Pótolhatatlan középkori maradványokat romboltak le Szegeden

Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

-

A szegedi Dóm tér átépítése közben vélhetően a város legkorábbi, a 12. századból való egyházi maradványai semmisültek meg, miután az örökségvédelmi szakhatóság a régészek javaslatát negligálva engedélyt adott a feltárt maradványok lebontására – írja a hvg.hu. A beruházás megrendelője egyébként maga az egyház.


A Dóm turisztikai attrakcióinak fejlesztési projektje közel két és félmilliárd forintos beruházás, amelynek a gazdája a Szeged-Csanádi egyházmegye, a Dóm téri átépítés kivitelezője pedig a West Hungária Bau Zrt. és a Kalotherm Zrt. konzorciuma. A cégek 2014 nyarán nyerték el a közbeszerzést, ezután kezdődhetett meg a beruházást megelőző, kötelező régészeti feltárás, amely december első hetéig tartott – írja a lap. Már ekkor hallani lehetett arról, hogy helyrehozhatatlan károk keletkeztek az átépítéséhez kötődő földmunkák közben.


A hvg.hu információi szerint Lajkó Orsolya, a feltárásokat vezető régész egy konferencián szinte sírva mesélte, hogy az ásatás közben kora középkori maradványokra bukkantak, de az örökségvédelmi szakhatóság azok megsemmisítéséről döntött. A régészek ugyan ragaszkodtak volna ahhoz, hogy legalább egy későbbi feltárás lehetőségét ne vessék el, ezért a maradvány elfedését javasolták, ami viszont időigényes és költséges folyamat lett volna. Végül a maradványokat elpusztították.


A hivatalosan megküldött ásatási jelentésből kiderül, tavaly novemberben olyan maradványok bukkantak elő, amelyeket az előző kutatások nem ismertek. A régészeknek csupán annyi idejük volt, hogy a falmaradványokból mintát vegyenek. Ezeket aztán a Debreceni Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén megvizsgálták: a megtalált leletek feltehetően 12. századiak vagy annál korábbiak A hivatalos lektori vélemény szerint ezek Szeged legrégebbi egyházi építményének maradványai.


A lap név nélkül nyilatkozó, az ásatáson dolgozó régészeket kérdezett meg az üggyel kapcsolatban. A megszólalók zöme a 2013 januárjától hatályos örökségvédelmi törvény kiskapujára hívta fel a figyelmet. Ugyanis a törvény a feltárás helyett a sokkal kevesebbet jelentő, régészeti megfigyelés előírását teszi lehetővé abban az esetben, ha a területen „szórványos a régészeti örökségi elemek előfordulása”, vagy a „talajmunkák nem érik el a lelőhelyek előfordulásának szintjét”, vagy ha „a terület bolygatott”. A három variáció közül ez utóbbira hivatkozhatott a szakhatóság, mivel korábban, a Szegedi Szabadtéri Játékok kiszolgáló helyiségeinek építésekor sok más leletet szétverhettek. A Csongrád Megyei Kormányhivatal, amely szintén 2013 óta maga a szakhatóság, tehát nem sértett törvényt a lebontással.


A hvg.hu megkereste az egyházmegyét is, hogy mit gondolnak arról, hogy a beruházásuk miatt épp egy kora középkori szakrális emléket semmisítettek meg. Csak annyit jegyeztek meg, hogy a beruházás az ásatások miatt csúszik, és emiatt keletkeztek pluszköltségek is.