Orosz-görög különalkutól tart Európa

Fotó: MTI/MTVA / Bernd von Jutrczenka

-

Miközben napokon belül óriási törlesztőrészlet válik esedékessé, a görög-európai hiteltárgyalások szinte semmit nem haladtak előre. A görög-orosz kapcsolatok viszont egyre élénkebbek, Ciprasz szívesen kibújna a görög terményeket is sújtó uniós embargó alól.


A nemzetközi hitelezők jelenleg, kedden délután is értékelik a Görögország által legutóbb, március 27-én benyújtott új reformjavaslatokat. A görög kormány mostani csomagja 18 pontból áll, az intézkedésekkel körülbelül 3 milliárd eurót próbálnak előteremteni a gazdaságban. Bár a mostani javaslatokat sokan még mindig nem tartják elég részletesnek, úgy tűnik, Alekszisz Ciprasz kabinetjének végre leesett: a megoldást ne egy Berlin és Athén közötti politikai alkutól várják, mert Görögország sorsa valójában Athén kezében van. Az továbbra is kérdéses, hogy a görögök kérnek-e orosz pénzügyi segítséget az április 8-i moszkvai találkozón.

A pénteken benyújtott csomag a görög kormány szerint nem tartalmaz megszorító intézkedéseket: nem csökkennek a bérek, nyugdíjak vagy munkahelyek. Tartalmaz viszont privatizációs terveket, adócsalás elleni lépéseket és magasabb adót az alkoholra és a cigarettára. Ezzel próbálják feloldani az euróövezettel kialakult patthelyzetet. A javaslatok értékelése a héten is zajlik, az euróövezet pénzügyminiszterei április 1-jén egy telekonferencia keretében tárgyalják meg a részleteket és jövő héten személyesen is találkoznak, ha úgy látják, döntéshozásra alkalmasak a görög tervek.


Pár nap és fizetniük kell

Február 20-án Athén és partnerei az eredetileg február végén lejáró görög hitelcsomag 4 hónapos meghosszabbításában egyeztek meg. Görögország azonban csak akkor férhet hozzá a hitelhez, ha olyan gazdasági intézkedéseket mutat be, amelyekkel biztosítani tudja a gazdasági helyzet fenntarthatóságát. Ahogy telik az idő, egyre fogy a levegő Görögország körül és spekulációk keringenek arról, mikor fogy el az állam pénze. Április elején ugyanis esedékes egy 450 millió eurós görög törlesztés az IMF felé.


Athén a tűzzel játszik

Az uniós hitelezőket és az elemzőket most leginkább az izgatja, hogy Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök vajon kér-e segítséget április 8-án Putyin orosz elnöktől a moszkvai találkozójukon. Ez a lépés valószínűleg nagy vitát váltana ki az EU-n belül, ahol egy egységes álláspontot próbálnak megtartani a Moszkva elleni szankciókkal kapcsolatban. Német jobb-közép európai parlamenti képviselők már figyelmeztettek is, hogy Görögország kockázatos stratégiát folytat, és aki a tűzzel játszik és Oroszországtól vár segítséget, az megégetheti magát.

Oroszország görögországi nagykövete a görög sajtónak azt nyilatkozta, hogy Ciprasz látogatása „nagy esemény” lesz. „Ha Görögország hitelt kér, azt részletesen megvizsgáljuk” – mondták az orosz külügy- és pénzügyminiszterek. Görögország azért is dicséretet kapott Oroszországtól, mert az EU szankciói ellen szólalt fel. Nagy figyelem kíséri a hétfőn kezdődött kétnapos tárgyalásokat Lafazanisz görög energiaügyi miniszter orosz partnere és a Gazprom igazgatója között.

A görög miniszter nemrég így kritizálta Európa hitelezőit:


A germanizált Európai Unió fojtogatja az országunkat, és hétről hétre szorítja a hurkot a gazdaság körül

A tárgyalások eredményeiről egyelőre keveset tudni, de sajtóhírek szerint a görögök azt szeretnék elérni, hogy az oroszok oldják fel a görög mezőgazdasági termékekre vonatkozó embargót és csökkentsék a háztartások számára a gáz árát.


Túlbecsülte Németország hatalmát?

A Wall Street Journal szerint a görög kormány azt a hibát követte el, hogy azt feltételezte, Athén sorsa német kezekben van. Kormányzásának első két hónapjában elutasította a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezői trojkával (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF), amelyet ma már „brüsszeli csoportnak” neveznek. Az euróövezet hitelprogramjait felügyelő, az EU pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup-pal is vonakodott tárgyalni. Ciprasz valószínűleg úgy gondolta, hogy Görögország sorsa Athén és Berlin politikai alkujától függ. Brüsszeli és berlini megbeszéléseken Angela Merkel német kancellár próbálta őt meggyőzni: túlbecsüli Németország hatalmát, és alábecsüli az euróövezeti szabályok és folyamatok betartásának a fontosságát.

Ez persze nem azt jelenti, hogy Merkelt nem érdekli Görögország sorsa. Ahogyan 2012-ben, úgy most is elmondta, szerinte „ha megbukik az euró, akkor Európa is megbukik”. A német kormány azzal is tisztában van, hogy a görög kilépésnek geopolitikai és gazdasági következményei lennének. Mindezek ellenére Berlin elfogadhatatlannak tartja, amit Athén kér – egy feltétel nélküli hitelt. Németország számára ugyanis fontos jogi elv, hogy az előző görög kormány alatt megkötött megállapodások jelenleg is érvényben vannak. Görögországnak ugyan új kormánya van, de Athént továbbra is kötik a hitelcsomag feltételei, mint ahogy például a NATO-tagság feltételei is.

Az is fontos, hogy a hitelprogram feltételeinek megváltoztatására az Eurogroup összes tagjának a beleegyezésére van szükség. Igaz, Németország jelentős erővel bír az Eurogroupban, de arra nincs felhatalmazása, hogy a többi euróövezeti ország nevében közvetlenül Athénnel tárgyaljon.

A hitelprogramok összeállítását és értékelését a pénzügyminiszterek azért bízták a korábban trojka alatt ismert intézményekre, mert egyrészt nekik nincs olyan technikai szakértelmük, hogy költségvetési csomagokat tudjanak megítélni, másrészt így el lehet kerülni egy politikailag mérgező helyzetet, amikor az egyik kormány egy másik kormány intézkedéseit bírálja.

Berlinben és az euróövezetben úgy gondolják, Athén két hónapig ezeket a folyamatokat próbálta megkérdőjelezni ahelyett, hogy a hitelprogram lényegét dolgozta volna ki. A nemzeti kormányoknak van mozgásterük azzal kapcsolatban, milyen intézkedéseket vezetnek be, hogy azok a saját politikai prioritásaikat tükrözzék, mert egy adott célt több úton is meg lehet valósítani. Megkérdőjelezhetetlen azonban, hogy Athén javaslatait és a megvalósítandó reformokat a nemzetközi intézmények értékelik és hagyják jóvá a hitel folyósítása előtt.


Nyárig minden eldől

Vannak azért biztató jelek is a görögökkel folytatott tárgyalásokban, több szakértő ugyanis úgy véli, az elmúlt napokban alakult ki először konstruktív párbeszéd Athén és az intézmények között. A pénteken benyújtott javaslatok ugyan még mindig nem elég részletesek, és a technikai szakértők munkáját is lassítja, hogy közvetlenül nem tárgyalhatnak görög miniszterekkel, a görög kormányon lévő pénzügyi nyomást mindenki érzékeli. Márpedig ez a nyomás óriási: a Görögország és az euróövezet sorsát eldöntő pillanat júliusban következhet be, amikor Athénnak 3,5 milliárd eurót kell visszafizetnie az Európai Központi Banknak.