Orvoshiány gyengíti a kormány rákellenes szuperfegyverét

Fotó: BSIP / AMELIE-BENOIST

-

Két héten belül diagnosztizálni kell a rákos daganatot, döntött a kormány még tavaly nyáron. A rendszer a szakértők szerint nagyjából működik, csak körülötte az egészségügy többi része nem. Így viszont a gyorsítás korántsem teljes megoldás.


„Szakmaiatlan és nem korrekt” - mondja Komáromi Zoltán fővárosi háziorvos, az Együtt egészségpolitikusa az új rendszerről, amely szerint a szakorvosi beutaló kézhezvételétől számítva két héten belül be kell jutnia egy rákgyanús betegnek CT- illetve MR-vizsgálatra. Eddig ez akár hónapokig is elhúzódhatott.

Az egész folyamat náluk, a háziorvosoknál kezdődik, ők küldik a szakorvoshoz a beteget. A szakorvoshoz való bejutást azonban a daganatgyanú sem gyorsítja. A háziorvos nem küldhet „S.O.S.-ben” beteget, így van olyan terület, ahol a szakorvos által írt beutalóra heteket kell várni, mondja Komáromi.


Tüdőrákgyanúval sokkal hamarabb lehet sorra kerülni, mint egy vese- vagy hashártya-daganatéval. Ennek az az oka, hogy az egyik szakorvoshoz a kisebb betegforgalom miatt hamarabb jut be a beteg, mint egy másik, túlterheltebb terület orvosához.

CT-vizsgálat, rákbetegség, daganatos megbetegedés, onkológia

Mi az a CT és MR?

A CT (komputertomográfia) és az MR (mágneses rezonancia) képalkotó eljárások. Előbbi egy röntgennél részletesebb képet ad a testről, a páciens egy hengerbe fekszik, a kép a testet "szeletekben", azaz metszeteiben mutatja. A képeket számítástechnikai módszerekkel értékelik ki.


Az MR-rel, más néven MRI-vel (az I az image, kép szót jelöli) a koponya, a mellkas, a has és a medence olyan szerveit lehet vizsgálni, amelyeket CT-vel vagy ultrahanggal nem. Azon alapszik, hogy a szervezet folyadéktereinek viselkedése mágneses térben megváltozik.

A belgyógyászaton, gasztroenterológusnál és nőgyógyásznál is lassan megy a bejutás a sok „normál” beteg miatt, de sokat kell várni endokrinológusra és idegsebészre is. Így a többi között a hasnyálmirigy-, vese-, máj-, vastagbéldaganatosok vannak hátrányban.

„Pajzsmirigyvizsgálatra majdnem két hónapot kell várni, holott ott is kialakulhat daganat. Oda olyan speciális laborvizsgálatok is kellenek, amit nem kérhet háziorvos.”

Komáromi Zoltán szerint nem csak az MR-t és CT-t, hanem a gasztroenterológai, kolonoszkópos és ultrahangos vizsgálatokat is indokolt lenne soron kívül megkapniuk a rákgyanús betegeknek. Azt mondja, ezt felvetették, miután az egészségügyi államtitkár beszámolt a tervekről, de nem hallgatták meg, mint ahogy az onkológusok véleményét sem.


Betű szerint tényleg működik

Aki viszont végre eljut odáig, annál valóban elvégzik az MR- vagy CT-vizsgálatot két héten belül, mondták a megkérdezett kórházvezetők. Azért tudják tartani a kormányrendeletben előírt két hetes határidőt, mert az új szabály szerint a rákgyanús betegek beelőzhetnek a várólistán, és minderre plusz pénz is van. Korábban nem lehetett előzni - hívja fel a figyelmet Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc kórház főigazgatója, a kórházszövetség előző elnöke.


Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, Kásler Miklós ezt máshogy fogalmazta meg. „Régen a beteget küldték jobbra-balra, most már oda küldik, ahol tényleg megvannak ennek a feltételei. Plusz a vizsgálati sorrendet átstrukturálták, a tumorgyanús betegeket előre vették.”

Kásler Miklós azt mondja, biztos volt benne, hogy nem lesz semmiféle fennakadás, „és nem is lett, az intézmények győzték kapacitással.” Arról nem hallott, hogy a kéthetes határidőt valahol nem tudták volna tartani, és hozzá olyan információ sem jutott el, hogy valahol ne lenne erre elég orvos. Ráadásul most volt egy 9 milliárdos pályázat, ahol az intézmények jelentkezhettek MR-illetve CT-gépekért.


azért szakorvos is kéne még

A Magyar Rákellenes Liga elnöke, a János Kórház főorvosa, Demeter Jolán véleménye árnyalja a képet. „Fantasztikusan jó lenne, ha a rákgyanús betegeket két héten belül MR-re illetve CT-re lehetne küldeni, de a kapacitások szűkösek, ez tesz keresztbe a szabálynak. A János kórháznak adtak 13 nagyon jó, modern digitális gépet, 13 orvost viszont nem kaptunk, sőt, az orvosok sorban mennek el.”

Az Uzsoki Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, Ficzere Andrea azt mondja, a vizsgálatok gyorsítása miatt nincs az a hatalmas megterhelés, mint amit korábban sokan jósoltak, bár az tény, hogy plusz embereket, sok helyen plusz műszakokat kellett beállítani. Rácz Jenő kórházigazgató szerint általánosságban működik az új szabály, a finanszírozás és az eszközrendszer is megvan hozzá, szerinte is inkább a humánerőforrás - vagyis a vizsgálatot elvégzők - a szűk keresztmetszet.

„Lehet jogszabályokat hozni, de egyre kevesebb a szakember. Ez a lényegi kérdés” - erősít rá Forrai Gábor radiológus, a Szakmai Kollégium Radiológiai tagozatának tagja, a Duna Medical Center főorvosa. A csábítás nagy: egy radiológus külföldön tízszer annyit keres, mint itthon.



Kerülőutak, trükkök

Korábban olyan hangok is hallatszottak, hogy sok lesz az „álkérés”, vagyis hogy a nem daganat-gyanús betegeket is ezzel a feltételezett diagnózissal küldik CT-re, vagy MR-re, hogy hamarabb legyen meg a vizsgálat. Ficzere azt mondja, szerencsére ilyet nem nagyon tapasztaltak.

Egy névtelenséget kérő radiológus viszont ennek ellentmondva azt nyilatkozta lapunknak: sokan szándékosan fals diagnózissal jutnak el gyorsan CT-re.

Komáromi Zoltán háziorvos úgy fogalmaz, ő egyetlen betegénél sem látta a rendszer előnyét, „Volt, hogy személyes kapcsolattal intéztem el, hogy a kismedencei daganatgyanús beteget fogadjon egy onkológus pár napon belül. A nőgyógyászhoz három hónappal későbbre kapott ugyanis időpontot”.

Mint mondja, a betegek sokszor a családi kapcsolatrendszert használják, hogy mielőbb szakorvoshoz jussanak. „Rengeteg elkerülhető haláleset és szövődmény lenne, ezeket simán meg lehetne fogni akár a jelenlegi eszközparkkal és a jelenlegi finanszírozás mellett, mégsem sikerült.”

Demeter Jolán, a Magyar Rákellenes Liga elnöke azt mondja, egyre többen mennek magánorvoshoz, mert azt mondják, hogy a panaszokkal nem várhatnak sokáig.


A leletet hiába lobogtatják

A soron kívüli CT- és MR-vizsgálat lehetőségét önmagában sikeresnek nevezte több megszólalónk is, de - mint mondták - a lelettel sajnos még nem zárul le a folyamat.

„Hiába van meg gyorsan a diagnózis, ha a betegnek a kapacitáshiány miatt várakozni kell a műtétre, sugárkezelésre” - fogalmaz Ficzere Andrea, az Uzsoki Kórház főigazgatója. Éppen ezért szerinte az lenne a szerencsés, ha az onkológiai betegeket soron kívül kezelhetnék az intézmények – a kivizsgálástól a kezelésig, legyen az műtét, sugárkezelés, esetleg kemoterápia. Ha erre meglenne a fedezet, akkor valóban lehetne gyorsítani, mondja.


A gyors CT- és MR-vizsgálat óriási lehetőség, aminek mindenki örül, csak teljessé kellene tenni a folyamatot, hogy a daganatos betegek valóban időben kapják meg a megfelelő ellátást.

CT-vizsgálat, rákbetegség, daganatos megbetegedés, onkológia


Most a teljesítmény-volumen korlát gátat szab az intézményeknek - és a betegeknek. Hiába tudna elvégezni egy kórház több beavatkozást, ha az OEP annak csak egy részét finanszírozza. Ficzere Andrea főigazgató szerint erre a megszorításra persze sok szempontból szükség van, csak bizonyos területeknek – így az onkológiának is – külön megítélés alá kellene esniük. Azt mondja, különböző szempontok alapján a kórházvezető dönt az osztályok közötti kapacitáselosztásról. Egy jó vezető próbálja úgy szervezni, hogy a súlyos, vagy akut betegségben szenvedők azonnali ellátáshoz jussanak.

Ficzere Andrea szerint az is fontos lenne, hogy a daganatos betegeket onkológiai centrumokban lássák el, ahol az intézmény magas színvonalú személyi és tárgyi feltételei nagyobb szakmai biztonságot nyújtanak a betegeknek. Szerinte el lehetne gondolkodni azon is, hogy a beteg „vihesse magával a finanszírozását”: vagyis adott esetben egy somogyi páciens mehetne Budapestre kezelésre anélkül, hogy ez a fővárosi intézmény keretét terhelné.

Demeter Jolán, a Magyar Rákellenes Liga elnöke is azt mondja, jó lenne, ha daganatgyanú esetén azonnal el lehetne végezni a vizsgálatot és a kezelést is.


Külföldi példa, kicsit sántán

Forrai Gábor szerint a kormány valószínűleg egy az angol példát (NICE Guideline) akarta átvenni, csak ez kissé félresikerült: ott ugyanis szintén van időhatár a daganatgyanús betegek kivizsgálására, csakhogy az nem MR-vagy CT-vizsgálatokra vonatkozik, hanem arra, hogy a beteg eljusson egy szakorvosig. Úgy véli, ezt érthették félre itthon. A kormányrendeletet tervezetként radiológiai szakmai szervezet Forrai Gábor tudomása szerint nem látta.

A háziorvos Komáromi Zoltán szerint is máshogy működik ez külföldön. Mint mondta, más országokban, ahol ilyen rendszer működik, nagyobb hatáskört kaptak a háziorvosok, ők is küldhetik a beteget CT-re. Fölösleges idő megy el azzal is, hogy a háziorvos telefonon próbál konzultálni egy szakorvossal - a vonal néha foglalt, vagy a kolléga nincs a helyén. „Kultúrországokban” netes kapcsolat van köztük, sorolja.

A szakember furcsának találja, hogy az intézmények csak akkor kapják meg a vizsgálat után a plusz pénzt, ha valóban daganatos betegről van szó. A vizsgálat költsége azonban ugyanannyi, akár daganatos, akár egyéb betegről van szó. Ráadásul ezt ebben a kivizsgálási fázisban még nem lehet tudni, rosszindulatú daganatról van-e szó, „szövettani szintű igazolást egy radiológiai vizsgálat nem tud adni.”

Komáromi Zoltán háziorvos ennél karcosabban fogalmaz. Szerinte a finanszírozási rendszer a fentiek miatt pofátlan, cinikus és értelmezhetetlen,


a gyanú esetén is el kell végezni a vizsgálatot, hogy tovább lehessen lépni. Ha meg nem találtak semmit, lehet örülni.