Őt szemelték ki Orbánék a paksi atomerőmű élére

Fotó: AFP / JOHANNES EISELE

-

A német menedzser, Hans-Peter Villis előtt nem ismeretlen a magyar energiaipar, és a fociban is otthon van. Úgy tudni azonban, hogy az energetikai szakember egyelőre kikosarazta felkérőit.


A paksi atomerőmű vezetői immár hónapok óta ülnek összecsomagolt táskával, és várják, hogy megérkezzen a vállalat új vezérigazgatója. Így jellemezte egy forrásunk azt a helyzetet, amely a 3000 milliárd forintos bővítés előtt álló cégnél kialakult. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János ugyanis szeptember 3-án már a szélesebb nyilvánosság előtt is közölte egy parlamenti kérdésre adott válaszában, hogy


igen, a kormány döntést hozott, változás lesz a paksi menedzsment személyében. Igen, a kormány kiválasztotta azt a német menedzsert, akit a legrövidebb határidőn belül meg fog bízni a Paksi Atomerőmű vezetésével.

Azt azonban máig nem hozták nyilvánosságra, hogy ki a kiszemelt menedzser. A VS.hu úgy tudja, hogy Hans-Peter Villisről van szó. Ő 2007 és 2012 között annak a baden-württembergi vállalatnak, az EnBW-nek a vezérigazgatója volt, amely a magyarországi áramszolgáltató cégekben, az Elműben és az Émászban is csaknem egynegyed mértékig tulajdonos.


Villis sok szempontból Orbánék embere. Az EnBW egy részben tartományi, tehát köztulajdonban lévő energiacég, amely éppúgy operál szélerőművekkel, mint ahogy otthon van a nukleáris iparban is. Maga Villis 2011 végén éppen azért jelentette be távozását a cégtől, mert úgy érezte, nem élvezi a tulajdonosok bizalmát. Ez nem sokkal az után történt, hogy a fukusimai atomerőmű-baleset miatt a német kormány bejelentette az atomerőművek leépítését, és a tartományi választásokon elsőként fordult elő, hogy nem a CDU győzött, hanem egy zöld–baloldali koalíció.


Hans-Peter Villis egy konferencián. Az Orbán-kormány számára is fontos az atomerőművi áramot fogyasztó e-közlekedés


A közgazdász végzettségű szakember a kilencvenes évek elején Magdeburgban volt az ottani Stadtwerke pénzügyi igazgatója, vagyis egy olyan önkormányzati tulajdonban lévő cégcsoportnak az egyik meghatározó vezetője, amely az Orbán-kormány számára is modellként szolgál az állami energetikai cégcsoportjának a kialakításakor.

Dolgozott az E.ON-nál is, az EnBW élén pedig egy több 10 ezer alkalmazottat foglalkoztató vállalatot irányított, amely hatalmas baltikumi szélerőműparkjának csupán az egyik részét adta el idén januárban 720 millió euróért (mintegy 220 milliárd forintért) egy ausztrál befektetőcsoportnak.

Villis még az EnBW vezetőjeként lett a Bundesliga egyik csapatánál, a Bochum fociklubjánál a felügyelőbizottság tagja, majd 2012 óta az elnöke, vagyis ezt a pozícióját a cégtől való távozása után is megtartotta.



Nem elég a focihoz érteni

Lázár János a Magyar Telekommal és a Mollal példálózott, amikor azt magyarázta, miért külföldön keresnek menedzsert.


Nem tartom példa nélkülinek, sőt követendő példának tekintem, hogy magyar nemzeti érdekkörben lévő vállalatok esetében, akár állami vagy magántulajdonban vannak, külföldi menedzserek szaktudását is igénybe vegyük, hogyha ez az adott helyzetben szükséges.

Úgy tudni, hogy ez alapvetően Hans-Peter Villis számára sem volt elképzelhetetlen. Az 57 éves szakember jelenleg egy energetikai tanácsadó cégnél dolgozik, és a hívó szóra el is látogatott Magyarországra. Amikor azonban kiderült számára, hogy csupán a meglévő atomerőmű irányítása lenne a feladata, csalódottan távozott. Úgy ítélte meg, hogy érdemi döntésekre csak akkor lenne lehetősége, ha az állami kézben lévő energetikai holding, vagyis az MVM élére kerülne.


Az MVM-nek azonban alig néhány hónapja van új elnök-vezérigazgatója, így ez a poszt már foglaltnak tekinthető. Hacsak a menedzser – és egyéb támogatói kör – megnyerése érdekében nem tesznek valamiképpen engedményt, például az MVM elnöki és vezérigazgatói tisztségének a szétválasztásával.


A nagypolitika is beleszólhat

A kormányzati kommunikációban utaltak rá, szeretnék elkerülni, hogy a paksi atomerőmű a hatalmi harcok középpontjában legyen. Ehhez akár az is hozzájárulhat, hogy külsőst emelnek be az élére. A pozíció német kézbe kerülése azonban a Brüsszellel folyó viták elsimításához is hozzájárulhat. A menedzser elvileg latba vethetné lobbierejét, hogy fogadják el Magyarország döntését a Paks 2. fejlesztésére irányuló orosz beruházásról, és zárják le az emiatt indult eljárásokat. Hazájában is szükség lehet a befolyására, hiszen Angela Merkel német kancellár a minap az utolsó pillanatban mondta le kétoldalú találkozóját Orbán Viktorral, és ennek további üzleti kérdésekben is lehet még a magyar kormány számára kellemetlen hatása.


Orbán of Hungary meets Merkel in Berlin


Bő két hét múlva, december 21-én lesz az Elműnek és az Émásznak közgyűlése, aminek az a tétje, hogy a magyar állam hozzájut-e az első áramszolgáltatókhoz a nemzeti közműszolgáltató keretében. Az Elműben és az Émászban Villis volt cége mellett az ugyancsak német RWE-nek van részesedése, méghozzá többségi részesedése. Korábban szó volt arról, hogy az EnBW is megválik tulajdonrészétől, most azonban csak az RWE-ről lehet tudni, hogy megállapodásra készül az állammal.

A tervek szerint az Elműtől és az Émásztól csak az úgynevezett egyetemes szolgáltatás ügyfelei, vagyis alapvetően a lakossági kisfogyasztók kerülnének át egy új állami vállalathoz, amely az Első Nemzeti Közműszolgáltató irányítása alatt működne. Ezenkívül két részletben az ügyfélszolgálati cég is az államé lenne, fele már 2016-ban, fele csak 2017-től.

Az idő rövidsége ellenére azonban még nincs meg a végső döntés, hogy miként és mennyiért is történne ez az adásvétel. A tárgyalásokat akár a Merkel–Orbán-találkozó is elősegíthette volna, de ez elmaradt. Nagy kérdés az is, hogy mi lesz a két áramszolgáltató tulajdonában lévő hálózattal, amelyre ugyancsak lenne vételi szándéka a magyar államnak, de ez jóval drágább lehet, mint az amúgy is rezsicsökkentett tarifával szerződő lakossági ügyfelek értéke. A döntés a kisrészvényeseket is izgathatja, hiszen az Elmű és az Émász a budapesti tőzsdén jegyzett cég, és nem mindegy, mennyire üresítik ki.

Közben pedig az MVM-nél már áll a bál, mert egymásnak ugrott a cég újonnan kinevezett, de kívülről jött elnök-vezérigazgatója, Csiba Péter és a régi motoros, Ugron Gáspár, aki operatív vezérigazgató-helyettesként egyebek között a kormányzati és külügyi kapcsolatokért felelős.