Pozsony: kibeszélőshow várható az EU-csúcson

Fotó: MTI/AP / Martin Meissner

-

A szervezet belső válságának kibeszélése lesz a pénteken kezdődött uniós csúcs központi témája.


Kibeszélőshow és azoknak a politikai területeknek a lajstromba vétele várható menetrenddel együtt a pénteki pozsonyi EU27-es csúcson, ahol a széthúzó tagállamok készek egymással a szorosabb együttműködésre a következő néhány évben. Egyes közösségi hatáskörök visszaadásáról azonban még a visegrádi csoporton belül sincs egyetértés – jelezték EU-források a Bruxinfónak.
„Visszaadni a stabilitást és a reményt a válságok sorozata által sújtott Európai Uniónak” - egy magas rangú EU-forrás szerint ez a legfőbb célja annak a folyamatnak, amit pénteki pozsonyi találkozójukon indítanak útnak 27 EU-tagállam vezetői. Nagy-Britannia miniszterelnöke ezúttal sem lesz a tárgyalóasztalnál, a Brexit kérdése azonban mindenképpen, még ha hivatalos brit jelzés hiányában a kilépési tárgyalások egyáltalán nem lesznek napirenden.



Annál inkább a belső önvizsgálat, amit a 27 tagállam készül elvégezni a brit referendum után és az uniós projektet, illetve a jelenlegi politikai elitet fenyegető veszélyes spirál megállítására. Az elmúlt hónapokban és években ugyanis a Brexit nélkül is éppen elég feszültség halmozódott az EU-n belül, hol Észak- és Dél, hol – mint a migrációs vitában – a Nyugat és Kelet között, felerősítve a széthúzó tendenciákat és olyan helyzetet idézve elő, amikor mindenki a másikra, illetve az uniós intézményekre mutogat.


Közös diagnózis

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ezért először arra szeretné rávenni a tagállami vezetőket, hogy a tabukat sem megkerülve közösen egy diagnózist állítsanak fel, beazonosítva a mai EU problémáit és az azokat előidéző okokat. Ezt követően pedig lajstromot készíteni azokról a területekről, ahol a tagállamok készek egymással szorosan együttműködni annak demonstrálására, hogy képesek a polgárokat leginkább aggasztó kihívásokat, amilyen a belbiztonság, vagy a munkanélküliség hatékonyabban kezelni.



A témák beazonosítása után Tusk szándékai szerint egy menetrendet is felállítanak, hogy mivel és mikor kívánnak foglalkozni a jövő márciusi római csúcstalálkozó előtt, ahol a mai Európai Unió fennállásának 60-ik évfordulójáról emlékeznek majd meg. Pozsony és Róma között tehát egy olyan folyamatnak kellene elindulnia, ami konkrét projekteken keresztül újra visszavezetné a tagállamokat az együttműködés útjára, értelmet adva a polgárok szemében az uniós projektnek.

Mint diplomáciai források rámutatnak, már egy egységes diagnózis felállítása (az, hogy mi és miért megy rosszul) sem egyszerű feladat, nem is beszélve a prioritások meghatározásáról. A tagállamok ugyanis sokszor egészen más optikán keresztül látják az okokat és egészen más elképzelésük van a jövőről.


Kívánságlistával érkeznek

Tusk előzetes konzultációi alapján mégis úgy látja, hogy három célban és együttműködési területben mindenki egyetért. Ezek: a migrációs kihívás kezelése, a terrorizmus elleni fellépés és a globalizáció káros hatásainak az enyhítése. Egyszóval a biztonság az a projekt, ami körül újra össze lehet hozni a tagállamokat, legyen szó a terrorfenyegetés csökkentéséről, a külső határok megerősített ellenőrzéséről (és ezen keresztül a migrációs nyomás enyhítéséről), vagy munkahelyek védelméről.

Ehhez kapcsolódóan, vagy éppen emellett majdnem minden ország egy saját kívánságlistával is érkezik a csúcsra. A németek a digitális átállásra és a fiatalok foglalkoztatására, továbbá a versenyképesség javítására szeretnének nagyobb hangsúlyt helyezni. A franciák és a belgák a szociális dömping ellen lépnének fel, ami mögött a partnerek többé vagy kevésbé burkolt protekcionizmust vélnek látni.



A németek, a franciák és egyes más régi tagállamok a konzultációkon a személyek szabad áramlásának (szabad munkavállalás) kérdését is feszegették és napirendre tűzték. Tusk környezetében azonban kategorikusan fogalmaznak: a meglévő, szerződés által rögzített jogok korlátozásáról szó sem lehet, legfeljebb arról, hogyan lehetne hatékonyabban csökkenteni a szabad munkavállalással kapcsolatos visszaéléseket és más vadhajtásokat.

A déli karéjhoz tartozó országok a beruházások ösztönzését és szívük szerint a költségvetési szabályok felpuhítását szeretnék elérni, amiről a német blokk heves ellenállása miatt megint csak nehéz lenne dűlőre jutni.

A magyar és a lengyel kormány egyértelmű szándéka EU-források szerint vitát kezdeményezni a közösségi (a bizottsági) hatáskörök egy részének nemzeti szintre történő visszahelyezéséről. Ugyanezek a források ugyanakkor rámutattak, hogy ebben a kérdésben még a V4-ek között sincs összhang, nemhogy európai szinten: a csehek és a szlovákok nem támogatják az ötletet. Tusk állítólag arra figyelmeztetett keddi varsói találkozója után, hogy „csak lassan a testtel bármiféle forradalommal”.


Támogatás nélkül

Az Európai Tanács lengyel nemzetiségű elnöke mindazonáltal a közösségi (és nem nemzetállami) megközelítés hívei között vihart aratott a pozsonyi csúcs elé írt levelével, amit gyanús módon Jean-Claude Juncker szerdai parlamenti uniós helyzetértékelése elé időzített. Ebben leszögezte: konzultációi megerősítették, az európai intézmények újabb jogkörökkel való felruházása nem élvez támogatást a tagállamok körében. A tagállamok választópolgárai úgymond nagyobb befolyást szeretnének az uniós döntésekre.


migráció, menekültválság, EU-csúcs Brüsszelben, Robert Fico


Tusk azonban arra is figyelmeztette kollégáit, hogy ennek megvan az ára, mert ez a fokozott kormányközi együttműködésen alapuló irány a hozzáállás megváltozását feltételezi a tagállami kormányok részéről az Európai Unió egészéhez. „Az EU-t ma gyakran a szükséges rossznak tekintik, nem pedig a közös jó forrásának. A kevesebb hatalmat Brüsszelnek című szlogent – ami vonzónak tűnik a politikai kampányokban – az Unió iránt érzett nagyobb felelősséggé kell transzformálni nemzeti szinteken, a fővárosokban. Ez a felelősségvállalás nem más, mint késznek állni a saját érdekek egy részének a feláldozására a közösség érdekében” - hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke, aki szerint ez az Uniót célzó folyamatos vádaskodásoktól való tartózkodást is jelenti.

Az egyik téma, amiben könnyebb lehet közös nevezőre hozni egymással a tagállamokat, a tagállamok közötti védelmi együttműködés erősítése. Ebben a szakaszban nincs szó semmiféle közös európai hadsereg létrehozásáról – szögezik le uniós diplomaták, akik szerint ez egyébként is legfeljebb egy nagyon hosszú, akár több évtizedig eltartó folyamat utolsó állomása lehet. Pozsonyban annyi történik majd, hogy megpróbálják beazonosítani azokat a konkrét területeket (ilyen lehet a védelmi beszerzések egységesítése, a közös katonai képességek és esetleg egységes főparancsnokság létrehozása), amelyekről még jövő március előtt, a tervek szerint a decemberi normális EU-csúcson döntések születhetnek.

Tusk környezetében mindenesetre remélik, hogy az egynapos pozsonyi együttlét egyetlen kézzelfogható eredménye nem egy mosolygós családi fotó lesz. Azokból ugyanis már van éppen elég az EU archívumában, és a mosolyra egyébként sincs túl sok ok a mai Európai Unióban.