Pengeélen táncolnak a görögök: már fogytán a gyógyszer is

Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA / FOTISZ PLEGASZ G.

-

Repülőjáratokat törölnek, készpénzért adnak benzint, már csak 20-30 napra elegendő a gyógyszerkészlet, és hiány lehet a külföldi árukból, például a marhahúsból. Az athéni magyar nagykövet azt mondta a VS.hu-nak, hogy nincs pánik, de a Görögországba készülő turisták készüljenek fel minden eshetőségre.


Már megvannak az első áldozatai a készpénzkorlátozásnak, és bár látszólag működnek a szolgáltatások, napokon belül akadozhat az ellátás. Ezt erősítette meg a VS.hu-nak több görögországi forrás is. Sándorfi Eszter nagykövet éppen az interjú idején kapott tájékoztatást arról, hogy az ország gyógyszerkészlete már csak 20-30 napra elegendő, és a bankok készpénzállománya – a hétfőtől életbe lépett korlátozások ellenére – 500 millió euró alá csökkent.


Ez arra utal – vonta le a következtetést a diplomata –, hogy ha a vasárnapi népszavazás alapján nem változik a helyzet, és Görögország továbbra sem tud megállapodni a hitelezőkkel, akkor a bankok a jövő héten sem tudnak kinyitni. Az utazóknak pedig arra kell felkészülniük, hogy például egy sérülés vagy betegség esetén nem biztos, hogy gyógyszerhez tudnak jutni – fűzte hozzá Sándorfi Eszter.

A bankok ezen a héten már ki sem nyitottak. A görögök jelenleg legfeljebb 60 eurót tudnak kivenni az automatákból naponta, és bár a külföldiekre ez a korlátozás nem vonatkozik, a nagykövet is azt mondta, az ATM-eket gyakran nem is töltik fel, tehát Magyarországon kibocsátott kártyával sem mindig lehet készpénzhez jutni a magyarországi számláról.


A dominóelv érvényesül

Az ELTE görög származású szociológusa, Fokasz Nikosz, akit Athénban értünk utol telefonon, azt mondja, az emberek alapvetően igazodtak a korlátozásokhoz, legfeljebb a nyugdíjasok viselik nehezen, hogy heringként kelljen sorban állniuk a járandóságukért. A tovagyűrűző hatások azonban nehezen beláthatók, miközben az első jeleket már érzékelni is lehet.



A benzinkutaknál például a hét elején hosszú sorok alakultak ki, mindenki igyekezett feltölteni a tankokat. Ekkor a kormány azzal próbálta nyugtatni az embereket, hogy nincsen benzinhiány, a készletek négy hónapra elegendők. Csakhogy a benzinkutak üzemeltetőinek készpénzben kell letétet fizetniük az utánpótlásért, viszont jelenleg éppen a kápé hiányzik a rendszerből. Ezért egyes kutaknál kiírták, hogy csak bankjeggyel lehet fizetni, kártyával nem. Jóllehet a kormányrendelet szerint a kereskedőknek változatlanul el kellene fogadniuk a plasztikokat – tette hozzá Fokasz Nikosz.


Mindennek hatására az emberek elkezdtek készpénzt felhalmozni. Bár az első napokban az volt a jellemző, hogy 10 kilónként vitték a cukrot és más tartós élelmiszereket a boltokból (már csak azért is, mert egy esetleges megállapodás esetén az alapvető cikkek áfáját 9-ről 13 százalékra, a többi áruét pedig 19-ről 23 százalékra kellene növelni), mára ez leállt, sőt ellenkezőjére fordult. Csak a legszükségesebbeket veszik meg.

Ez azt is jelenti, hogy a ruha- vagy elektronikai boltok konganak az ürességtől. Ahogy egyébként Athén útjai is kihaltak – jegyezte meg a nagykövet, aki negyedik éve állomásozik a görög fővárosban, de ilyen üresnek még soha nem látta az athéni utcákat.

A legnagyobb veszélyben a kisebb családi vállalkozások vannak. Ha a költések visszafogása miatt tartósan nem lesz bevételük, akkor elbocsátásokra kényszerülnek, előbb-utóbb le kell húzniuk a rolót, ami tovább mélyíti a pénzhiányt.

További gondot okoz, hogy a görög gazdaságban az európai átlaghoz képest jóval nagyobb az importtermékek aránya a fogyasztásban. A kedvencük például a marhahús, annak 80 százaléka azonban külföldről származik. A hétfőtől életbe lépett tőkekorlátozások miatt viszont nem tudnak külföldre utalni (ez történt a SkyGreece légitársasággal is, amelynek törölnie kellett e heti budapesti járatát), így akadozhat az ellátás ezekből az áruféleségekből.

A nagyobb áruházláncok megkezdték a piacfeltárást az országon belül, zöldséget, gyümölcsöt akár nagyobb arányban is tudnak felvásárolni a hazai termelőktől, ám még borjút sem lehet egyik napról a másikra előteremteni, nemhogy tehenet. A turisták szempontjából egyébként egyelőre a nagyobb boltok a biztatóak, mert azok még mindig elfogadják a bankkártyákat, eldugottabb helyeken, a kisebb üzletekben csak készpénzért lehet vásárolni, még akkor is, ha az infrastruktúra meglenne a kártyahasználathoz – figyelmeztetett a nagykövet.


Forgatókönyvek az igenre és a nemre

Bár a nagykövet szerint a turisztikai idény alatt nem kell drámai körülményekre számítani, a legfrissebb hírek tükrében azért ő is úgy látja: a vasárnapi népszavazásnak nagyon nagy a tétje, hogy meg lehet-e állítani a görög gazdaság zuhanórepülését. A Twitteren keringő Monopoly-játék szerint minden út csődbe visz.



A görögök vasárnap arról szavaznak, hogy igent vagy nemet mondanak-e az Európai Unió legutóbbi ajánlatára. Ez újabb megszorításokat hozna, nőne az adóterhelés, csökkennének a nyugdíjak, de rövid távon elhárulna annak veszélye, ami már a bankbezárás első öt napjában kiderült: hamarosan az alapvető áruellátásban is zavarok lesznek, tovább emelkedik a munkanélküliek 26 százalékos aránya, és az állam akár a bankbetéteket is megcsapolhatja. Ez utóbbit ugyan tagadja a kormány, de masszívan tartják magukat azok a rémhírek, hogy két számjegyű elvonások is bekövetkezhetnek.


A brit gazdasági hetilap, az Economist úgy spekulál, hogy ha az igen győz, az valószínűleg új kormányt jelent. Ez lehet egy nemzeti egységkormány a jelenlegi parlamentből, de kiírhatnak új választásokat is. Egy biztos, azonnal újra kellene indítani a tárgyalásokat az esedékes, immár harmadik segélycsomagról. Ebben minimum át kell strukturálni a meglévő hiteleket, hosszabb fizetési határidők kellenek, hiszen az államadósság már a GDP 180 százalékát közelíti, vagyis könnyítés nélkül megfizethetetlen. A lap szerint a feltételek nem sokban különböznek majd az unió legutóbbi ajánlatától, csak a görögök már gördülékenyebbek lesznek az elfogadásban.

Ha azonban a nemek lesznek többségben, annak drámai következményei lehetnek – véli az Economist. (Jelenleg a közvélemény-kutatások nagyon kiegyensúlyozott képet mutatnak, vélhetően az utolsó pillanatokban dől el, melyik tábor billen 50 százalék fölé.) Ha csökken a görögök hajlandósága a megegyezésre, akkor semmi garancia nincs arra, hogy Görögország átvészelje a július 20-án esedékes újabb fizetési kötelezettséget.

Addig a napig 3,5 milliárd eurót kellene az országnak törlesztenie az Európai Központi Banknak (EKB). Márpedig jelenleg az egyetlen dolog, ami még életben tartja a görög bankokat, vagyis hogy bárki bármennyi pénzhez hozzájut, az az, hogy az EKB még fenntartja azt a hitelkeretét, amely lehetővé teszi a görögországi pénzintézetek fizetőképességét. Enélkül összeomlik a görög bankrendszer.



Magyarország sem marad ki

Fokasz Nikosz azt mondja, végső soron akár a nem, akár az igen győz, a görög kormány rosszabb helyzetbe kerül, mint néhány nappal korábban, rosszabb lesz a tárgyalási pozíciója.


A görögök abban az értelemben is borotvaélen táncolnak, hogy legfontosabb ágazatuk, a turizmus mekkora károkat szenved el. Bár erre a kormány és a helyi közigazgatás is odafigyel, a nagyobb szállodaláncok felkészültek az áruhiányra, és a kormány azt is tervezi, hogy ha fogyatkozik az üzemanyag, akkor a népszerűbb üdülőhelyekre koncentrálják az ellátást, ám az már most látszik, hogy a tavalyi rekordévet nem szárnyalják túl az idei esztendő bevételei.

Ennél is súlyosabb következmény azonban, hogy a bizalom nemcsak a görög gazdasággal, hanem az Európai Unióval szemben is megcsappan. Sarkadi Szabó Kornél gazdasági elemző, a Shark Vision ügyvezetője szerint a hellén válság fellebbentette a fátylat az egész unió gyenge pontjairól. 2008–2012 között elszálltak az államadósságok, a kormányok feleslegesen nagy terheket és kockázatokat vállaltak át a piactól, miközben nincs érdemi gazdasági növekedés. Így viszont nem lehet ledolgozni az adósságot. Ez visszafogja a befektetőket, ami újabb gazdasági visszaesést idézhet elő. Ez alól pedig Magyarország sem kivétel – mondta Sarkadi Szabó Kornél.

A görög válságkezelés ugyanakkor a demokratikus rendnek is adott egy nagy pofont – véli Fokasz Nikosz. 2011-ben egyszer már külső nyomásra kellett lemondania a görög kormányfőnek, Papandreunak, és ez valószínűsíthető most is. Ez pedig azt jelenti, hogy az állampolgárok nem szabadon választhatják meg saját kormányaikat, hanem kívülről, külső nyomásra is változhat a politikai berendezkedés. Még Európában és a demokrácia bölcsőjeként emlegetett Görögországban is.