Oroszország szerint Srebrenicában nem tömegmészárlás volt

Fotó: MTI/MTVA / FEHIIM DEMIR / MTI/MTVA / FEHIIM DEMIR

-

Vita támadt a nyugati hatalmak és Oroszország között az ENSZ Biztonsági Tanácsában a srebrenicai tömegmészárlás 20. évfordulója előtt arról, hogy a nyolcezer boszniai muzulmán meggyilkolása népirtás volt-e.


Az AP amerikai hírügynök tudósítója szerdán két olyan rivális határozattervezetről számol be, amelyek köröznek a BT tagországai között. Az egyik, egy brit javaslat, a legsúlyosabb jelzőkkel ítéli el a srebrenicai népirtást. Emlékeztet arra, hogy a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, a Nemzetközi Bíróság pedig 2007-ben már kimondta: az 1995. júliusi vérengzés genocídium volt.


Az Oroszországhoz a közös vallás miatt közel álló Szerbia azonban nem ismeri el, hogy népirtás történt volna. Tomislav Nikolic szerb elnök 2013-ban bocsánatot kért a Srebrenicában történtekért, de kijelentette, hogy a bűncselekményeket


a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el.

Hasonló kijelentést tett nemrég Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök is. Szerbiában több tüntetés volt már az ellen, hogy népirtásnak nevezzék a több ezer fegyvertelen boszniai muzulmán meggyilkolását.

Oroszország határozattervezete hasonló jelzőkkel ítéli el „a nemzetközi közösség számára aggodalomra okot” bűncselekményeket, amelyeket a volt Jugoszlávia területén történt konfliktusokban követtek el különböző etnikai vagy vallási hátterű személyek ellen. Ezzel Moszkva általánosan felelőssé teszi a szerbek mellett az atrocitásokat elkövető muzulmán és a horvát bűnösöket is. A tervezetben nem szerepel a népirtás szó.

Az ENSZ Közgyűlése szerdán tart megemlékezést a srebrenicai tömegmészárlásról, a BT pedig július 7-én, de hogy utóbbi megszavaz-e bármilyen határozattervezetet, az kétséges, mivel Nagy-Britannia mellett két másik nyugati nagyhatalomnak (az Egyesült Államoknak és Franciaországnak), valamint Oroszországnak és Kínának is vétójoga van a testületben.