Óriási kínai pofonnal indul az év

Fotó: MTI/EPA / VU HONG

-

Egyre több jel mutat arra, hogy 2016 nem a kínai gazdaság éve lesz: az idei első kereskedési napon például akkorát zuhant a sanghaji tőzsde, hogy egyből le is zárták a kereskedést. A hatás globális, szinte nincs olyan tőzsde a világon, amely ne mínuszban állna. Hamarosan indul az új ötéves terv az országban, így utánanéztünk annak is, hogy mindennek milyen magyarországi hatásai lehetnek.


Nem így képzelték az évkezdetet Kínában: egy friss adat szerint a várttal ellentétben nem nőtt, hanem csökkent a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index, amely így 48,2 ponton állt a decemberi 48,6 után. Ez két dolgot jelent: egyrészt immár tizedik hónapja van az 50 pont alatt az index értéke, ami továbbra is az iparág zsugorodását jelzi.

Amennyiben ugyanis átlépné ezt a határt, úgy az azt jelentené, hogy a következő időszakban a szektor gyarapodására számítanak a szereplők. Ez egyelőre nem történt meg és nem is látni, mikorra várható a fordulat, hiszen a most emelkedést várók is maximum 49 pontban bíztak. A jelentés szerint egyébként nemcsak a hazai megrendelések száma esett vissza, de a külföldieké is, így pedig a szektor cégei várhatóan az alkalmazottak számán és a saját vásárlásaikon tudnak spórolni - ezek egyike sem segítve a kínai gazdaság növekedését.


kína, jüan, pénz

A BMI, avagy angolul a Purchasing Managers Index (PMI) egy nemzet, vagy régió gazdasági állapotának egyik jelzőértéke. A rendszeres időközökben megjelentetett PMI-jelentés rendkívül fontos mutató a pénzügyi piacokon, mivel ezzel jelölhető, illetve ezen tekinthető át egy adott terület időszakos szolgáltatói vagy gyártói tevékenysége. A PMI öt fő indikátorból áll: új megrendelések, készletek állománya, termelés, szállító teljesítések és a foglalkoztatási környezet. Ha a PMI értéke 50 feletti szám, akkor az növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az 50 alatti érték szűkülést míg a kerek 50 változatlanságot jelöl. Forrás: ecopedia.hu.

A másik fontos jelentése a mostani adatnak: bár a kínai vezetés számos gazdaságélénkítő lépéssel próbálta elejét venni a gazdaság lassulásának, az új statisztika megint azt erősíti, hogy Kína továbbra sem tud kilábalni a visszaesésből. Ez így együtt pedig már sok volt a tőzsdének, a Shanghai Composite index mintegy 7 százalékos esést regisztrálhatott, aminek következtében egyből be is zárták a kereskedést, hogy megelőzzék a további értékcsökkenést.

A lépés már csak azért sem meglepő, mert nyár közepén, amikor több héten át zuhant a kínai tőzsdeindex, három hét alatt nem kevesebb mint 2,7 billió, azaz 2 700 000 000 000 dollárral értékelődtek le a részvények. Másképp mondva: 21 nap alatt a görög adósság hatszorosa tűnt el.

A kis- és középvállalatok továbbra is jelentős nyomás alatt vannak és egyelőre nem látni a kilábalás lehetőségét - kommentálta az adatokat Xia Le, a BBVA szakértője a Marketwatch-nak, aki szerint ennek is betudható, hogy tavaly év végén számtalan ilyen cégnek kellett végleg lehúznia a rolót. A helyzeten az sem segített, hogy egy múlt pénteki statisztika szerint bár valamivel nőtt, továbbra is 50 pont alatt maradt az összesített beszerzési menedzser-index. Peking jelenleg leginkább abban bízik, hogy a kiskereskedelem továbbra is hízik: a legfrissebb novemberi adatok 11,2 százalékos növekedésről számoltak be. A kérdés az, hogy ez önmagában elég lesz-e a gazdasági problémák megoldására. A szakértők többsége szerint a válasz egyértelműen nem.


A világ aggódik

A kínai tőzsde bezuhanása természetesen hatással volt a világ többi indexére is, így nem meglepő módon vaskos mínuszokban állnak az ázsiai mellett az európai tőzsdék is. A cikk írásának pillanatában a magyar BUX például 1,5 százalékos bukásban állt, de a legrosszabb helyzetben a német DAX volt 3,8 százalékos mínusszal, de a londoni és frankfurti tőzsde is bőven 2 százalékos mínusz feletti eredményt könyvelhetett el ekkor. Ez nem is meglepő, ha tudjuk, hogy a német autógyártóknak mekkora kitettsége van az ázsiai országban, sok vállalat onnan várná az éves növekedés nagy részét.

A pánikot az okozza, hogy a kínai gazdaság növekedése évek óta lassul, az elemzők szerint elképzelhető, hogy idén már nem éri el a 7 százalékos szintet, sőt, középtávon akár 5-6 százalékra is mérséklődhet. Persze egy ilyen mértékű növekedésnek nagyjából bármely más ország örülne, ám a kínai gazdaságot éppen a nagy növekedésre építették fel, így a lassulás nagy belső gondokat okozhat, ami pedig a külföldi termékek iránti keresletet is visszahúzhatja, ez pedig hatással lehet ezen cégek teljesítményére - mint az a mai adatokon is jól látszik.

Ezek után nem meglepő az sem, hogy az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a minap módosította azt az előrejelzését, hogy Kína mikor cserélhet helyet az Egyesült Államokkal a világ legnagyobb gazdaságainak sorrendjében. A cég most már azzal számol, hogy Kína csak 2029-ben lesz a világ legnagyobb gazdasága a dollárban számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján. Egy évvel korábbi hasonló prognózisában a CEBR ezt 2025-re valószínűsítette.

A kínai gazdaság növekedési kilátásait terhelő kockázatokra más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet. Egy vizsgálat szerint a befektetők legnagyobb csoportja (28 százalék) a kínai gazdaság visszaesését tartja 2016 legnagyobb globális kockázatának.

Persze a kínai kormány sem maradt tétlen, a 2013-ban meghirdetett gazdasági reformjai szerint a korábban a nehéziparra és exportra alapozott gazdasági modellről, a szolgáltatások és a belső kereslet által vezérelt pályára való állna át. Ezt erősítené egyébként az október végén elfogadott, immár 13. ötéves terve is az országnak.


A Bank of China RMB Klíring Központjának megnyitója

Kínai jelenlét Magyarországon

A magyarországi kínai befektetések összértéke meghaladta a 3,5 milliárd dollárt, miközben a Magyarországon működő legnagyobb kínai vállalatok több mint hatezer embert alkalmaznak. Az eddigi legjelentősebb kínai befektetés Magyarországon a Wanhua Csoport 1,6 milliárd dollár értékű akvizíciója volt 2011-ben, ezzel létrehozva a világ harmadik legnagyobb izocianát-gyártó vállalatát. A Huawei vállalat 2013 végén egy 30 ezer négyzetméteres logisztikai csarnokbővítést adott át Biatorbágyon és 2015-től a teljes európai exportját Magyarországon keresztül bonyolítja. A Bank of China (BoC) 2014 decemberében Magyarországon hozta létre regionális központját, 2015 októbere óta pedig a térség renminbi klíring központja is hazánkban működik.

Nem fogják elzárni a pénzcsapot

A mostani új, ötéves tervnek a világra gyakorolt hatásait egyelőre nehéz megjósolni, hiszen annak végleges formáját csak jövő tavasszal ismerhetjük meg - mondta a VS.hu-nak Szunomár Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa, Kína-szakértője. Szerinte a fő hangsúlyt valószínűleg a belső folyamatok fogják kapni, így például az, hogy hogyan csökkenthető a szegénység, hogyan fejleszthető a szociális háló, azaz a cél, hogy a kínai átlagember biztonságban érezze magát, ne kelljen amiatt aggódnia, hogy összeomlik a gazdaság.

Ezzel párhuzamosan nem várható nagy változás a külpolitikai gazdasági irányvonalakban, így Szunomár esélytelennek nevezte azt, hogy hirtelen elzárják a befektetési csapokat. Az állami mellett egyre többször megjelenő kínai magántőke várhatóan folytatja a terjeszkedését a fejlett világban, ahogy a nagy állami vállalatok beruházásaira is nyugodtan lehet számítani a jövőben is - vélte az MTA szakértője.

Ezt erősítette meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) is a VS.hu-nak adott válaszában, amely szerint mivel az utóbbi időben egyre több kínai beruházás valósul meg a régióban, így a magyarországi lehetőségeket is egyre több kínai nagyvállalat vizsgálja. Ilyen projekt lesz például a Budapest-Belgrád vasútvonal háromoldalú (magyar-szerb-kínai) együttműködés keretében megvalósuló modernizációja.


Mi nem valószínű, hogy megérezzük a visszaesést

Az új, ötéves terv hatásai Magyarországon nemigen lesznek érezhetőek - jelentette ki Szunomár, aki szerint az sem jelenik meg a magyar átlagember életében, ha lassul, vagy éppen gyorsul a kínai gazdaság. Ennek oka, hogy a magyar-kínai gazdasági kapcsolatoknak sem a befektetések, sem a kereskedelem esetében nincs jelenleg meghatározó súlya - Kína 2014 végén Magyarország 11. legfontosabb kereskedelmi partnere volt, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben mintegy 3,5 százalék volt -, így egy komolyabb kínai visszaesés is valószínűleg csak közvetve éreztetné itthon a hatását, például a német exportkapcsolatainkon keresztül - ezzel pedig teljes mértékben egyetértett a külügyi tárca is.

Valóban érezhető hatást az jelentene, ha - például egy újabb gazdasági válság következtében - összeomlana a kínai gazdaság, erre azonban nincs sok esély - vélte Szunomár, aki szerint a kínai gazdaságot gyakran nyugati szempontok szerint értelmezik a külső szakértők, márpedig ez hiba, hiszen annak szerkezete, gyökerei eltérőek. “A kínai gazdaságot annyiszor temették már, hogy az talán örökké fog élni” - prognosztizált az MTA szakértője. Szunomár szerint egyébként is “egészségesebb” lenne egy, a jelenleginél valamivel lassabb, de hosszabb távon is tartható kínai gazdasági növekedés, mivel így talán kiküszöbölhetőek lennének a tavalyihoz hasonló válságjelek, például a tőzsdei összeomlás, ami hatással volt a világ többi tőzsdéjére, ezen keresztül pedig valamennyire hazánkra is.


Még jól is jöhet

Sőt, az, hogyha Kína a belső piacait erősíti, akár még jól is jöhet a magyar cégeknek - vélte a KKM. Eszerint a belső kereslet növekedése Kínában hosszú távon a világgazdaságot erősíti, mivel a jelenleg a globális GDP-ből kb. 14 százalékkal rendelkező Kína felvevőpiacának keresletváltozása akár a magyar cégek nagyobb kínai jelenlétét is elősegítheti.

Mint a szaktárca írta, Kína már most is a minőségi magyar termékek egyik legnagyobb felvevő piaca, ennek is köszönhető, hogy a régiónkban Magyarország rendelkezik a legtöbb aláírt agrár- és élelmiszer-ipari protokollal - például fagyasztott sertés, liba, kacsa, nyúl és marha hústermékekre, élő lóra stb. -, azaz engedéllyel az exporthoz. Ezen kívül a KKM szerint a mezőgazdasági és agráripari gyártóknak illetve termékeknek, a magyar vízipari technológiának és a szoftverfejlesztő cégeknek lehet esélye erősebb pozíciókat kiharcolni a kínai piacon. Hogy ezt mennyire fogják tudni megszerezni, az megint egy másik kérdés, mivel a kínai piac a világ összes cége számára rendkívül vonzó, így pedig a verseny is globális. (Jelenleg egyébként főképp külkereskedelmi, szolgáltatói, infokommunikációs, valamint a gyógyszer-, víz-, élelmiszer- és szeszipari ágazatokban vagyunk jelen az ázsiai országban.)