Pukliék szűk körben döntöttek a sztrájkról, magukra maradhatnak

Fotó: VS.hu / Mudra László

-

A lapunk által kérdezett tanárokat és igazgatókat váratlanul érte a Tanítanék Mozgalom március 15-i bejelentése a sztrájkról, többek szerint nem is biztos, hogy a legszerencsésebb a fenyegetés. Mint kiderült, az egyórás munkabeszüntetést nagyon szűk körben döntötte el a mozgalom, erről az iskolákkal nem egyeztettek. A szakszervezet szerint a polgári engedetlenségben részt vevőket nem védi a jog, a munkajogász szerint viszont legfeljebb figyelmeztetést kaphatnak a tiltakozó tanárok.


Nem biztos, hogy a polgári engedetlenség a helyes megoldás – ezt mondták a VS. megkeresésére több iskolában is, miután március 15-én Pukli István egyórás munkabeszüntetéssel fenyegette meg a kormányzatot. Ezt több olyan iskolában is így látják, amelyek egyébként korábban tantestületileg csatlakoztak a Herman Ottó Gimnázium nyílt leveléhez, és egyetértenek a mozgalom céljaival.

Beszéltünk olyan intézmény vezetőjével, amelyben még nem nagyon volt szó nemhogy a részvételről, de a bejelentésről sem, annyi a feladatuk most a négynapos hétvége után. A tankerület most küldött el nekik rengeteg információt, a beiskolázással is foglalkoztak, és volt, ahol mindezt lassította, hogy „vacakol az internet”.



Ez már politika

Ahol beszélgettek is erről, ott sem volt még hivatalos tantestületi egyeztetés. Van olyan igazgató, aki szerint, noha a tanárok mindegyike támogatta a Herman nyílt levelét, a polgári engedetlenségben már nem vesznek részt. Egy borsodi iskolavezető ezt azzal indokolta, hogy noha „gond van az oktatással, nem is kicsi”, nem március 15-ére kellett volna időzíteni ezt a tüntetést, amely már „nem is az oktatásról, hanem a politikáról szólt”. Kollégáinak az egyéni döntése, ha ennek ellenére 30-án egy órára felfüggesztik a tanítást, de nem hiszi, hogy bármelyikük meglépné ezt.

Egy másik, Veszprém megyei község intézményvezetője szerint még nem is érdemes beszélni a polgári engedetlenségről, hiszen a jövő hét közepéig még Ádernek és Orbánnak is van ideje reagálni (ő még akkor válaszolt kérdéseinkre, amikor nem jelent meg a sajtóban a miniszterelnök reakciója).

Az igazgató nem tartotta lehetetlennek, hogy csatlakoznak. Erről még tárgyalniuk kell, ugyanakkor „könnyen előfordulhat”, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) nem marad el utána a fegyelmezés. Valószínűleg majd telefonon kapják meg, „írásban nem lesz nyoma” – mondta az igazgató, sejtetve, hogy nem ez lenne az első, hogy ilyen érkezne hozzájuk. Tippeket azonban nem akart adni a Kliknek.

Lapunknak egy budapesti iskolaigazgató arról beszélt, hogy szerinte jobb lenne a sztrájk. Az ütősebb bejelentés lett volna, és a korábbi szakszervezeti felmérések szerint működne is, de ezt az akciót is teljesen meg tudja érteni, „átgondolt és ügyes, csak nem a legtökéletesebb megoldás”.



5-6 ember beszélte meg

Mint Pilz Olivértől, a tüntetés egyik szervezőjétől, a Tanítanék Mozgalom képviselőjétől és a nyílt levele miatt ismertté vált Herman Ottó Gimnázium tanárától megtudtuk: a bejelentésről előre szinte senki nem tudott. Egy 5-6 fős csoport beszélte meg, hogy ez lesz a követelésük, mással nem is egyeztettek erről előtte.

Ezt megerősítette lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének elnöke is. Ők is csak annyiról tudtak, hogy „egy nagy bejelentést készülnek tenni” a szervezők, de hogy mit, az számukra is csak kedden derült ki.

Azt is mondta Pilz, hogy a Pukli által követelt bocsánatkérés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a miniszterelnök és a köztársasági elnök szó szerint elnézést kér az érintettektől. Ők bocsánatkérésnek veszik azt is, ha leülnek és érdemben tárgyalnak, „mert ami idáig a Közoktatási Kerekasztalnál történt, az nem elegendő”.


Még a sürgős döntések sem születtek meg, és ha még néhány héttel később döntenek róluk, akkor is már egy egész évfolyam issza meg a levét

– utalt a Tanítanék Mozgalom képviselője a Civil Közoktatási Platform 12 pontjából az azonnal megoldásra váró tételekre.


Pilz Olivér


Ki vesz részt?

Pilz Olivér – lapunk tapasztalataival némileg ellentétesen – azt mondta, akivel beszélt azóta, azok mind csatlakoznak a felhívásukhoz.

Mendrey László szakszervezeti elnök szerint az sem kizárt, hogy az engedetlenségben részt vevő tanárok egy részének majd azt mondják,


köszönjük szépen az eddigi munkáját, viszontlátásra!

Az általunk megkérdezett munkajogász, dr. Nemes András véleménye viszont az, hogy kirúgni emiatt senkit sem fognak. Nemes András szerint a tanárok, ha beszüntetik a munkájukat március 30-án, akkor vétenek a munkajog ellen, mert a munka törvénykönyve meghatározza, mikor lehet a munkát felfüggeszteni; például véradáskor vagy tanúvallomáskor.

Nemes szerint inkább igazolatlan mulasztást vagy írásbeli figyelmeztetést kapnak, nem hiszi, hogy szerződésszegésnek tekintené az egyórás kimaradást az intézményfenntartó, és így elbocsátaná a tanárokat. Már csak azért sem lenne ennek sok értelme, mert az ezt követő perek az ügyészséget és a bíróságot is lebénítanák, akárcsak anno a taxisblokádnál, amikor végül közkegyelmet kaptak az utakat elállók.

Kollonay Csilla munkajogász az Inforádiónak azt mondta, úgy sztrájkolhatnak a tanárok, ha biztosítják a minimumszolgáltatást, vagyis vigyáznak a gyerekekre, miközben nem tanítanak. Pukli azonban a tüntetésen úgy fogalmazott, a tanárok ki fognak menni az épület elé.

Pilz szerint egyre kevesebben félnek a retorzióktól, és a közelmúlt közvélemény-kutatásai is azt mutatják, hogy a társadalom is a pedagógusok mögött áll.


nemzeti ünnep, Kossuth tér, Tanítanék, tanártüntetés, Pukli István

A március 15-i tüntetés felszólalói, elöl Pukli István


Sztrájk? Nem sztrájk!

Mendrey szerint a lehetséges retorziók miatt jó lett volna, ha még a bejelentés előtt egyeztettek volna a Tanítanék Mozgalom képviselői a szakszervezetekkel. A polgári engedetlenség és a sztrájk ugyanis abban különbözik, hogy az utóbbiban részt vevők a szakszervezetek jogi védelme alatt állnak.

A PDSZ elnöke azt ígérte, hogy emiatt ő fel is veszi a kapcsolatot a szervezőkkel, és jövő héten olyan megoldással állnak elő, amely jogszabályi keretek közé tereli a tanárok munkabeszüntetését. Mendrey szerint nem baj az, hogy a szakszervezetek és a Tanítanék is külön is próbálkoznak, annak eredménye ugyanis egy széles együttműködés lehet, csak kell hozzá az egyeztetés.

A parlament előtti keddi tüntetésen Pukli István egyébként arról beszélt, hogy azért nyúlnak a polgári engedetlenséghez, mert sztrájkolni a sztrájktörvény szerint gyakorlatilag nem lehet, így ez nem is egy hagyományos értelemben vett sztrájk lesz, ha lesz.

A Köznevelésért Felelős Államtitkárság lapunknak adott válaszában arról írt, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének sztrájkbizottságával szerdán tárgyaltak, „a tüntetésen bejelentett, március 30-ra vonatkozó egyórás akció esetén a jogszerű sztrájk törvényi feltételei nem állnak fenn”.

Ezt megerősítette Mendrey László is, aki ezt a jogi helyzetet azzal magyarázta, hogy a közoktatás munkavállalói (akárcsak az egészségügyi dolgozók) csak akkor sztrájkolhatnak, ha a munkáltatóval, amely jelen esetben a Klik, megegyeznek a minimális szolgáltatásokban. Ez pedig már csak azért is nehéz lenne, mert a Klik az utóbbi hónapokban „bujdokolt” – mondta Mendrey.

Hogy éri-e retorzió azokat a tanárokat, akik részt vesznek a akcióban, arra nem kaptunk választ az államtitkárságtól. Arra figyelmeztetik „a keddi politikai akció szervezőit, hogy senkit ne buzdítsanak törvénysértésre”.


nemzeti ünnep, Kossuth tér, Tanítanék, tanártüntetés


Cikkünkhöz kerestük Galló Istvánnét, a Pedagógusok Szakszervezete elnökét is. Ő azért nem ért rá válaszolni kérdéseinkre, mert – ahogy fentebb említettük – éppen az oktatási államtitkársággal tárgyalt a sztrájkbizottságuk, ami „maratoni hosszúságúnak” ígérkezett.