Putyin is megemlékezett Jerevánban az örmény népirtásról

Fotó: AFP / KAREN MINASYAN

-

Száz éve másfél millió örmény halt meg az Ottomán Birodalom tömeggyilkossága következtében. Jerevánban megemlékezést tartottak az évforduló alkalmából. Putyin és Hollande is részt vettek a ceremónián. Obama korábban nagyon óvatosan fogalmazott, bírálták is érte. A Külügyminisztérium helyreállítaná a magyar-örmény kapcsolatokat, amiket Örményország szakított meg 2012-ben az azeri baltás gyilkos kiadása után.


Örményország fővárosában megemlékezést tartanak a száz évvel ezelőtti népirtásról, amelynek során a törökök másfél millió örményt gyilkoltak meg. A törökök ezt a számot nem ismerik el a mai napig, illetve a népirtás kifejezés ellen is tiltakoznak, ez a mai napig feszültséget okoz a két nemzet között. Törökország az atrocitásokat elismeri, azt viszont nem, hogy szisztematikusan irtották volna a keresztény örményeket. Törökország miniszterelnöke ennek ellenére azt nyilatkozta, hogy osztozik a fájdalomban ezen az évfordulón, a népirtást azonban nem ismeri el.

Törökország egyébként ma emlékezik a Gallipolinál történt csatára is (lásd a cikk végének MTI-s összefoglalóját), amely azonban 25-én történt. Az örmény elnök azzal vádolja Törökországot, hogy ezzel szeretné a média figyelmet elvonni az örmény évfordulóról.


Az örmény népirtás története, és hogy ki ismeri el annak


A Jerevánban tartott megemlékezésen megjelent Putyin orosz, illetve Hollande francia államfő is. A megemlékezés szimbóluma a lila nefelejcs, egész Jerevánban látható a szélvédőktől kezdve az erkélyen keresztül a kitűzőkig, írja a BBC.

Hollande azt mondta beszédében, hogy a világ nem feledi a borzalmakat, amelyeken az örményeknek keresztül kellett menniük. Putyin azt mondta, a népirtásnak semmiféle igazolása nem létezhet, és hogy együtt gyászol az örményekkel.



Obama amerikai elnök is nyilatkozatot tett korábban a héten, de ő nem használta a népirtás kifejezést, “a huszadik század egyik legszörnyűbb atrocitásának nevezte” az eseményeket. Elnöksége előtt, még szenátorként amúgy felszólalt az örmény népirtás elismerése mellett, most annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy álláspontja nem változott a 2015-ös eseményekről. Az amerikai örmények képviselője bírálta Obama mostani nyilatkozatát annak óvatossága miatt.

Pénteken csatlakozott a népirtást elismerő országok közé Németország hosszas vitát követően. A Bundestag eredetileg pénteken egy olyan javaslatot fogadott volna el, amelyben „körülírták” a népirtás kifejezést, a szövegben az „örmények kiirtása” fordulat szerepelt, mivel a nagyobbik kormánypárt, a CDU félt, hogy veszélyeztetik a népirtás deklarálásával a török-német viszonyt.

A pénteken elfogadott javaslatban viszont már az szerepel: a törökországi örmények elleni leszámolás áldozatainak sorsa „példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése, és bizony a népirtások” 20. századi történetét.

Csütörtökön az örmény egyház kanonizálta a népirtás áldozatainak mártíromságát, a ceremónia utána világ össze örmény templomában megkongatták a harangokat.

A magyar Külügyminisztérium közleményben írja, hogy fontos célnak tartja a magyar-örmény kapcsolatok helyreállítását. Ennek előzménye, hogy Örményország 2012-ben felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, miután Budapest kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, aki 2004-ben meggyilkolt egy örmény férfit Budapesten.


A törökök is emlékeznek

Törökországban is évfordulós rendezvényt tartanak. Az első világháborúban 1915 februárjától 1916 januárjáig tartó, a Gallipolinál vívott csatáról emlékeznek meg. Az Antant brit és francia erői, köztük gyarmati egységek nagyszabású hadműveletet indítottak a Dardanellákért Törökország ellen azért, hogy a török hadsereg ide összpontosítson az európai frontok helyett. A török hadsereg sikerrel védte meg a tengerszorost, hatalmas vereséget okozva az antant erőinek. Ezen a pénteki rendezvényen Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóházi elnöke vesz részt.


Egy mai drónfelvétel a csata helyszínéről