Összevesztek az EU-országok a britek javaslatai miatt

Fotó: POOL / FRANCOIS LENOIR

-

Megegyezés helyett keménykedés, fenyegetőzés és egyre távolodó álláspontok a brüsszeli EU-csúcson.


Egyre kisebb az esélye annak, hogy az európai vezetők brüsszeli csúcstalálkozójukon megegyezzenek a britekkel. A reggel ötig tartó egyeztetések után a tervezett „angol reggeliből” előbb angol brunch, majd angol ebéd lett, ám valójában a Financial Times értesülései szerint az egyeztetés a londoni kormány által javasolt reformintézkedésekről teaidőben, fél négykor kezdődik csak el.

Egyes források már úgy tudják, Donald Tusk, az uniós országok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke egy teljesen új dokumentumot készít elő London számára. Ez a február elején közzétett javaslatcsomag kudarcát jelenti, pedig a csúcs előtt még úgy tűnt, a tagországok és a brit kormány hajlik a megállapodásra.

Aztán David Cameron brit kormányfő a vártnál is keményebb hangot ütött meg a brüsszeli találkozón. Például a korábban emlegetett négy év helyett 13 (7+3+3) évig korlátozná a külföldi munkavállalóknak járó szociális támogatásokat. A visegrádi országok ehhez képest legfeljebb öt évet szeretnének (egészen pontosan kétszer egy évvel meghosszabbítható hároméves periódust), és azt, hogy ez a lehetőség semmiképpen ne legyen precedens, vagyis a briteken kívül más ne élhessen vele. Erre a Tusk-féle javaslat lehetőséget adna, mellesleg Werner Faymann osztrák kancellár hírek szerint már utalást is tett arra, hogy a másik országban élő gyermekek után járó támogatások ugyancsak tervezett korlátozását az egész EU-ra ki lehetne terjeszteni.

Ebből is látszik, hogy a brit követelésekkel kapcsolatban nemhogy közelednének az álláspontok, de távolodtak az elmúlt egy napban. Így valamiféle csoda kellene a pénteki megegyezéshez. Márpedig ez sürgető, mivel a brit gazdaság már most is megszenvedi az abból eredő bizonytalanságot, hogy a londoni kormány ehhez a reformcsomaghoz köti, az EU-tagságról rendezendő népszavazáson kiáll-e a bennmaradás mellett. A font pénteken másfél éves mélypontra került az euróval szemben, annál is inkább, mivel a britek kilépése, de az elhúzódó bizonytalanság negatívan érinti a világ egyik legnagyobb üzleti központját, a londoni Cityt.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egyes tagországok összekötik a Brexit kérdését a csúcs másik témájával, a menekültválsággal. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök állítólag vétóval fenyegetőzött arra az esetre, ha az EU lezárja az ország északi határait – vagyis gyakorlatilag kizárja őket a schengeni övezetből.