Putyin Párizsban kéredzkedne vissza Európába

Fotó: POOL / STEPHANE DE SAKUTIN

-

Ősszel Párizsban fogadják Vlagyimir Putyint, ezzel Budapest után a francia lesz a második európai főváros, ahol az Oroszország ellen 2014-ben elrendelt szankciók bevezetése óta kétoldalú találkozón látják vendégül. Diplomáciai forrásaink szerint akár az Oroszország elleni szankciók is enyhülhetnek, és az ukrán kormányon is komoly nyugati nyomás van, hogy a holtpontról elmozduljon valamerre a konfliktus.


Joggal értékelheti majd látványos politikai győzelemként Vlagyimir Putyin, amikor a VS.hu információi szerint ősszel (szeptemberben vagy októberben) Párizsba utazik, és Francois Hollande fogadja a vörös szőnyegen az Elysée palotában. A Malaysian Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatának 2014. július 17-i lelövése, majd az ukrajnai orosz beavatkozás miatt elrendelt uniós szankciók bevezetése óta az orosz elnököt csak Budapesten fogadták kétoldalú találkozón az Európai Unióban, tavaly februárban. Az Orbán Viktornál tett látogatásra még lehetett azt mondani, hogy egy nem túl jelentős, köztudottan oroszbarát kormány által vezetett ország volt a cél, Párizsra azonban ez már nyilvánvalóan nem igaz.

Az út külsőségei is látványosak: Putyin egy újonnan megnyitott orosz kulturális központot, és egy most épített ortodox templomot látogat meg. A megbeszéléseken pedig természetesen az akkor aktuális nemzetközi-politikai kérdések szerepelnek majd.

Putyin elszigeteltségét mutatja, hogy Moszkvában sem adják egymásnak a kilincset az európai vezetők. Az elmúlt közel két évben csak Nikos Anstasiad ciprusi államfő, Miloš Zeman cseh államfő, François Hollande francia elnök, legutóbb pedig április 6-án Heinz Fischer osztrák államfő járt Putyinnál. Reuven Rivlin izraeli elnök februárban kisebb diplomáciai vihart kavart, amikor egy régóta tervezett ausztrál látogatást mondott le váratlanul egy Moszkvából érkező hívás miatt. Ő nyíltan meg is mondta, hogy utóbbi egyszerűen sokkal fontosabb országa szempontjából.


És a szankciók?

Putyin számára a szimbolikus elismerés mellett valószínűleg legalább olyan fontos, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedések terén is változzon az európai klíma. Az EU 2014. júliusában az oroszok krími beavatkozása miatt kereskedelmi, katonai, pénzügyi és utazási korlátozásokat vezetett be Oroszországgal szemben. Ezeket legutóbb meghosszabbították, felülvizsgálatuk pedig a nyáron esedékes – vagyis az őszi párizsi látogatásra már eldöntött ügy lesz.


Putyin számíthat egy kézfogásra


Magyar, osztrák, vagy görög kormányzati szereplők már korábban is hangoztatták, hogy felül kellene vizsgálni a büntetőintézkedéseket. Robert Fico szlovák kormányfő szintén ezt támogatná, de tavaly decemberben Matteo Renzi olasz miniszterelnök szintén azt mondta, hogy a szankciók úgysem érnek sokat a válság megoldása szempontjából, és csak többet ártanak, mint használnak.

Németországban is egyre komolyabb hangok szólalnak meg a szankciókkal szemben, ugyanakkor a kormány eddig következetesen kitartott az alkalmazásuk mellett, és sikerült az európai egységet is fenntartania. Orbán Viktor ezt több alkalommal úgy fogalmazta meg: bár nem szeretjük, de amíg a németek akarják, mi is támogatni fogjuk a szankciókat.

Franciaország eddig szintén szankciópárti volt, de egy forrásunk szerint ebben is változás következhet be. Hivatalosan a büntetőintézkedések feloldásának az a feltétele, hogy teljesüljenek a minszki megállapodásban foglaltak. Informátorunk szerint ugyanakkor a francia álláspont is enyhülhet: Párizs a jövőben már azt is pozitívan értékelné, ha Oroszország „lépéseket tenne” az egyezmény betartása érdekében.


Nyomás alatt

Egy diplomáciai forrásunk szerint az is a változó hozzáállást jelezheti, hogy eddig az európai vezetők alapvetően Oroszországot okolták a konfliktus befagyásáért, és amiatt, hogy az egyezmény csak egy darab papír maradt, az utóbbi időben viszont már olyan hangok is hallatszanak, hogy a megállapodásban foglaltakat az ukrán félnek is be kellene tartania.

Az Egyesült Államok is egyre nagyobb nyomás alá helyezi az ukrán vezetést a helyzet valamilyen megoldása érdekében. Az általunk megkérdezett diplomaták egy része szerint a külpolitikája miatt gyakran bírált Barack Obama szeretné valahogy lezárni a konfliktust, mielőtt elhagyja a Fehér Házat. Mások szerint azonban Washington nem is annyira a minszki megállapodás miatt teszi ezt, hanem a beígért gazdasági, politikai reformok végrehajtására, és a korrupció letörésére szeretné rávenni Petro Porosenko ukrán elnököt.


A Minszkben aláírt egyezmény egyelőre papíron maradt


A krími egyezmény egyik legfontosabb pontja, hogy a két érintett ukrán megyének előbb ideiglenesen „különleges státuszt” kellene adni, majd helyhatósági választásokat kell tartani. Ez gyakorlatilag egy népszavazás lenne a terület jövőjéről, bár az egyezmény szerint a (föderalizált) ukrán államon belül. A kijevi vezetés persze jogosan hivatkozik arra, hogy a választásokat lehetetlen megtartani, amíg a több százezer otthonából elmenekült ember nem térhet haza, mégsem először fordulna elő, hogy egy ilyen helyzetet felülír a reálpolitika. Forrásaink többsége így is inkább úgy vélekedett, hogy most nyáron még nem oldják fel a szankciókat, de az automatikus meghosszabbítás sem egyértelmű.

Putyin gondjai ugyanakkor a szankciók feloldásával sem szűnnének meg, hiszen az orosz gazdaság alapvetően az alacsony olajárak miatt van nagy bajban, ezeknek pedig nincs közük a büntetőintézkedésekhez. A rubel drasztikus gyengülése, a tőkekivonás az országból, a recesszió, az orosz vállalati adósság és a külföldi tőkebefektetések nullára zuhanása miatt magyar kormányzati háttértanulmányok szerint az orosz gazdaság 1,5-4 év közötti időszakban kerülhet az összeomlás szélére.

„Ez persze senkinek nem érdeke, és reméljük, nem is fog bekövetkezni. Már csak azért sem, mert az is elképzelhető, hogy ha Putyin úgy érzi, itt a vég, és egy darabig nagyon súlyos belső gondokkal kell szembenéznie, akkor akár kiszámíthatatlan lépésekre is ragadtathatja magát. Lehet, hogy úgy gondolkozik: mielőtt nagyon meggyengül, még elveszi, amit tud, és újabb agresszív lépést tesz, akár Ukrajnában, akár máshol. Ez pedig komoly kockázat” – mondta egy illetékes magyar kormányzati forrásunk.