Öt év után sem tudni, ki a felelős Kolontárért

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

A 2010-es vörösiszap-katasztrófában tízen haltak meg és sok ember élete tönkrement. A kártérítési pereknek lassan vége, a büntetőper viszont még az elsőfokú ítéletnél sem tart.


2010. október 4. 12 óra 25 perc: Kolontárnál átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal Zrt.) ajkai zagytározójának gátja. A kiömlő 1,7 millió liter vörösiszap Kolontárt elárasztotta, Devecser jelentős részét elöntötte, valamint kisebb, de szintén súlyos károkat okozott Somlóvásárhelyen.

Kolontáron tízen meghaltak, 123-an súlyos égési sérüléseket szenvedtek a lúgos, maró hatású anyagtól. Összesen 302 embert kellett ellátni.

A településeken 300 ház vált lakhatatlanná, a legtöbbet le is kellett bontani, az ingatlanokban és az ingóságokban bekövetkezett kár elérte az egymilliárd forintot.

Másnap felfüggesztették a Mal vezetőségét, amely állította, hogy minden vonatkozó szabályt betartott, és nem érzi felelősnek magát.

A parlamentben vizsgálóbizottság állt fel, hogy kiderítse a katasztrófa hátterét. A bizottság 2012 márciusában végzett, jelentésében azt írta, döntően a Mal Zrt. a felelős, de hibázott több a létesítmény-, illetve technikai engedélyezésben, ellenőrzésben közreműködő hatóság, valamint a jogalkotó is, ugyanis hibásan ültette át a magyar jogba az erre vonatkozó EU-s irányelveket és nem rendezte a nyilvánvaló hiányosságokat.

A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2011 szeptemberében több mint 135 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki, de ezt a döntést a cég megtámadta.


Büntetőper

2012 elején a Mal 15 vezetője ellen emelt vádat az ügyészség halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt. A vádiratban az szerepelt, hogy 8 ember haláláért felelősek a vezetők, ugyanis ennyi halál köthető közvetlenül össze a vörösiszap kiömlésével.

Mindannyian szabadlábon védekeznek, csak Bakonyi Zoltán, a cég akkori vezérigazgatója, az ügy elsőrendű vádlottja töltött három napot előzetesben, valamint a vagyonát is zár alá vették, ahogy a Mal volt környezetvédelmi és laborfelelőséét, F. Józsefnéét.

Sok minden megnehezítette, hogy a pernek minél előbb vége legyen, így az is, hogy a 2012 szeptemberében elinduló tárgyalássorozatot kétszer is újra kellett kezdeni, mert a büntetőtanács összetételében változások történtek.

Két hónapja a vádirat is változott. A vádlottak – köztük Bakonyi Zoltán – ennek először örültek, később azonban kiderült, rosszul értelmeztek valamit, mert az ügyészség nemhogy enyhített a vádakon, hanem inkább súlyosbított, mind a 15 emberre letöltendő szabadságvesztést kér.

A héten két tárgyalási napot is tartottak volna az ügyben, de elhalasztották a jövő hétre. Elsőfokú döntés talán az ősszel születhet.


Kártérítési perek

A Mal és a környezetvédelmi hatóság ellen 67-en indítottak kártérítési pert, összesen 479 millió forintért. Az első végleges ítéletet tavaly februárban hozták meg, akkor a Kúria úgy döntött, a Mal-nak 10 millió forint kártérítést kell fizetnie egy devecseri lakosnak. A büntetőpert is befolyásolhatja azonban az, hogy a Kúria indoklása szerint a katasztrófát elsősorban az iszaptározó építési hiányosságai okozták, a Mal karbantartási mulasztásai csak ezután következnek.

Az eljárások közben a Mal felszámolás alá került, és mivel félő volt, hogy emiatt a károsultak nem jutnak hozzá a nekik megítélt összeghez, a kormány félretett a költségvetésből a perekre 400 millió forintot, hogy a Mal helyett ki tudja fizetni a megítélt nem vagyoni károk tőkeösszegét és azt a nyilvántartásba vételi díjat, amelyet azért róhatnak ki, mert a kártérítés felszámolási eljárásban történik.

A Magyar Nemzetnek a Veszprém Megyei Kormányhivatal azt a választ adta, hogy a jogerősen meghozott ítéletek után hatvan esetben nyújtottak be kérelmet a kormányhivatalnak, hogy a kártérítés összegét kifizesse nekik. Ebből eddig negyvenkilenc esetben dőlt el, hogy a kérelmező jogosult az állami segítségre. 33 esetben jogerőre is emelkedett a döntés, az érintettek már meg is kapták a nekik megítélt összesen 91,5 millió forintot.

Öt esetben azonban megszűnt az eljárás, mert a károsultak nem tettek eleget a kormányhivatal hiánypótlási felhívásának, egy kérelmet pedig el is utasítottak, de azt nem tudni, hogy miért.