Összeállt a kép, mi lesz a menekültek sorsa jövő héttől

Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

-

A kerítésen hiába jön át valaki, egyből kiutasítják, amit a határ menti zsáktranzitban kell megvárnia. A magyar katonák konkrét mintát kaptak, mit kell tenni a szögesdrót túloldalán lévő feldühödött tömeggel. Aki viszont szabályosan, a hivatalos átkelőnél próbálkozik, azt azért fordítják vissza, mert Szerbia biztonságosnak minősített ország. Ez vár szeptember 15-től a délről érkező menekültekre.


Jövő héttől bűncselekmény lesz a tiltott határátlépés, nem szabálysértés, mint eddig, ezért


minden menekültet tájékoztatnunk kell, hogy ha idejön hozzánk, és illegálisan lépi át a határt, akkor kiutasítás vár rá 

– többször is beszélt erről Orbán Viktor a Külügyminisztériumban tartott beszédében, a nagyköveteknek tartott értekezleten.

A kormányfő szavai gyakorlatilag útmutatást jelentenek a magyar hatóságoknak, elsősorban a bíróságoknak, milyen ítélkezési gyakorlatot kövessenek a menekültekkel kapcsolatban.

A parlament múlt héten pénteken fogadta el a legtöbb elemét annak a törvénycsomagnak, amivel a kormány - ahogy most Orbán Viktor fogalmazott – „komolyan vehetővé teszi a magyar határvédelmet”. (A javaslatokat korábban már elemeztük.)

Ennek legfontosabb elemei a katonaság határokhoz vezényelhetősége rendkívüli helyzet esetén (ennek elrendelésére is a mostani törvények nyújtanak majd lehetőséget, és a kormány nyilvánvalóvá tette, hogy elrendeli majd), illetve az a Büntető Törvénykönyv módosítás, ami szabálysértés helyett bűncselekménnyé teszi az illegális határátlépést és a határkerítés megrongálását.


A magyar börtönökben akkor sem lenne elég hely, ha ide zárná bárki is a menenkülteket


A módosítás után a tiltott határátlépés elsőre legfeljebb három év börtönbüntetéssel, és/vagy kiutasítással büntethető. Korábban több találgatás is napvilágot látott, hogy vajon az eleve túlzsúfolt magyar börtönökbe még hogyan lehetne menekültek ezreit elhelyezni: jelenleg 18 ezer embert tartanak fogva Magyarországon, ez a szám majdnem másfélszerese (145 százaléka) annak, ahány embert az előírások betartásával lehetne a rácsok mögött tartani. Magyarország rendszeresen kap kritikát az EU-tól, az Európa Tanácstól, és emberi jogi szervezetektől is a zsúfolt börtönviszonyok miatt, és az Orbán-kormány már elindított egy börtönépítési programot.

Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy még ezek is hamar megtelnének, ha tömegesen ítélnék letöltendő börtönbüntetésre a menekülteket – nem is beszélve a nemzetközi politikai következményekről. A menekültekkel való bánásmód miatt már így is rengeteg kritika érte a kormányt, ha tömegesen kerülnének börtönbe, az komoly feszültséget okozna Magyarország és több uniós tagország között.


Várjon a zsáktranzitban

Így viszont nem marad más, mint a kiutasítás, és a visszatoloncolás Szerbiába. A menekült természetesen fellebbezhet majd a döntés ellen, és adhat be kérelmet, de ennek elbírálását a tranzitzónában kell majd kivárnia.

Ugyanakkor azzal, hogy a kormány Szerbiát biztonságos országnak nyilvánítja majd, a menekültkérelmek elbírálásának eredménye borítékolható. És mivel Szerbia biztonságos ország, a hivatalos határátkelőhelyeken sem lesz érdemes próbálkozniuk a menekülteknek, nem kapnak menedékjogot.

A tranzitzónák pedig – mint a kormányzati nyilatkozatokból megtudhattuk korábban – olyan zsákszerűen kialakított területek leszek, melyek csak Szerbia felé adnak lehetőséget a mozgásra. A kormány ettől, és a szeptember 15-től teljessé váló határzártól várja, hogy megálljon a napi több ezer ember magyar területre lépése.


Koszovói minta a rendfenntartásra

Persze felmerül az a kérdés is, hogy mi történik a kerítés szerb oldalán feltorlódó tömeggel. Macedóniában két hete, amikor a kormány a hadsereg segítségével próbálta feltartóztatni a menekülteket, két nap után felhagytak a kísérletezéssel a kitört zavargások miatt.

Hasonló zavargásokra számít egy kormányzati illetékes is. Ő arról is beszélt, hogy a magyar hadsereg már bőven szerzett ennek kezelésében tapasztalatot, méghozzá élesben, a koszovói KFOR-misszióban.



„Ezt ’crowd controlnak’ hívják, és Kosovska Mitrovicában rengeteget gyakoroltuk, és természetesen élesben is gyakran kellett fellépnünk, amikor az ottani szerb és albán közösség között konfliktus támadt. Még a szögesdrót sem hiányzott. Ráadásul mindezt lőfegyver használata nélkül. Hasonlóra számítok majd a szerb határon is, és persze arra, hogy a katonák kezelni tudják majd a helyzetet” – mondta informátorunk.

Igaz, azt ő is hozzátette, ez is csak egy bizonyos határig használható, hiszen egy esetleg több tízezres tömeggel szemben már nincs olyan módszer, ami működhetne. Ezen kívül nem szabad megfeledkezni arról sem, milyen diplomáciai következményei lehetnek, ha a szerb-magyar határon esetleg tartósan félháborús állapotok alakulnak ki, és a média nőkből, gyerekekből is álló tömegek oszlatásának képeivel lesz tele.