Óriási adatbázisunk lehetne a szír menekültekről. Miért nem kell?

Fotó: MTI / Rosta Tibor

-

Törökországnak biometrikus adatbázisa van az összes szíriai menekültről, de az Európai Unió erről a jelek szerint nem is tud. Pedig ez sok szempontból nagyon hasznos lenne – akár a bűnmegelőzésben is. A párizsi terrortámadás is igazolta, hogy milyen kockázatai vannak az információáramlás hiányának.


A török hatóságok minden, az ország területére lépett szíriai menekültet regisztrálnak, biometrikus adatokat vesznek tőlük és ezeket egy külön adatbázisban tárolják – erről beszélt még októberben magyar újságíróknak Ankarában a török Miniszterelnökség Migrációs Hivatalának vezetője.

A VS.hu kérdésére, miszerint létezik-e bármilyen együttműködés a török kormány és az Európai Unió között az adatbázis használatával kapcsolatban, az EU illetékes szervezetei (például a Frontex, az EU határőrizeti ügynöksége) hozzáférhetnek-e ezekhez, a török illetékes azt válaszolta: jelenleg nincs semmilyen kooperáció, az EU részéről még senki nem kereste meg őket, de ha érkezne egy ilyen, akkor nyilván egy nemzetközi egyezmény keretében tárgyalnák meg, hogy milyen feltételekkel biztosítanának ilyen hozzáférést külső partnereknek.


Nincs uniós válasz

A kérdés a hétvégi párizsi terrortámadások miatt is aktuális lehet, mivel egy szíriai – igaz, feltehetően lopott –útlevelet is találtak a helyszínen. Lapunk megkereste az Európai Bizottságot is, arra voltunk kíváncsiak, hogy az EU illetékesei tudnak-e egyáltalán a török adatbázis létezéséről, és ha igen, történt-e már bármilyen kapcsolatfelvétel a török kormánnyal annak érdekében, hogy hozzáférhetőek legyenek-e ezek az anyagok. A Bizottság sajtószolgálata – bár többször türelmünket kérték, és ígérték, hogy válaszolni fognak – mindeddig nem tudott érdemi választ adni.


Könnyű lenne kiszűrni az érkezők közül azokat, akik esetleg már elkövettek törvénysértést korábban


Pedig egy ilyen adatbázis nagyon fontos lenne az európai bevándorlás kezelése, vagy akár a bűnmegelőzés szempontjából is – utóbbihoz persze ehhez az Europol számára is hozzáférést kellene biztosítani az adatokhoz. Horváth Dániel, a Migrációkutató Intézet munkatársa azt mondta: amennyiben az adatbázis tényleg tartalmaz biometrikus adatokat, és a török kormány valóban olyan precíz nyilvántartással rendelkezik az országon áthaladó migránsokról, akkor – igaz, rendkívül szigorú adatvédelmi feltételek mellett, és éppen ezért vélhetően hosszas egyeztetéseket követően – olyan információkat is átadhatnának az EU-nak, hogy például melyik menekült került már összeütközésbe a török hatóságokkal, volt-e valaki fizikai atrocitás elkövetője egy menekülttáborban, vagy egyéb, súlyosabb formában sértett-e már törvényt az országban. Az említettek, különösen a közelmúlt tragikus párizsi történéseinek fényében, igencsak értékes adatkört jelenthetnek az érintett tagállami hatóságok számára.


Minimum több tízezren érkeztek regisztráció nélkül


„Luxemburgban már több mint egy évtizede létezik egy, az Európába belépők ujjnyomatait tároló és azt a tagállamok által levett későbbi ujjnyomatokkal összevetni képes közhiteles nyilvántartás. (Ez az Eurodac – amelyet egyébként rendszeresen bírálnak jogvédők.) Ennek a jelentősége elsősorban abban áll, hogy a személyhez kötődő adatok közül a jelenleg ismert legbiztonságosabb, és legkevésbé megmásítható egyedi adat az ujjnyomat, ami egyéb eseteken túl például a menekültügyi eljáráshoz kapcsolódó joghatósági kérdések tisztázásánál is alapvető jelentőséggel bír. Adja magát, hogy a korábban Törökországot megjárt és ott regisztrált személyek adatainak ismeretében az európai hatóságok is felkészültebbek lehetnének, s egy-egy kockázatosabbnak ítélt személyt a ehető leghamarabb elkülöníthetnének társaiktól” – mondta Horváth Dániel.

A legfőbb kérdés a migrációkutató szerint egyrészt az, hogy megvan-e mindkét oldalon a szükséges politikai akarat egy ilyen volumenű adatkapcsolat megteremtésére, másfelől pedig – nem először –, hogy Törökország ezért mit kér cserébe. És persze nagy kérdés, hogy az Europol vagy akár közvetlenül a nemzeti rendvédelmi vagy nemzetbiztonsági hatóságok kaphatnak-e, és ha igen, milyen feltételekkel hozzáférést az ilyen adatokhoz (a folyamatban nagy valószínűség szerint az Unió bel-és igazságügyi informatikai ügynöksége, az eu-LISA sem volna megkerülhető). Az adatvédelem Európában mindig is nagyon érzékeny ügy volt, és valószínűleg ebben az esetben is az lenne.


Együttműködés kellene

A menekültek európai regisztrációja mindig is nagyon átpolitizált, kényes ügy volt. Mint ismert, Görögország, Bulgária, Macedónia, Szerbia meg sem próbálta regisztrálni a területén áthaladó migránsokat. A magyar hatóságok egy darabig próbálkoztak ezzel, de – erről a VS.hu munkatársai is többször meggyőződhettek – a hozzánk érkezők mindenáron el akarták kerülni a biometrikus regisztrációt, és csak a német hatóságoknak akartak például mintát adni az ujjlenyomatukról.

Az biztos, hogy minimum több tízezer menekült érkezett már úgy Ausztriába, Németországba, hogy nem regisztrálták. Ennek egyik leglátványosabb példája azután következett be, miután a szerb-magyar határon megépült a kerítés, és a migránsok Horvátország felé indultak.

A horvát menekültügyi rendszer napok alatt összeomlott, innentől kezdve a horvát hatóságok buszokkal szállították a menekülőket a magyar határhoz, majd egyszerűen hagyták őket átsétálni. Itt viszont a magyar rendőrség egyből különvonatokra szállította őket, és mindenféle regisztráció nélkül Szentgotthárdra vagy Hegyeshalomra vitték az embereket, majd átvezették őket a határon Ausztriába. Az osztrák hatóságok ezt a nyomást már nem bírták, így ők is egyszerűen a német határ mellé szállították őket.