Ötezer éves sörfőzdére bukkantak Izraelben

-

Tel-Avivban egy új irodaház felhúzása előtti kötelező ásatáson a régészek olyan ősi kerámiatöredékekre bukkantak, amelyek jelenléte egy ötezer éves, kora bronzkori sörfőzdére utal. Ebből az is kiderül, hogy a mai Tel-Aviv helyén is éltek egyiptomiak, és hogy már az ókorban is szerették az ízesített söröket.


A leletek arról tanúskodnak, hogy a kora bronzkorban, i. e. 3500–3000 körül egyiptomiak éltek a város déli részén, akik a feltárás tanúsága szerint 17 veremben tárolták mezőgazdasági termékeiket. „A több száz kerámiatöredék között több olyan nagyméretű medence maradványait is megtaláltuk, amelyet az egyiptomiak hagyományosan sör főzésére használtak” – mondta Diego Barkan, az ásatást vezető régész. A szakemberek a sörkészítés bizonyítékain kívül felszínre hoztak egy nagyjából hatezer éves réztőrt és egy kovakövet is.


„A kerámiákat szalmával vagy más organikus anyaggal megerősítették, ami nem volt jellemző a helyieknél, de az egyiptomiaknál igen” – tette hozzá Barkan. Hasonló eszközöket találtak ugyan már délebbre, a Negev-sivatag északnyugati részén, de a kutatókat meglepte, hogy a mai Tel-Aviv helyén is éltek egyiptomiak. „Ez a legészakibb hely, ahol eddig kora bronzkori egyiptomi jelenlét bizonyítékaira bukkantunk” – hangsúlyozta a régész.

A szakemberek szerint az ősi egyiptomi társadalom minden rétege fogyasztott sört, nemre és életkorra tekintet nélkül. Abban viszont még nem bizonyosak a kutatók, hogy csak különleges ünnepi alkalmakkor itták-e, vagy a mindennapokban is fogyasztották. Az ősi söröket árpából készítették, először megfőzték a gabonát, majd a napon erjesztették a nedűt. A keverékhez gyümölcskoncentrátumokat adtak ízének és aromájának fokozására. A kész italt leszűrték, majd elfogyasztásig különleges edényekben tárolták.

A gízai piramis építői naponta több liter sört is kaptak kenyéradagjuk mellé, és nagyra tartották az italt. „A tökéletesen elégedett ember szájában sör van” – állítja egy az i. e. harmadik évezredből származó felirat.