Porszemet dobott a Bankszövetség a Quaestor-kártalanítás gépezetébe

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

A hitelintézetek érdekvédelmi szervezete nem látja a szakmai indokait annak, hogy az eddigiek sokszorosára emeljék a befektetési szolgáltatók okozta károk megtérítésének felső határát. Márpedig Orbán Viktor kormányfő megígérte a Bankszövetségnek, hogy jóváhagyásuk nélkül nem lehet újabb terheket róni a pénzügyi szektorra. Kérdés, ugrik-e emiatt a Quaestor-kötvények károsultjainak csaknem teljes körű kártalanítása.


Gyökeresen eltérő tájékoztatót adott ki ugyanarról a megbeszélésről a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség. A tárca közleménye szerint a a bankok képviselői nem zárkóznak el a brókerbotrány miatt beterjesztett egyes törvénymódosításoktól, illetve a Quaestor kártalanítási alap felállításától. A szövetség főtitkára, Kovács Levente a VS.hu érdeklődésére ugyanakkor azt mondta, hogy


a kiinduló pontok is lényegesen eltérnek.

A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal pénteken nyújtotta be a parlamentnek azt a törvénymódosító javaslatot, amely a Quaestor által kibocsátott kötvények tulajdonosait 30 millió forintig kártalanítaná. A jelenlegi jogszabályok alapján 6 millió forint a felelősségvállalás felső határa. Ráadásul az ehhez felállított önálló pénzügyi alapba a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjainak, vagyis 62 pénzügyi vállalkozásnak, köztük számos banknak kellene befizetnie a pénzt, illetve felvennie a szükséges hitelt, ha nincs elég készpénze. (A Rogán-féle indítványt egyébként máris több ponton pontosítani kellett, egyebek között azért, mert a hatálya nem terjedt ki minden olyan Quaestor-vállalkozásra, amely értékesítette a cég kötvényeit.) Készül egy olyan törvénymódosítás is, amely a jövőben minden esetre vonatkozóan 100 ezer euróra (vagyis nagyjából 30 millió forintra) emelné a befektetők kártalanításának maximális összegét.


Kovács Levente ezt a következőképpen értékelte.


A Magyar Bankszövetség nem üdvözölte a Beva döntését, nem látjuk a felelősségvállalási összeghatár megötszörözésének szakmai indokait. Egyetértünk abban, hogy a csalókon kattanjon a bilincs, azonban a csaló brókerek tetteiért nem tartozunk felelősséggel.

A Bankszövetség főtitkára hozzátette: abban egyetértünk, hogy a bankszektor már most is túlterhelt. A szervezet helyzetértékelése szerint a különböző adóterhek és szabályozások miatt az elmaradó beruházások ma már több kárt okoznak az országnak, mint amennyi hasznot hoznak a belőlük származó bevételek.


Márpedig a kormány nehezen tudja figyelmen kívül hagyni ezt a véleményt. Az Erste Bank 15 százalékos részvénycsomagjának a decemberi megvásárlásakor ugyanis megállapodást kötöttek az ügylet harmadik résztvevőjével, az ugyancsak 15 százalékos tulajdonossá váló Európai Beruházási és Fejlesztési Bankkal, hogy a magyar kormány fokozatosan kivezeti a bankokat sújtó különadót, és a jövőben egyeztetés nélkül nem hoz olyan döntést, amely újabb terheket róna a pénzintézetekre.

Ezzel persze a kormány is tisztában van. A Nemzetgazdasági Minisztérium annyit elismert, hogy az egyeztetésen a Bankszövetség jelezte a Quaestor-törvénnyel kapcsolatos aggályait. Azt meg is ígérte a tárca, hogy jelentésben tájékoztatja a kormányt, milyen következményei lesznek, ha életbe lép a Beva nagyobb mértékű felelősségvállalása.

A portfolio.hu ki is számolta, hogy a Beva igazgatóságának döntése, miszerint a fiktíven kibocsátott kötvények tulajdonosait is kártalanítják, 113 milliárd forint teherrel jár, a Rogán-javaslat pedig további 79 milliárd forint fizetnivalót ró a pénzügyi szektorra a következő 6-8 évben. Azt már a VS.hu teszi hozzá, hogy a Beva igazgatóságába a hét tagból kettőt az MNB delegál, egyet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), egyet pedig az MNB és a BÉT tulajdonában levő Keler Zrt., és bár Kovács Levente is tag, ám mellette csak az OTP igazgatója, Nyitrai Győző egyértelműen a banki érdekek képviselője. A hetedik tag a Beva ügyvezető igazgatója.

Úgy tűnik azonban, hogy a pénzügyi kormányzat egyáltalán nem hajolt meg az eddigi banki érvek előtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis közölte, hogy bár folytatják az egyeztetéseket, és a részletek még csak ezt követően dőlnek el, ám a tárca megítélése szerint mindez


nem befolyásolja a két indítvány parlamenti megvitatását.

Kinél van az adu?

A Bankszövetség az elmúlt években vonakodva bár, de előbb-utóbb beállt abba a sorba, amelyet a kormány kijelölt számára. Így történt ez az adóterhek kiszabásakor és a devizahiteles jogszabályok megalkotásakor is. Most azonban a kezében van egy ígérvény, amelyet Orbán Viktor - ráadásul egy nemzetközi szervezet előtt - tett a hazai pénzintézeteknek: az Erste-vásárláskor vállalt kormányzati mértéktartás. Feltételezhető, hogy ha ezt megszegi a kormány, akkor ugrik az üzlet, márpedig a magyar tulajdonú bankok piaci részesedésének növelése is alapvető célkitűzése az Orbán-kabinetnek.


A bankok persze mondhatják azt is, hogy rendben, vállalják a további teherviselést, de akkor már végképp semmi sem marad a vállalatok hitelezésére. A gazdaság számára ugyanakkor elengedhetetlenek ezek a források, amelyeket ideig-óráig pótolhat a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, ám az nem az egészséges piacgazdaságra jellemző megoldás.

Ha azonban a kormány és a kormánypártok nem járják ki a Quaestor károsultjainak minél nagyobb arányú ellentételezését, akkor még inkább szembe kell nézniük a felelősséget firtató kérdésekkel. Hacsak az állam nem vállal nagyobb részt a kártalanításból. Ez is lehetséges lenne, ám ez végső soron azt jelentené, hogy az adófizetők állják a cechet.