Pankráció vagy konstruktív vita lesz-e a rendkívüli EU-csúcstalálkozó?

Fotó: AFP / JOHN THYS

-

Legfőbb kérdés az lesz: sikerül-e a filozófiai válaszok és a másik oldalon a politikai populizmus helyett is konkrét, praktikus és problémaközpontú megoldásokat találni?


A Spiegel szerint a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker 16 pontos javaslattal készül vasárnapra. A kiszivárgott információk szerint ezek többek között azt tartalmaznák, hogy egyetlen tagállam sem engedhet majd át menekülteket „csak úgy” saját országán keresztül a szomszédai beleegyezése nélkül; azok a menekültek, akik nem regisztrálnak, elvesztenék a jogot arra, hogy az EU ideiglenesen befogadja őket; Szlovénia azonnali – 400 fős – plusz rendőri segítséget kap; meggyorsítják azok kitoloncolását, akiknek kérelmét elutasították; és persze plusz pénzügyi segítséget kapnak a leginkább érintett államok.


Úgy tűnik tehát, hogy a tervezet egyszerű gyakorlatias válaszokat kíván adni a menekültválságban felmerült konkrét problémákra. Elviekben a kiszivárgott pontok mindegyikének elfogadhatónak kellene lennie a tagállamok számára, csakhogy régen volt ennyire megosztott az Európai Unió, mint a mostani a menekültválság kérdésében. Az Európai Tanács, a Bizottság, a legfontosabb tagállamok és a menekültválságtól leginkább sújtott országok vezetői még a legalapvetőbb kérdésekben sem voltak közös állásponton, ez jól érzékelhető volt a találkozót közvetlenül megelőző nyilatkozatokon keresztül is. Így nagyon nehéz megjósolni, hogy sikeres lesz-e a vasárnapi találkozó.

Angela Merkel a héten a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall tisztújító kongresszusának vendégeként arról beszélt, hogy a menekültkérdés alanyai élő, a hazájukból elüldözött emberek, ezért nem szabad lemondani az irántuk viselt szolidaritásról, Németországnak pedig, amely a globalizációból mindeddig rengeteg előnyt szerzett, most áldozatot is vállalnia kell.

Hasonló retorikát használt Frans Timmermans holland politikus, az EU Bizottság alelnöke is, aki Brüsszelben a befolyásos Friends of Europe nevű szervezet ülésén arról beszélt: ha a menekültkérdésben csak számokat, adatokat, megteendő intézkedéseket látunk, akkor az egész probléma dehumanizálódik, márpedig Európának ezt sosem lenne szabad megengednie, ha ragaszkodni akar saját értékeihez. Timmermans szerint az EU létét fenyegetheti a mostani válság az azt kísérő gazdasági bizonytalansággal együtt. „A második világháború óta először érzik úgy nagy tömegek az európai középosztály tagjaként, hogy gyermekeik rosszabbul élhetnek majd, mint ők, és ez alapjaiban áshatja alá a demokráciába, az európai szolidaritásba vetett hitet” – mondta.


Brüsszelben a hétvégén ugyanakkor más beszédek is elhangzottak. Donald Tusk, a Tanács vezetője például azt mondta, nem szabad, hogy a szolidaritás naivitással, a nyitottság a segíteni tudás hiányával, a szabadság a káosszal váljon egyenértékűvé Európában. „Természetesen a határainkon kialakult helyzetre utalok” – tette egyértelművé szavait a lengyel politikus, hozzátéve: ahhoz, hogy segíteni tudjunk bárkin is, először a saját határainkat és a saját szeretteinket kell tudni megvédeni. Tusk ezek után Mario Rajoy spanyol kormányfőt illette dicsérő szavakkal amiatt, hogy képes volt megállítani az országába érkező menekültáradatot.

Tusk ezzel gyakorlatilag ugyanazt a nyelvezetet használta, mint Orbán Viktor. A magyar kormányfő az Európai Néppárt brüsszeli ülésén arról beszélt: itt nem menekültekről, hanem „invázióról” van szó, az érkezők között lehetnek terroristák, harcosok is. Éppen a csúccsal egy időben tartják a parlamenti választásokat Lengyelországban, ahol az előzetes felmérések szerint a menekültügyben a magyar kormányfőéhez hasonlóan gondolkodó, jobboldali populista Jog és Igazságosság pártnak nagyon komoly esélyei vannak a győzelemre. Ha nyernek, akkor újabb jelentős tagállamban válik hivatalos politikává a menekültek teljes elutasítása, ráadásul Merkel is elveszít egy fontos szövetségest.

A csúcson részt vesznek az érintett nyugat-balkáni országok résztvevői is. A számok egyértelműek: szeptember 15-e, a szerb–magyar határ lezárása óta 230 ezer menekült érkezett a szerb–horvát határra, a horvát hatóságok nem is nagyon próbáltak mást, mint egyből továbbszállítani őket Szlovéniába. A szlovén határon időnként ugyanolyan tumultuózus jelenetek alakultak ki, mint a „röszkei csataként” elhíresült magyarországi tömegoszlatásnál, a szlovén rendőrök is bevetettek könnygázt.

Ettől függetlenül a szlovén hatóságok ugyanúgy továbbengedték a menekülteket regisztráció nélkül, mint tették azt a horvát és a magyar társszervek. Ausztria hetekig próbálta legalább kezelni az emberáradatot, de végül az osztrák menekültügyi ellátórendszer is összeomlott a csúcstalálkozó hétvégéjére. Az MTI szombati helyszíni tapasztalatai szerint így már a szlovén–osztrák határról is egyszerűen elszállították a menekülteket, és továbbvitték őket egyenesen a német határhoz.


Mint azzal már korábban többször foglalkoztunk, Németországban is egyre ellentmondásosabb a menekültkrízis politikai megítélése. A Bild éppen a héten szerzett meg egy belső iratot, amelyben a kormányzó CDU parlamenti képviselőinek kétharmada azt követeli Angela Merkeltől: zárja le a határt a menekültek előtt. Vélhetően ezért is léptek életbe egy héttel korábban a bevándorlókra vonatkozó szigorúbb intézkedések. Ezek mindenekelőtt a menedékkérelmek gyorsabb elbírálását és a gazdasági bevándorlóknak tekintett koszovóiak, bosnyákok hamarabb bekövetkező hazaküldését célozzák. Egyelőre ugyanakkor nem változik a háborús övezetekből érkező szírek, irakiak, afgánok megítélése a hivatalos nyilatkozatok szerint.

A szlovén kormány szerint napi 800 ezer euróba kerül a migránsok ellátása. Vesna Györkös Znidar szlovén külügyminiszter szerint elengedhetetlen a határok szorosabb ellenőrzése. Szombaton Bojko Boriszov bolgár, Victor Ponta román és Aleksandar Vucic szerb kormányfő afféle hármas minicsúcsot tartott a brüsszeli találkozót megelőzően, amely után Boriszov azt mondta: nem hagyják, hogy országaik „átjáróházzá váljanak”, így ha a német és az osztrák kormány esetleg úgy dönt, lezárja saját határait, akkor ők is megteszik ezt a lépést.

Dmitrisz Avramopulosz, az EU Bizottság menekültügyi biztosa erre a helyzetre csak annyit tudott tenni, hogy a héten Szlovéniába ment, és ott gyorsan minden szükséges logisztikai és pénzügyi segítséget megígért a szlovén kormánynak.