Paks: az év végén meglehet a környezetvédelmi engedély az építésre

Fotó: MTI Zrt.Fotószerkesztőség / Koszticsák Szilárd

-

A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos, Aszódi Attila azt mondta, hogy a két új blokk megépítéséhez több mint hatezer engedély megszerzése szükséges. Ezekből az első állomás a környezetvédelmi engedély megadása, amelyre 2015 végén sor is kerülhet.


Utalt arra, hogy a környezeti hatástanulmány teljes terjedelmében nyilvános. Mint mondta, a hosszabb, nemzetközi engedélyezési folyamat ezután kezdődik, az előzetes konzultációk során tíz ország jelezte, hogy részt kíván venni az eljárásban, ezekben az államokban nyáron és ősszel tartanak szakértői konzultációkat, közmeghallgatásokat. A magyar és külföldi fórumokon megvédjük a környezetvédelmi dokumentumokat – jelentette ki.


Schwarcz Tibor, a hivatal környezet- és természetvédelmi osztályvezetője közölte, hogy öt civil szervezet vesz részt az eljárásban ügyfélként: a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Védegylet Egyesület, az Energiaklub Módszertani Központ és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület.


A tervek szerint 2016-ban kerül sor a telephely, 2017-ben a létesítési engedélyezési eljárásra. Öt év építés, egy év üzembe helyezés után 2025-ben, 2026-ban kezdődhet el az új blokkokban a kereskedelmi villamosenergia-termelés – ismertette Aszódi.


A kormánybiztos a létesítmény környezeti hatásai közül a Dunára gyakorolt hőszennyezést emelte ki, mint egyetlen érdemi tényezőt. Mint mondta, a jelenlegi szabályok szerint télen 14, nyáron 11 fokkal lehet melegíteni a Dunából kiemelt, hűtésre használt vizet. Ma másodpercenként körülbelül 100 köbméter vizet emelnek ki hűtési célra a folyóból, az új blokkok hűtéséhez mintegy 130 köbméter vízre lesz szükség másodpercenként.


Ez az átlagos dunai vízhozam tíz százaléka lesz 2026-tól 2032-ig. Ezután a jelenlegi blokkok leállításával a hűtővízmennyiség 130 köbméterre csökken. Fontos változás, hogy az új blokkok 8 fokkal emelik a hűtővíz hőmérsékletét. A mostani blokkok leállítása után a jelenleg két kilométer hosszú dunai hőcsóva – ahol a hőmérséklet emelkedése meghaladja a 2,5 Celsius fokot - egy kilométerre csökken – mondta.


Aszódi Attilának a sajtótájékoztatón felvetették, hogy a Duna kisvizes időszakainak növekedése az üzemelő blokkoknál is kezelendő problémát jelent, és hogy, a Duna 27 Celsius fokos vízhőmérsékletnél a 30 fokos hőmérsékleti határérték nem tartható. Erre a kormánybiztos azt felelte, hogy szerinte is a 30 fokos határérték „kőbe vésett szabály”, amelyet a Duna egészsége miatt mindenképpen tartani kell. Megjegyezte: a hűtés szempontjából vizsgálták a klímaváltozás hatásait is, de azok inkább a 2050-es, 2060 években okozhatnak problémát. Elképzelhető, hogy akkor kiegészítő hűtést kell bevezetni azért, hogy a Dunára vonatkozó hőmérsékleti határértékeket a meleg időben tartani lehessen.