Osztrák bíróság: Magyarország nem biztonságos a menekülteknek

Fotó: MTI / Varga György

-

Az osztrák közigazgatási bíróság hétfőn másodfokon azzal az indoklással állította le egy afganisztáni menekült kitoloncolását, hogy Magyarország nem biztonságos hely a menekültek számára. A magyar igazságügyi minisztérium szerint nem lehet úgy értelmezni a döntést, hogy az a magyar menekültügyi rendszerről mondott ítéletet.


Az egyedülálló nő korábban menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, azonban 2014 októberében továbbutazott Ausztriába, jelenleg több kiskorú gyermekével együtt visszatoloncolása ellen küzd. A dublini egyezmény alapján Magyarország lenne az illetékes. Ezt tavaly májusban a szövetségi bíróság meg is erősítette, Magyarországot akkor a menekültek befogadása szempontjából biztonságos országnak minősítette.


A másodfokú bíróság szóvivője szerint egyedi esetről van szó, azonban a döntés iránymutató lehet más hatóságok számára is. A bíróság mostani döntésének indoklása szerint az emberi jogok európai egyezménye vagy az Európai Unió Alapjogi Chartája megsértésének veszélye esetén nem kerülhet sor a kiadatásra. A bíróság másodfokú döntése szerint a helyzet Magyarországon 2014 októbere óta „jelentősen megváltozott”, ezért a menekültügyi hivatal, valamint a szövetségi bíróság még folytatja a vizsgálatot, hogy Ausztria a menedékkérőket a dublini egyezmény értelmében Magyarországra visszaküldheti-e.

Az osztrák belügyminisztérium közölte, hogy megvizsgálja az aktuális bírósági döntést, azonban minden ügy egyedi elbírálás alá esik.


„Szemben azzal a téves értelmezéssel, amely szerint Ausztria Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága általános értékítéletet mondott volna a magyarországi menekültügyi rendszerről és ellátásról, az osztrák fórum csupán egy alsóbb fokon, egyedi ügyben meghozott döntést helyezett hatályon kívül eljárási okokra hivatkozva.

Az osztrák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság szerint az afgán anya és gyermekei ügyében vizsgálni kellett volna az egyedi körülményeket, tekintettel a család sajátos helyzetére és az utóbbi időben Magyarországra nehezedő példátlan migrációs nyomásra.

Az osztrák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság döntése is megállapította, hogy a magyarországi menekültügyi rendszerre vonatkozó általános következtetés ebből az egy esetből nem vonható le.

Az ügy hátteréhez tartozik az is, hogy az afgán család korábban már Magyarországon is benyújtott menekült státus iránti kérelmet, azonban annak elbírálása előtt elhagyta az országot.”