Putyint és a populistákat erősítheti meg a párizsi vérengzés

Fotó: AFP / BERTRAND GUAY

-

Tapasztalt diplomatákat kérdeztünk, szerintük mik lehetnek a politikai következményei az újabb párizsi terrortámadásoknak. Hogyan reagál az Európai Unió, mi várható Szíriában, a bevándorlási politikában, milyen politikai erők erősödhetnek meg Európában?


„Rövid távon optimista vagyok, hosszú távon már inkább pesszimista” – ezt a választ adta lapunk kérdésére egy Budapesten dolgozó, több évtizedes tapasztalattal rendelkező diplomata, akit arról kérdeztünk: milyen következményei lehetnek a párizsi terrortámadásoknak, melyekben 129 ember vesztette életét, és több százan megsebesültek, közülük 99-en kritikus állapotban vannak.

Idén ez a francia fővárost megrázó második terrortámadás. Januárban a Charlie Hebdo szerkesztőségében rendeztek mészárlást, majd később egy külvárosi kóser boltban is gyilkoltak. A megkérdezett diplomaták egyetértettek abban, hogy a mostani tragédiának sokkal komolyabb következményei lehetnek majd.


A Charlie Hebdóra még mondhatta, aki akarta, hogy egy direkt az iszlámot provokáló lap szerkesztősége ellen irányult a támadás, de ez most teljesen más.

„Párizs önmagában is képviseli mindazt, ami az európai értékeket jelenti: a francia forradalmat, a szabadságot, az állam és egyház szétválasztását, de ezen kívül a liberalizmust, a szórakozást, akár a bulit, a nőket, a szexet is. Mindent, amit ma a nyugati világgal azonosítunk.”



A diplomata szerint ezért is volt szimbolikus jelentősége a támadás helyszíneinek: egy rockkoncert, a Franciaország-Németország focimeccs, kávézó, étterem, a Louvre, a Notre Dame – csupa olyan helyszín, amelyek az európai életforma szimbolikus részeinek nevezhetők. „Szerintem ezért nem, mondjuk, Berlinben történt a támadás, és ezért teljesen más az üzenete, mint a londoni, madridi merényleteknek (a 2007-es londoni öngyilkos merényletekről, valamint a 2004-ben a madridi Atocha pályaudvaron bekövetkezett robbantásokról van szó), mert a világ számára Párizs jelenti az európai kultúrát.”

Forrásunk szerint emiatt a közvetlen reakció nem lehet más, mint, hogy mindenki közvetlen szolidaritását fejezze ki Franciaországgal, és minden, az iszlám fundamentalizmussal, a terrorizmussal szemben indított intézkedésekhez támogatást ajánl.


„A szeptember 11-i terrortámadást a NATO és az USA vezetése is úgy értékelte, hogy a szervezetet érte külső támadás, így életbe lépett a közös védelemről szóló 5. cikkely: ennek jegyében indult meg az tálibok elleni hadművelet Afganisztánban. Most Hollande elnökön múlik, hogy hivatkozni fog-e erre a cikkelyre” – mondta egy másik diplomata.

Abban minden megkérdezett forrásunk egyetértett, hogy – ha nem is ezen a platformon – de a terrortámadás közelebb hozhatja egymáshoz Oroszországot és az Európai Uniót. „Vlagyimir Putyin tisztában lehet vele, hogy az Iszlám Állam terrorral válaszol, bármit is teszel Szíriában. Mostantól talán ő is érezni fogja, hogy nem érdemes geopolitikai játszmákba bonyolódnia az országban, hanem közös erővel kell minél hamarabb békét teremteni – de ezt nem lehet elérni hosszú távon az Aszad-rezsimmel”.

Egy másik diplomata szerint – ez szintén az optimista forgatókönyvek közé tartozott – az Iszlám Állam gyengülésének jele is lehet, hogy ilyen terrorakciókhoz folyamodnak, miközben Szíriában folyamatosak a területveszteségeik. „Ettől függetlenül a terror marad a legnagyobb biztonsági fenyegetés Európára” – mondta.


Kiszámíthatatlanok a politikai következmények


„Nagyon csodálkozom, hogy a párizsi klímacsúcsra készülve (ez november 30.-december 1. között lesz a francia fővárosban) sikerült merényleteket végrehajtani a francia elnök közvetlen közelében” – mondta egy másik diplomata a VS.hu-nak a Stade France-nál elkövetett robbantásokra utalva, amelyek után Francois Hollande-ot is ki kellett menekíteni a stadionból.

Úgy véli, a mostani helyzet remek lehetőséget kínál Oroszországnak, hogy teljes határozottsággal a Nyugat mellé állva lépje fel az Iszlám Állammal szemben, „hátha elfelejtik nekik a Krímet, és Kelet-Ukrajnát”.

Abban ugyanakkor minden megkérdezett forrásunk egyetértett, hogy a francia tragédia Európában a populista politikai erők erősödését hozza magával. Volt, aki általánosságban fogalmazott, de voltak többen is, akik szerint Orbán Viktor például „ki fogja használni a helyzetet”.

„Már januárban is ezt mondta, feltételezem, most is így fog majd érvelni: a keresztény Európa értékeire fog hivatkozni, és minden muzulmánt egy kalap alá vesz majd. Pedig ezzel csak az ilyenkor szükséges egységet bomlasztja majd” – vélte egy megkérdezett diplomata.

„Ez csak azoknak az erőknek kedvez, akik azt mondják: sosem lehet közös európai megoldásra várni, nekünk kell lépnünk nemzetállami keretek között, holott éppen ez rombolja minden lehetséges közös megoldás lehetőségét” – mondta más forrásunk.

„Az a baj, hogy az uniós egységet aláásni akaró politikusoknak ez remek alkalom. Pedig, ha megvalósul, amit ők akarnak, akkor éppen ezek a kicsi, gazdaságilag nem túl jelentős államok járnak majd a legrosszabbul” – mondta egy harmadik forrásunk is, az első lengyel lépésekre is utalva.