Pénzeszsákokra bukkantak a lepukkant postahivatalokban

Fotó: Magyar Posta / BAKOS ZOLTAN

-

Újabb ügyfélbarát lépést tett a Magyar Posta: a nyár végére már egyik hivatalban sem számítanak fel díjat, ha kártyáról egyenlítjük ki a csekkbefizetést. Az állami cég az elmúlt években több szempontból is igyekezett lépést tartani a technológiai váltással, és ez az eredményeken is látszik. A haszonból azonban a részben magánkézben lévő stratégiai partnerek is jócskán részesülnek.


Több száz millió forint bevételről mond le a Magyar Posta azért, hogy az ügyfelek visszaszokjanak a sárga csekkek postai befizetésére. Az ezek után fizetett díjon, évi mintegy 1,5 milliárd forinton eddig megosztoztak a bankok és a Posta, most azonban a saját részéről lemond az állami szolgáltató, és a bankok felé is ő teljesíti a jutalékot.


Az ehhez szükséges kütyüket (POS-terminálokat) ezekben a hetekben cserélik le. Az ígéretek szerint a nyár végére már mindenütt úgy lehet fizetni a postahivatalokban a bankkártyákkal, mint bármelyik boltban, vagyis a csekkek kiegyenlítésekor sem vonnak le 5-700 forintot a számlánkról.

Nem ez az első lépés annak érdekében, hogy a modernebb eszközök is megjelenjenek a postákon. Januártól kötelezőek a QR-kódok a sárga csekkeken, amelyek az iCsekk alkalmazáshoz kellenek, hogy a mobilunkon is átutalhassuk a pénzt. Megkezdték a csekkautomaták hadba állítását is, és a Magyar Posta volt az első, amely az online vásárlásokhoz igazodó csomagautomatákkal jelent meg a piacon.


Egy ideje csekkbefizető automaták is működnek.


A brókerbotrányok alternatívája

Néhány hete diadalittasan jelentették is a kormányzat részéről, hogy egy év alatt csaknem megháromszorozta az eredményét a Magyar Posta. Valóban, 2013-ban még csak egymilliárd forint profitot könyvelt el az állami vállalat, 2014-ben viszont már 2,7 milliárdot. Csakhogy ez nem példa nélküli.

Annak ellenére, hogy az olykor ütött-kopott és lassú postahivatalok láttán azt is gondolhatnánk, hogy komoly anyagi gondokkal küzd a cég, az elmúlt években is általában szép profitot termelt.



Egyedül 2012-ben volt veszteséges a tevékenység, azt megelőzően esetenként a tavalyinál is jobb éve volt a Postának, sőt az előző, szocialista kormány idején az állam mint tulajdonos rendre ki is vette a hasznot a cégből osztalékként. Ez egyfelől segítette más állami kiadások finanszírozását, a Posta fejlesztésére és korszerűsítésére viszont így nem jutott. Az internet által diktált ütemmel az elmúlt években nem tudták felvenni a versenyt.


A Fidesz-kormány más stratégiát dolgozott ki. Partnereket vont be az átalakításba, először az FHB bankcsoportot, majd a takarékszövetkezeteket. Ezek viszont zömében magántulajdonosok érdekeltségében vannak. Így bár az állami cég kaphat ötleteket és inspirációt a versenyszférából érkező partnerektől, de eredményes együttműködés esetén a haszon egy része mindenképpen magánzsebekbe vándorol.

A szövetséges pénzintézetek számára már a postahivatalok országos láncolata és ügyfélköre is kész nyereség. Rá is ültek a hálózatra, csak úgy ontják az emberre az FHB-reklámokat az üzlethelyiségekben.

A Magyar Posta pedig időnként tőkével is beszáll az üzletbe. Az FHB Kereskedelmi Bankban például 49 százalékos részesedést szerzett 2014-ben, ami igencsak jókor jött az FHB-leányvállalatnak, hiszen a banki elszámoltatás rá is költségeket rótt. Az együttműködés eredményeként még ebben a hónapban egy új személyi kölcsönt vezetnek be a postahivatalokban az FHB termékeként, valamint újabb befektetési alapok indulnak a takarékszövetkezetekkel együttműködésben.

Ahogy a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára, Németh Lászlóné fogalmazott, azért, hogy


a mostani brókerbotrányos időben megfelelő befektetési lehetőségeket nyújtsanak.

A postagalambok felett már eljárt az idő.


Ki hol veszi ki a profitot?

Az együttműködés tehát mindenkinek gyümölcsöző. Az állam elkönyvelheti, hogy a Magyar Posta legalább nem viszi a pénzt, hanem valamennyit hoz is, az FHB és a takarékszövetkezetek pedig máris bővítették az ügyfélkörüket. A közös befektetési alapoknál például 2013 óta 30 ezer ügyfélszámlát nyitottak, a Magyar Posta Befektetési Zrt.-nél, amely felerészben az FHB Investé, a 2013-as 188 millióról 558 millió forintra nőtt az adózott eredmény, vagyis a profit.


Az FHB Invest másik, Postával közös üzlete pedig kész aranybánya. A Díjbeszedő Holding cégeinek megvásárlását a VS.hu kérdésére a Posta vezérigazgatója, Szarka Zsolt is úgy értékelte, hogy már az első évben, vagyis 2013-ban látszott, hogy megérte. Igaz, a cégcsoportból a kevésbé profittermelő egységek, vagyis a közvetlenül a díjbeszedéssel, mérőóra-leolvasással foglalkozó részlegek, valamint a hazai és romániai nyomdák vannak kizárólagos Posta-tulajdonban, a többin megosztoznak az FHB-val. Egyébként Szarka Zsolt az FHB egyik vezetői székéből érkezett az állami vállalathoz.

Így persze a haszon is közös. A Díjbeszedő Faktorháznál ez tavaly 9,5 milliárd forint volt, amiből 4,4 milliárd forintot fizettek ki a tulajdonosoknak osztalékként. Vagyis mintegy 2,2 milliárd forint az FHB Investnél landolt. Ennek a cégnek a tulajdonosa az FHB Jelzálogbank Nyrt., amely tőzsdei vállalat. A jelzálogbanknak pedig a kisrészvényesek mellett a legnagyobb arányú tulajdonosa a bankszakmát egykor Csányi Sándor OTP-vezér helyetteseként kitanuló, de már évek óta külön utakat járó Spéder Zoltán.