Partvonalon kívülre szorították a fekete ruhás nővért

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Sándor Mária saját állásának kockáztatásával hívta fel a figyelmet az egészségügy állapotára, a nővérek túlterheltségére. Hiába lett azonban sztár a közvélemény szemében, hivatalosan nem sokat tudott elérni: május óta már csak a kamara és a legnagyobb szakszervezet tárgyal a kormánnyal. Az a kamara, amely három hete etikai eljárást indított ellene, és az a szakszervezet, amelynek vezetőjét kifütyülték a Sándor-féle tüntetésen.


„A Sándor Mária elleni etikai eljárást a mai nappal visszavonom” – jelentette ki kedden a Népszavának Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, mindössze egy nappal azután, hogy kiderült: a fekete ruhás nővér ellen eljárás folyik. Ha ez elmarasztalással végződött volna, az akár a munkájától való eltiltást is jelenthette volna.

Azt még most is csak találgatni lehet, hogy ténylegesen mi baja volt a kamarának a nővérrel, mert erről Balogh csak annyit árult el, hogy a július 23-án indult eljárást azért kezdeményezte, mert Sándor Mária olyan kijelentéseket fogalmazott meg a szervezetükkel szemben, amelyeket nem hagyhatott szó nélkül. Hogy pontosan melyek voltak a problémás mondatok, azt nem részletezte.

A MESZK etikai kódexében amúgy egyáltalán nem szerepel, hogy tilos negatívan nyilatkozni a kamaráról, ráadásul ilyesminek Sándor Mária nyilatkozataiban nem is találtuk nyomát.

Az viszont jól nyomon követhető, hogy az egészségügyi bérekről és munkaidőről szóló tárgyalások során hogyan váltak egyre megosztottabbá az egészségügyi érdekvédő szervezetek, amelyek elméletben mind egyetértenek egymással, sőt az egészségügyi államtitkársággal is abban, hogy gyökeres változtatásokra van szükség


Ki kicsoda? – HÁTTÉR

  1. Sándor Mária az a 20 éve koraszülött osztályon dolgozó nővér, aki februárban az RTL Klub kamerái előtt sírta el magát, miközben – nyilvánosan elsőként – arról beszélt, mennyire kimerültek az ápolónők, hogy ő például munka mellett a szabadnapjain takarít is, és hogy kollégáival együtt hónapok óta nem kapta meg a pénzt a ledolgozott túlórákért. Aztán az egészségügyben uralkodó állapotok elleni tiltakozásul fekete pólót vett fel, amivel elindította az úgynevezett Nővértavaszt, és felmondott, amikor ezt nem akarták megengedni neki. Majd sikerült megegyeznie a főnökeivel arról, hogy fekete ruhát ugyan nem, de fekete szalagot viselhet.
  2. A nővér a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) tagja, amely azonban nem számít reprezentatívnak, és így hivatalosan nincs joga ahhoz, hogy bérekről vagy a munka törvénykönyvéhez képest akár kedvezőbb feltételeket biztosító kollektív szerződésről tárgyaljon.
  3. A reprezentatív szakszervezet az MSZ-EDDSZ, a fenti jogok neki vannak meg. Vezetője Cser Ágnes.
  4. Az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség összesen 7 szervezetet – Független Egészségügyi Szakszervezet, Magyar Orvosok Szövetsége, Magyar Rezidens Szövetség, Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége, Autonóm Területi Szakszervezet, Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeteinek Önálló Területi Szövetsége – képvisel. Ezek közül öt szakszervezet, de az egészségügyben egyik sem reprezentatív, így nincs is joga kollektív szerződést kötni.
  5. Az érdekvédőkön kívül van még az egészségügyi szakdolgozók kamarája, a MESZK. Kötelező a belépés és a tagdíjfizetés. Szakmai képviselet, neki sincs joga megállapodni a munkafeltételekről, beleértve a béreket.


Sándor Mária februári televíziós nyilatkozata után az egészségügyi államtitkárság ígéretet tett a túlórapénzek rendezésére és a béremelés lehetőségének megvizsgálására. Ezután május végéig gyakorlatilag párhuzamosan futottak a nővérek tiltakozóakciói, illetve a hivatalos tárgyalások.

Márciusban még a kamara volt az, amely 12 pontban összegezte az egészségügyi dolgozók követeléseit, majd áprilisban, amikor Sándor Mária kezdeményezése után elindult a Nővértavasznak nevezett fekete pólós mozgalom, a május 12-i egészségügyi tüntetést közösen szervezte a kamara és az Akciószövetség.

Itt történt, hogy a mintegy 10 ezer fős tömeg éljenezte a fekete pólós mozgalom szimbólumává vált Sándor Máriát, viszont nem engedte beszélni és kifütyülte a kamara által megívott Cser Ágnest, az MSZ-EDDSZ elnökét.

Cser azt akarta elmondani, hogy csakis az általa vezetett szakszervezetnek van joga ágazati megállapodást kötni a kormánnyal, és nem támogat sztrájkot vagy demonstrációt, nehogy elveszítsék a kormány jóindulatát. Cser emellett az Echo TV-ben még a tüntetés előtt „csipetcsapatnak” nevezte az Akciószövetséget, és közölte, sajnálja, hogy „az újsütetű érdekvédelmi szervezetek úgy gondolják, hogy át kell venniük a hatalmat, diktálniuk kell”.



Az etikai eljárást kezdeményező kamarai elnök, Balogh Zoltán a tüntetés után azt mondta a VS.hu-nak, hogy véleménye szerint nem a kamara és Sándor Mária szakszervezete között van feszültség, hanem inkább az Akciószövetség és a Cser-féle MSZ-EDDSZ közötti disszonanciáról van szó. A kamara ugyanakkor kész minden szervezettel együttműködni, amelyik a dolgozók érdekében fejt ki aktivitást – mondta Balogh Zoltán –, hiszen érdekelt abban, hogy mindenki egyfelé mozduljon, és ne legyen széthúzás.

Így májusban az államtitkárság meghívására az összes szereplő kétszer is közösen ült tárgyalóasztalhoz a kormánnyal. Május végén azonban Kiss László, a FESZ elnöke – és Sándor Mária is – nyílt levélben tiltakozott a kamara és a Cser-féle szakszervezet szövetsége ellen, valamint az ellen, hogy ők ketten külön is tárgyalnak a kormánnyal.

Május vége óta nem volt közös tárgyalás, legalábbis olyan, amelyen az Akciószövetség képviselői is részt vettek volna – erősítette meg lapunknak Kiss László, aki ugyanakkor nem tartja elképzelhetőnek azt, hogy az MSZ-EDDSZ belemenjen egy, az egészségügyi dolgozókra hátrányos megállapodás megkötésébe.



Sándor Mária elindítja, Cser Ágnes letárgyalja

„Zajlik az egyeztetés a szakmai szervezetekkel és szakszervezetekkel az ágazati szintű, egységes szabályozás megteremtése érdekében” – közölte részletek nélkül augusztus 6-án az államtitkárság, az MSZ-EDDSZ pedig gyorsan kiadott egy közleményt, amely szerint júliusban megkezdődtek a tárgyalások az ágazati – vagyis minden egészségügyben dolgozóra érvényes – kollektív szerződésről, melynek egyes fejezeteit már augusztusban aláírhatják.

A tárgyalásokon rajtuk kívül a mentősök vettek részt, míg az orvosi kamara és a szakdolgozói kamara mint stratégiai partner működik közre.

A FESZ-elnök minderről azt mondta lapunknak, reméli, hogy a kormány, akárcsak májusban, bevonja a nem reprezentatív szervezeteket is a tárgyalásokba, különösen úgy, hogy szerinte egy kollektív szerződés megkötéséhez jelenleg nincsenek meg az anyagi feltételek.

A megkötendő megállapodásnak, kollektív szerződésnek része lehet az alapbéremelés, az úgynevezett munkaidőkeret, vagyis az, hogy milyen gyakorisággal számolják el a túlórákat, hogy mennyi túlóra, készenlét, ügyelet rendelhető el, illetve melyikért milyen ellentételezés jár, és azt mi alapján kell kiszámítani.

Egyelőre csak annyi a konkrétum, hogy szeptemberben fizetik majd először a július 1-jétől érvényes új elszámolási szabályok alapján a különböző pótlékokat, amelyek pontos összege majd akkor derül ki.

Az államtitkárság elméletben kezdettől egyetért a szakdolgozói kamara 12 pontjával, sőt a radikálisabb követeléseket megfogalmazó fekete pólós nővérekkel is. „Önöknek mindenben igazuk van” – mondta Zombor Gábor a májusi tüntetésen. Az ugyanakkor kérdéses, hogy mire lesz pénz, mivel az államtitkár azt is többször elmondta, hogy amiben a kormány döntésére és a parlamenti döntéshozók akaratára van szükség, azt csak közvetíteni tudja.


Az EDDSZ úgy csatlakozhatott rá az egész történetre, hogy a munka törvénykönyve szerint a kollektív szerződésekről csak azoknak a szakszervezeteknek van joguk tárgyalni, majd megállapodni, amelyek 10 százalékosnál nagyobb szervezettséggel rendelkeznek, vagyis az ágazatban dolgozók több mint 10 százaléka tagdíjat fizet nekik. Ilyen szakszervezet egy van: az EDDSZ. A többiek részvételi és beleszólási joga a munkáltató, azaz az egészségügyben az államtitkárság jóindulatán múlik.

Az EDDSZ kezdettől nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy csak neki van joga megállapodást kötni, amelyre folyamatosan javaslatokat is tesz. Erre a kormány is ráerősített: április 20-án Zombor Gábor államtitkár egy interjúban kifejezetten arról beszélt, hogy a kormány csak a reprezentatív szakszervezettel folytathat bértárgyalásokat.

Amiért végképp nem mindegy, hogy mi kerül egy esetleges kollektív szerződésbe, az többek között az, hogy érvényes kollektív szerződés megváltoztatásáért jogszerűen sztrájk sem kezdhető. Az Akciószövetség szervezeteinek képviselői ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a gyakorlatban senki sem várhatná el egy nélkülük kötött szerződés betartását.


A szervezettséget háromévente, az úgynevezett reprezentativitásméréssel regisztrálják. Az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság (ORMB) utoljára, a 2014. januári állapotot figyelembe véve, tavaly augusztus 27-én, vagyis nem egészen egy éve tette közzé a jelentését, ami azt is jelenti, hogy a következő mérés csak 2017-ben lesz.

Ennek alapján az úgynevezett „humán-egészségügyi ellátás”-ban az EDDSZ, az ehhez tartozó alkategóriában, az úgynevezett „egyéb humán-egészségügyi ellátás”-ban pedig a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) lett reprezentatív 11, illetve 21 százalékos szervezettséggel. Az EDDSZ 11 százalékos eredménye 13 311 tagot jelent, vagyis az egész ágazatban nagyságrendileg 120 ezren dolgoznak.

A taglétszámot kétféle adatból összesítik. Az egyik azoknak a létszáma, akik megbízást adtak a munkáltatójuknak a szakszervezeti tagdíj befizetésére, a másik pedig a szakszervezeteknek közvetlenül tagdíjat fizetők száma, amelyről maga a szakszervezet nyilatkozik.

Ez utóbbi azonban nem teljes körűen transzparens, van, ahol a friss adatok hiányoznak a nyilvános adatbázisokból, beszámolókból, másutt nem tudni, pontosan mennyi a tagdíj, így nem lehet kiszámolni a tagok számát az összbevételből. Tovább bonyolítja a képet, hogy például az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége a felsőoktatási kalapba került – itt reprezentatív is –, noha tagjainak többsége az egyetemi klinikák egészségügyi dolgozója.


Tagdíjbevételek a szakszervezeti beszámolók alapján:

· MSZ-EDDSZ: 109 millió (109 volt 2013-ban)
· Független Egészségügyi Szakszervezet: 10,2 millió (7,3 volt 2013-ban)
· Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége: 2,38 millió forint (2,48 millió volt 2013-ban)
· Magyar Orvosok Szövetsége: 4,9 millió (2013-as)
· Mentődolgozók Önálló Szakszervezete: 51,2 millió (46,8 volt 2013-ban)
· Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége: 2,4 millió (2013-as adat)

Létszámadatok a tavaly januári adatok szerint:

· az MSZ-EDDSZ-nek 13 311 (ebből 11 ezer az egészségügyben),
· az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségének 5133,
· a Magyar Orvosok Szövetségének 2500,
· a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének 2295,
· az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeteinek Önálló Területi Szövetségének 414,
· az Autonóm Területi Szakszervezetnek 376,
· az Egészségügyben Dolgozók Független Szakszervezetének 263,
· a Magyarországi Dolgozók Egészségügyi és Szociális Szakszervezetének pedig 251 tagja volt.

Még nem szerepel a tavalyi összesítésben a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), amelynek Sándor Mária is tagja.