Orgován Béla pünkösdi királysága – újabb Quaestor-csavarok

Fotó: MTI/MTVA / Krizsán Csaba

-

Miközben a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. bedőlése miatt már hét ember ül előzetes letartóztatásban, Tarsoly Csabát, a Quaestor előbb lelépő majd visszatérő vezetőjét két hét alatt egyszer sem hallgatták ki, pedig egyre több a megválaszolatlan kérdés. Úgy tűnik, immár másodjára vert át mindenkit a cég: a kötvénykibocsátó Hrurira csődjének még most sincs nyoma.


Ki most a Quaestor főnöke?

Kilenc napig egy tápiósági vállalkozó, Orgován Béla irányította a Quaestor Csoport központi cégét, a Quaestor Zrt.-t. Róla kiderült, hogy közmunkás volt és börtönben is ült, de vezérigazgatói kinevezését és bejegyzését ez láthatóan nem gátolta. Nagyfőnöki karrierje nem sokáig tartott: Tarsoly Csaba szerdán közölte, visszaveszi a cég irányítását. Egyben azt is írta, hogy hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta. Szerinte ezzel azt a hamis látszatot keltette, hogy mentesülni kíván a felelősség alól.


Hová tűnt Orgován Béla?

A krízismenedzser sajnos nem áll a nyilvánosság elé, pedig biztos színes egyéniség. Facebook-oldala már van, de körülbelül olyan fiktív, mint a Quaestor kötvényei.


Még mindig nincs csődben a Hrurira?

Úgy tűnik, a Quaestor Csoport kötvénykibocsátó cége mindenkivel szórakozik. Először március 9-én mondta, hogy csődvédelmet kért, de kiderült, hogy nem mondott igazat. 20-án megint azt mondta, hogy 19-én beadta a csődkérelmet, de a hvg.hu szerint ennek 25-én sincs semmi nyoma a cégbírósági adatokban. Vagyis a cég az utóbbi két hétben is hozzáférhetett a pénzéhez.


Mit csinál tulajdonképpen a felügyeleti biztos?

Az MNB március 10-én, egy nappal azután rendelt ki felügyeleti biztost, hogy a Quaestor Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A biztos azonban nem a kötvénykibocsátó Hrurirához ment, hanem csak a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez. Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője a VS.hu-nak ezt azzal indokolta, hogy az MNB nem felügyeli a csoport kötvénykibocsátó intézményét, ahogyan más hitelfelvevő vállalatokat, gazdasági társaságokat sem Magyarországon.

A Hruriránál beállt öncsőd kezdeményezését vagy az ottani tulajdonosi és személyi változásokat (például Orgován Béla kinevezését) sem ellenőrizte, ez sem a felügyeleti biztos dolga. Ő egyébként legfeljebb az MNB vizsgálatának lezárásáig marad a brókercég élén, és arra ügyel, hogy a Quaestor ne fogadhasson el új ügyfélmegbízásokat. Amíg tart a vizsgálat, addig a már meglévő ügyfelek sem juthatnak a pénzükhöz.


Mit mond a rendőrség?

Egyelőre semmit. Két hete csak annyit tudni, hogy az MNB csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Kerestük a rendőrséget, ezt a választ kaptuk: „tájékoztatjuk, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat
csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. 
A nyomozás érdekeire tekintettel a folyamatban lévő eljárásról bővebb
tájékoztatást nem áll módunkban adni.”

Magyar György ügyvéd korábban a VS.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy ettől függetlenül lehetnek meghallgatások, iratbeszerzések, adatlekérések, házkutatások az ügyben. Az Index úgy tudja, hogy komoly kormányzati nyomás nehezedik a nyomozó hatóságra, hogy rács mögé dugják a Quaestor régi-új vezetőjét, Tarsoly Csabát. A Hír24 kedden úgy értesült, hogy Tarsoly két napon belül előzetes letartóztatásban lehet – ebből egy nap már eltelt. Mindenesetre ha hinni lehet a Magyar Nemzetnek, Orgován Bélánál már jártak a rendőrök, Tarsoly Csabát azonban nem hallgatta ki senki.


Miért volt a Quaestornál a külügy pénze?

A külügy ma megerősítette, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárd forintját tartotta a Quaestornál (állampapírban), mivel a brókercég nem számított fel díjat. Ezen kívül az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódóan is volt egy technikainak mondott értékpapírszámlája is. Ez azért érdekes, mert mint arra ma ellenzéki politikusok és a VS.hu egy olvasója is felhívta a figyelmünket: a költségvetési szervek pénzét az államháztartási törvény alapján kizárólag az államkincstárnál lehetne tartani.


Kezelnek/kezeltek-e még közpénzt brókerek?

Ezzel kapcsolatban megkerestük a kormányszóvivői irodát, a választ még várjuk.


Mikor vette onnan ki, és honnan tudta, hogy ki kell vennie?

A minisztérium azt állítja, hogy március 5-én döntöttek a pénz kivételéről, de ez eltartott néhány napig, és végül éppen a csőd napján, 9-én jutottak hozzá. A számlán ma már egy fillér sincs. Később közleményt is kiadott a tárca, ebben azt írta: nem azért vette ki közvetlenül a Quaestor bedőlése előtt a tőkét a cégtől, mert tudott a csoport pénzügyi helyzetéről, hanem csak úgy viselkedtek, mint minden más betétes.

„Az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket, és ennek megfelelően kivették a tőkét a Quaestortól”.


Orbán Viktor előre látta?

A miniszterelnök szerdán azt állította, ő rendelte el, hogy a minisztériumok nézzék meg, van-e bármilyen brókercégnél pénzük. Mint mondta, nem akarta, hogy úgy járjanak, mint az a 67 önkormányzat, amelyiknek a Buda-Cash–botrányban beragadt a pénze.

Az MSZP csütörtökre egyeztetésre hívta az ellenzéki pártokat a Quaestor-ügyben, szerinte a legitimitását vesztett Orbán-kormány körül kialakult helyzetben az ellenzék erőinek közös és összehangolt fellépésére van szükség. A Jobbik máris közölte, hogy az egyeztetésre várja a Fidesz képviselőjét is.


Kinek jár végül is kártalanítás?

Itt is naponta változik a helyzet. Az MNB keddi jogi értelmezése szerint jár a kártalanítás azoknak, akik tudtukon kívül fiktív kötvénybe fektették a pénzüket. Nekik a Befektető-védelmi Alap (Beva) fizet majd (maximum 6 millió forintig), nem automatikusan, a befektetőnek kell majd kérniük írásban. Ez azonban még nem biztos: a Beva szerdán azt jelezte, megvárja az általa felkért külső jogi szakértők véleményét, csak ezután jöhet szóba a kártalanítás. Ebben az esetben elég valószínű, hogy a Bevának nem lesz elég pénze a kártalanításra, ezért pótbefizetést írhat elő a tagjai (bankok, brókercégek) körében, ami akár több évre is szólhat.


Honnan lehet tudni, hogy ki vett fiktív kötvényt?

Ezt ma sem tudtuk meg. Windisch László, az MNB alelnöke kedden azt mondta, nagyjából 30 ezer Quaestor-kötvényes lehet összesen. A cég 58 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki legálisan, de a teljes állomány 210 milliárd lehet. (Korábban lehetett olvasni 60 és 70 milliárdos legális kötvénykibocsátásról is.) Ahhoz, hogy kiderüljön, kinél van valódi és kinél fiktív papír, sorozatonként kell megvizsgálni a kötvényeket. Ma csak annyi derült ki, hogy a felügyeleti biztos hamarosan levelet küld az ügyfeleknek, de ebből csak az egyenleg derül ki. Hogy fiktív-e a kötvény, az nem. Márpedig ez nagyban befolyásolja a kártalanítást.


A károsultak túl sokat kockáztattak?

A Quaestor-károsultak ma azt írták a weboldalukon, hogy nem ígértek nekik irreálisan magas hozamot. Szerintük mindig csak néhány százalékponttal szerződtek magasabb kamatra, mint amennyit egy bankbetét után kaptak volna. A Vs.hu egyik olvasója arról számolt be, hogy családja több mint 10 millió forintot fektetett be a Quaestornál évi 7 százalékos kamatra. Elmondása szerint az ügyintézők egyebek közt azzal indokolták az átlagnál magasabb kamatot, hogy nincs szükség számlavezetésre, papír alapú, havi elszámolásra.