Orosz tízmilliárdokból keresik tovább a földön kívüli életet

Forrás: Kobal

-

Jurij Milner egy orosz milliárdos, és ufókat fog kutatni az erre felkért tudósokkal és százmillió dollárral. Egyáltalán nem őrült, csak kíváncsi, és van pénze.


Százmillió dollár nagy pénz, tényleg egy raklap szép dolgot lehet belőle venni. Legújabb generációs vadászrepülőt még nem adnak érte, de Warholt, Klimtet vagy akár egy van Goghot már be lehet szerezni ennyiért, ha az ember ügyes. Ha pedig annyi pénze van, mint a pelyva, akkor akár teljesen reménytelen tudományos programokra is el lehet szórni ezt a pénzt. Jurij Millner orosz milliárdos ez utóbbira készül, ufókat fog keresni amíg tart a százmillió.


Milner nem a hagyományos értelemben vett ufóhívő. Például nem futóbolond. A Moszkvai Állami Egyetemen végzett elméleti fizika szakon, a Lebegyev Fizikai Intézetben kutatott, majd 1990-ben az első olyan nem emigráns orosz volt, aki Amerikában szerzett MBA-t. Előtte azért volt egy jövedelmező, ám a család által rossz szemmel nézett kalózszoftver-biznisze. Látta közelről, hogyan működik a tudomány, és a pénzköltés értelmes módjairól is van tapasztalata.


Egy ufóhívő nem így néz ki


Egyszercsak elkezdtek jönni a milliók

A most 1,8 milliárd dollár felett rendelkező orosz 1999-ben, a dotkom korszak kezdetén alapított befektetőcéget Oroszországban. A hátteret orosz és amerikai pénzügyi kapcsolatai adták. Első próbálkozásként Amerikában már bizonyított üzleti modelleket honosítottak meg az orosz interneten: megcsinálták az Amazon, az eBay és a Geocities ingyenes honlaptárhely helyi klónját. Később a cégcsoporthoz került a Mail.ru levelezőszolgáltatás is.

A 2005-ben alapított Digital Sky Technologies (DST) befektetőcégben a még nála is sokkal milliárdosabb Alisher Uszmanov - vagyonát 14 milliárd dollárra becsülik - lett az üzlettársa. A DST befektetője volt a Facebooknak, az Airbnb-nek, a Spotify-nak, a WhatsAppnak, szóval viszonylag ügyesen adtak pénzt felfutóban lévő internetes vállalkozásoknak. (Persze raktak pénzt a Facebookt letaroló, majd nagyot bukó Zynga játékcégbe is. Tudják: Farmville.) Uszmanovnak a hobbijai is ilyen nagyszabásúak, övé az Arsenal focicsapat 30 százaléka.


A Breakthrough-díjakkal eddig 160 millió dollárt osztott szét tudósok között


Hogy lesz ebből ufó?

A fentiekből már gyanítható, hogy Jurij Milner nem fogja beérni pár elmosódott fénygömböt ábrázoló fotóval. Az amerikai SETI programhoz hasonló kezdeményezést hoz létre egy all star tudóscsapattal. Milner csapatában megtalálható az a Frank Drake is, aki már a Voyager-szondák által hordozott aranylemezes üzenet összeállításában is részt vett.


Drake-hez fűződik a Tejúton belüli értelmes létformák számának megbecsülésére alkalmas formula is. Az egyenlet sajnos nem úgy működik, hogy ismert számokat beledobálunk és kijön, hogy 42. Sokkal inkább a kutatás irányát, a megismerendő területeket segít pontosítani.

Azt, hogy az egyenlet miből áll Almár Iván A SETI szépsége című könyvéből idézzük a leegyszerűsítő magyarázat helyett:


“Az évtizedek során számos eltérő felírásmód született, ezek közül a finn Mustelin változatát ismertetem, amely nagyon világos szerkezetű:

Nc=N*fp.ne.fl.fi.fc.Lc/L* ahol

  • Nc az adott időpontban adott térrészen belül egyidejűleg létező, technikailag fejlett civilizációk száma

  • N* a kérdéses térrészen belül lévő csillagok száma

  • fp közülük a bolygórendszerrel rendelkezők aránya

  • ne a lakható bolygók átlagos száma egy-egy bolygórendszerben

  • fl közülük az életet hordozó bolygók aránya

  • fi közülük az értelmes lényeket hordozó bolygók aránya

  • fc közülük a technikai civilizációt hordozó bolygók aránya

  • Lc a technikai civilizációk átlagos élettartama

  • L* a csillagok átlagos élettartama (csak életük nyugodt, az élet szempontjából hasznosuló időszakát véve figyelembe).”


A Kepler a csillagászok bolygógyára


A csoport másik érdekes tagja Geoff Marcy, akinek a nevéhez hetven exobolygó felfedezése fűződik.


Milner projektjét is az inspirálta, hogy az utóbbi időben nagyon megnőtt a felfedezett exobolygók száma, és köztünk rendkívül sok olyan van, amely egy-egy csillag lakható zónájában található, azaz kialakulhat rajta az élet. Amióta zajlik a NASA Kepler-űrtávcsöve által gyűjtött adatok feldolgozása, a csillagászok lubickolhatnak az új égitestekben. Közel ötezer olyan objektumot fedezett fel, amely valószínűleg bolygó, és 1028 valóban bolygónak bizonyult testet. A számláló folyamatosan pörög, a Kepler egy bolygógyár. A trükk egyszerű: az elmúlt húsz évben megtanultunk a Naprendszeren túl nézni.


Az eredmények ellenére a csillagászok nem dúskálnak a pénzben. Sem az amerikai Green Bank Telescope, sem az ausztráliai Parkes Telescope rádiótávcső nem utasította vissza Milnert, aki időt akart vásárolni az eszközökön. Más kérdés, hogy a pontosan definiált céllal rendelkező csillagászok valószínűleg morcosak lesznek, hogy a távcső ufót keres ahelyett, hogy például mérne.


A nehéz kérdéseket kell feltennünk.

Jurij Milner


Ezzel a két távcsővel a Wired szerint tízszer nagyobb területet tudnak lefedni az égből, mint az eddigi SETI-kutatások. Ennyi pénz azóta nem volt a földönkívüli élet keresésére, hogy a Kongresszus leállíttatta a NASA SETI-programját. A nonprofit SETI Intézet pedig az eredetileg tervezett teleszkópoknak csak egy részét tudja működtetni, és arra is volt már példa, hogy egyetlen teleszkóp sem fülelt. Ehhez képest most a University of California Campbell Halljában már felállt a csoport, ami a Breakthrough Listen projektnek fog hardvert gyártani.


Képernyővédőben is fut majd

A Breakthrough Listen űrteleszkópjai által gyűjtött adatokkal azok is találkozhatnak, akik a Space Sciences Laboratory és a UC Berkeley egyetem által működtetett SETI@home elosztott adatelemzési programban részt vesznek. Ezzel a szoftverrel a számítógép üres idejét - amikor munka helyett csak a képernyővédő fut - lehet felajánlani nyers adatok elemzésére. Az 1999-ben - tehát a NASA földönkívüli jeleket kereső programjának vége után hat évvel - indított programnak 120 ezer aktív felhasználója volt 2015 januárjában, összesen pedig 1,5 millióan próbálták ki a szoftvert. Egyelőre még egyikük sem talált életre utaló jeleket.

A Breakthrough Listen csak a legújabb Milner tudományt támogató kezdeményezéseiből. A 2012-ben elindított Breakthrough-díjakat a fizika, az élettudomány és a matematika aktuálisan legjelentősebbnek tartott eredményeiért ítélik oda. 2015-ig 168 millió dollárnyi díjat osztottak ki hetven tudósnak és négy nagyobb kutatócsoportnak.


Milner pedig azt is elérte, hogy ezt az összeget ne tisztán a magánvagyonából állja. A díjat Szergej Brin, a Google alapítója, Anne Wojcicki, a 23 and me alapítója, Mark Zuckerberg és Priscilla Chan, a kínai Alibaba e-kereskedelmi platform alapítója, Jack Ma is támogatta jelentős összegekkel. Nem olyan csapat, ami ki fog futni a pénzből a közeljövőben.

A Breakthrough Listen programmal egyelőre tíz évre tervez Milner. És ha addig nem hoz eredményt? Erre is van válasza a milliárdosnak.


Akkor újabb tíz évvel bővítjük ki. Miért álljunk meg? A kérdés elég érdekes ahhoz, hogy folytassuk.