Putyin megfojtotta a kritikus szervezeteket

Fotó: MTI/EPA / Szergej Csirikov

-

Oroszországban, ha egy szervezet nem az államtól kapja a pénzt, akkor annak csakis ellenséges politikai motivációja lehet.


Több mint száz szervezet nézi végig, ahogy forrásaik csökkennek, a megítélésük romlik, munkatársaikat pedig megfélemlítik, mindezt Oroszország „külföldi ügynökökre” vonatkozó jogszabálya miatt – írja az Amnesty International.

Az emberek ügynökei: az orosz társadalom magas árat fizettet a „külföldi ügynök”-törvény négy éve alatt című jelentés szerint független, kritikus civil szervezeteket zárattak be.


A »külföldi ügynök«-törvényt azért alkották, hogy az megbéklyózza, stigmatizálja, végső soron pedig elhallgattassa a kritikus civil szervezeteket. A szervezetek széles körét érinti, és tekintélyes költsége van mind az egyéni jogok, mind a civil párbeszéd tekintetében Oroszországban. A végső vesztesek azonban nem a civil szervezetek, hanem az orosz társadalom

mondta el Szergej Nyikityin, az Amnesty International oroszországi igazgatója.


Külföldi forrás = politikai tevékenység

Az elmúlt négy évben 148 szervezet szerepelt a „külföldi ügynök”-listán; ezekből 27-et bezártak. Ezek a civil szervezetek fontos szerepet játszottak az emberek jogainak megóvásában. Sok esetben nyújtottak olyan szolgáltatásokat, amelyeket az állam nem volt képes biztosítani, például jogi képviseletet az arra rászorulóknak vagy környezetvédelmi projekteket. Ezek a tevékenységek a 2012-es jogszabály alapján „politikai tevékenységben” érintetteknek és „külföldi ügynököknek” bélyegzik meg őket.

A jogszabály idén júniusban elfogadott módosításai is kizárólag a tiltott politikai tevékenységek – eredetileg is igen széles – körét gyarapították, amely tevékenységekbe szinte bármilyen a közpolitikát érintő tevékenység beletartozhat.

Az Amnesty International több mint egy tucat „külföldi ügynöknek” minősített szervezet ügyét vizsgálta, illetve interjúkat készített azok munkatársaival, valamint vezetőségével.Ezek a szervezetek diszkriminációval, nők jogaival, az LMBTI-közösség jogaival, fogyasztói jogokkal, illetve környezetvédelemmel foglalkoznak. Közös bennük, hogy olyan embereknek segítettek, akik valamilyen formában kritizálták a kormányzatot.

A civil szervezetek számára nyitva álló egyetlen alternatív forrás csakis külföldről vehető igénybe, ami azonban jogi kockázatokkal is jár. Egy olyan szervezet, amelynek forrásai külföldről származnak, tevékenysége pedig politikainak tekinthető, felelőssé tehető a „külföldi ügynök”-törvény rendelkezéseinek megszegéséért.


Egyértelmű, hogy az orosz hatóságok fő célja, hogy a kritikus civil társadalom növekedését megállítsák, és azt kormánybarát, kezelhető és tőlük függő támogatókkal helyettesítsék. Ez a destruktív megközelítés hosszú távon nem válik Oroszország javára

– mondta Szergej Nyikityin.


A környezetvédelem is gyanús

Bár a törvény úgy fogalmaz, hogy az élővilág megóvása nem tekinthető politikai tevékenységnek, mégis legalább 21 környezetvédelmi szervezet került fel a listára.

Amikor a Dront nevű, Nyizsnyij Novgorodban található környezetvédelmi központ kérelmezte a listáról történő törlését, ezt elutasították, mert a szervezet külföldi forrásokat kapott. A három kifogásolt forrás a következő volt: 500 rubel (8 dollár) a Bellona-Murmanszk szervezettől, amely a Dront által kiadott lapra fizetett elő, egy másik „külföldi ügynökként” már listázott Zelenyi Mir (Zöld Világ) nevű civil szervezettől kapott kölcsön, amelyet a Dront még a vizsgálatot megelőzően visszafizetett, valamint meglepő módon egy az orosz ortodox egyház által működtetett, Szorabotnyicsesztvo nevű alapítványtól érkezett adomány.

„Kiderült, hogy az egyház kap némi készpénzt Ciprusról, ezért a regionális igazságügyi minisztérium (a jogszabályokkal szigorú összhangban) »külföldinek« minősítette ezt a pénzt is. Egy furcsa, szürreális szituáció ez” – mondta a Dront vezetője, Ashkat Kaljumov.

Miután a Dront arra kötelezték, hogy 300 000 rubeles (kb. 3800 dollárnak megfelelő) büntetést fizessen, 2016. február 1-jén a szervezet vezetősége úgy határozott, hogy tevékenységét mindaddig felfüggeszti, amíg le nem kerül a „külföldi ügynökök” listájáról. Mindeközben nem regisztrált közösségi mozgalomként folytatja munkáját, amelynek működése nem igényel hatósági jóváhagyást.

A Doni Nők Szövetsége egyike volt, amely a „külföldi ügynök”-törvény hatálya alá esett. Ezért az aktivisták egy új szervezetet hoztak létre, a Doni Nők Alapítványát. 2015-ben azonban ezt a szervezet is „külföldi ügynöknek” minősítették. 2016-ban Valentyina Cserevatenko, a szervezet vezetője ellen a „külföldi ügynök”-törvény értelmében eljárást indítottak. Amennyiben bűnösnek találják, akár két évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatják.

„Az orosz hatóságoknak elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy elfogadják az építő jellegű kritikát a civil szervezetektől, és megtanuljanak együtt dolgozni velük – nem pedig ellenük. Az első lépés ezen az úton a „külföldi ügynök”-törvény hatályon kívül helyezése és a civil szervezeteket sújtó önkényes szankciók megszüntetése“ – mondta Szergej Nyikityin.