Putyin csinál elnököt Trumpból?

Fotó: AFP / ROBYN BECK

-

Moszkva áll a demokraták levelezésének feltörése, ellopása és nyilvánosságra hozatala mögött? – az érintettek és az FBI is ezt gyanítja. Moszkva tagad, a republikánus elnökjelölt, Donald Trump röhög az egészen. Annyi bizonyos: Putyin fellélegezne, ha nyolc év után a republikánusok visszavennék a Fehér Házat.


A The New York Times – meg nem nevezett – szakértőkre hivatkozva azt állítja: a nyilvánosságra hozott elektronikus levelek metaadatai azt sugallják, hogy a dokumentumok orosz számítógépeken is keresztülmentek. Mindez pedig ellentmond annak, amit a levelezést feltörő hekker állított, vagyis hogy azonnal a WikiLeaksnek továbbította az ellopott adatcsomagot. A lap azt is tudni véli, hogy ugyanazok az orosz titkosszolgálati hivatalok állnak a támadás hátterében, amelyek tavaly a Fehér Ház és a külügyminisztérium elleni cyberattakot is koordinálták.


Robby Mook, Hillary Clinton kampányfőnöke a levelek nyilvánosságra kerülésekor azonnal kijelentette:


Oroszország segíti így Donald Trump kampányát.

Senator Bernie Sanders joins presumptive Democratic presidential candidate  Hillary Clinton in campaign rally.

Az elnök belebukott

A demokrata pártvezetés 20 ezer belső e-mailjét hozták nyilvánosságra.

Debbie Wasserman Schultz, az amerikai demokrata párt elnöke kénytelen volt lemondani, amikor nyilvánosságra került a pártvezetés belső levelezéséből 20 ezer e-mail. Az elektronikus levelekből kiderült, hogy az elvben független pártelit az előválasztási csatározások során végig Hillary Clinton győzelmét segítette riválisa, Bernie Sanders kárára. A hétfőn kezdődött konvención, amelyen Clinton megkapta végül az elnökjelöltséget, bocsánatot kértek Sanderstől a történtek miatt.


A The Daily Beast egyenesen azt írja, hogy az FBI is az oroszokat sejti az akció hátterében. A lap megszólaltatta David Sheddet, az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (tevékenységében azonos a magyar katonai felderítéssel) egykori vezetőjét. Shedd szerint az e-maileknek a demokrata konvenció kezdetéhez igazított kiadása az orosz hírszerzés részéről úgynevezett „aktív intézkedésnek” tekinthető. (Passzív hírszerző intézkedésnek tekintik például az Európa-szerte Moszkva által finanszírozott híroldalakat, amelyek a Kremlnek megfelelő propagandát közvetítik.)


Hillary Clinton


Az időzítés tudatosságát megerősítette Julian Assange, a WikiLeaks alapítója is, aki a Democracy Now! című hírműsornak kijelentette: szándékosan a konvenció előtt hozták nyilvánosságra az e-maileket, hogy minél nagyobb kárt tudjanak okozni Hillary Clintonnak.


Julian Assange


A BBC összeállításában a metaadatokon kívül más kapcsolatot is feltártak Putyin orosz elnök és Donald Trump között. A brit közszolgálati médium szerint Paul Manafort, Trump kampányfőnöke az egyik összekötő kapocs a két erős ember között.

Manafort tanácsadóként és kampánymenedzserként 2004-től hat éven át dolgozott Viktor Janukovicsnak, Ukrajna oroszbarát vezetőjének.

A kampányfőnök mellett akad még Putyin-közeli figura Trump stábjában, mégpedig épp külpolitikai tanácsadója, Carter Page. Page – Josh Marshall amerikai újságíró szerint – folyamatosan (dollár)milliárdos üzleteket bonyolít az orosz állami olajvállalattal, a Gazprommal. Márpedig – így Marshall – nem lehet anélkül üzletelni a Gazprommal, hogy az üzletelő ne ápoljon nagyon közeli barátságot Putyin köreivel.

A bizniszbarátságot igyekszik cáfolni Julia Ioffe, aki a Foreign Policy szaklapban azt elemezte, hogy míg a legnagyobb szállodaláncok – például a Kempinski, a Hilton vagy a Radisson – számos hotelt nyitottak Oroszországban, addig az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Trump-birodalomnak nem sikerült betörnie a moszkvai piacra.


Barack Obama


Putyin és Trump nyilvános megszólalásait vizsgálva Clinton egyik tanácsadója, Jon Podesta odáig ment, hogy a „bromance” kifejezéssel jellemezte kapcsolatukat. (A szó az angol brother – fiútestvér – és a romance kifejezések összevonása, vagyis a testvéri szeretet – homoszexuális felhang nélküli – megnyilvánulását jelzi.) Barack Obama elnök az NBC-nek adott interjújában azt ugyan nem erősítette meg, hogy az oroszok állhatnak az e-mail-botrány hátterében, de kijelentette:


Bármi lehetséges. Amit biztosan tudok, hogy Donald Trump többször kifejezte csodálatát Vlagyimir Putyin iránt.

Az amerikai sajtó a létező kapcsolatok mellett az érdekeket is sorra veszi. Könnyű belátni: Putyin és Oroszország számára majdhogynem létkérdés, hogy az USA eddigi, demokrata irányítása helyett Trump kerüljön a Fehér Házban. (E helyütt tudatosan nem a republikánus elnök kifejezést használtuk, ugyanis nem véletlen, hogy a republikánus párt elitje minden eszközt felhasznált az utolsó pillanatig, hogy megakadályozza a milliárdos ingatlanvállalkozó elnökjelöltségét. Az amerikai jobboldali politika ugyanis tradicionálisan oroszellenes, büszkén vállalja a nixoni és reagani hagyományokat, a hidegháború megnyerésében játszott republikánus szerepet. E kérdésben – sem – kompatibilis saját pártjával Trump.)

Donald Trump többször kijelentette: kiegyensúlyozott viszonyra törekedne elnökként az oroszokkal. Legerősebb mondata pedig az volt, hogy ha Moszkva megtámadna egy szövetséges államot, NATO-tagként nem avatkozna be mindaddig, amíg nem egyértelmű, hogy a veszélyben lévő ország korábban teljesítette-e a katonai szövetség felé fennálló kötelezettségeit. (Utóbbi praktikusan a GDP haderőre fordított 2 százalékát jelenti. Ezt a szintet pedig a legtöbb európai állam – köztük Magyarország – sem teljesítette az elmúlt évtizedben.)


Vlagyimir Putyin és John Kerry találkozója

Putyin. Trump csodálja


Nem kétséges, hogy Trump pragmatikusan közelítene az amerikai–orosz kapcsolatokhoz, szemben a demokraták kérlelhetetlennek és elvi alapokon nyugvónak látszó külpolitikájával. Utóbbi egyik fontos eleme – bár hivatalosan természetesen soha nem erősítették meg –, hogy az USA, szövetséges kapcsolatait kihasználva, az olajtermelő államok szövetségének (OPEC) legbefolyásosabb tagján, Szaúd-Arábián keresztül tartja alacsonyan az olaj nemzetközi árát. Ez az eszköz alkalmas Moszkva hosszabb távon történő kivéreztetésére – az orosz kitermelés ugyanis a Brent nyersolaj 60 dollár/hordó körüli árától kezd nyereséget termelni az orosz költségvetés számára, alatta viszont folyamatosan milliárdos veszteséget kénytelen Putyin elkönyvelni. Ez pedig visszaveti a a Kreml nagyhatalmi törekvéseit, fegyverkezésre fordítható forrásait.


Donald Trump Holds Press Availability


Rendszeresen felröppennek hírek arról is, hogy a Trump elnöki ambícióit támogató külföldi erők egy része Oroszországból kap apanázst. Ilyen Marie le Pen, a francia szélsőjobb vezéralakja, akinek pártja tavaly eurómilliókat kapott kölcsön orosz bankoktól.

Barack Obama elnök legutóbbi telefonbeszélgetésén – a hivatalos tájékoztatás szerint – nem hozta szóba Putyinnak az e-mail-botrányt. Külügyminisztere, John Kerry azonban szóvá tette az esetet orosz kollégájának. Lavrov mindössze annyit reagált nyilvánosan a felvetésre:


Nem akarom használni a négybetűs (fuck – a szerk.) szót.