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett sikkasztás.

A büntetőper következő, csütörtöki tárgyalásán várhatóan szakértőket hallgat meg a bíróság.