Orbánt ezért földbe döngölték

Fotó: MTI / Sóki Tamás

-

Nagy nemzetközi visszhangja volt a magyar kormány egy-egy menekültválsággal kapcsolatos intézkedésének az elmúlt hónapokban, Orbán Viktor heves bírálatokat kapott némelyikért. Aztán több országban is hasonló véleményeket fogalmaztak meg és döntéseket hoztak, akkor már különösebb kritika nélkül. Összeszedtük ezeket az ügyeket.


A menekültellenes kampány

Olyan, kizárólag belföldi használatra készült, a menekültekkel szembeni ellenérzésekre apelláló, a kormányzat által indított kampány sehol nem volt Európában, mint a „Ha Magyarországra jössz, tisztelned kell a kultúránkat!” jellegű. Ugyanakkor Dániában a miniszterelnöknő és pártja, a szociáldemokrata párt tavasszal a választási kampányban indított egy hasonlót, amelynek fő üzenete az volt, hogy „Ha Dániába jössz, dolgoznod kell!” A brit kormány az illegálisan ott lévőknek üzent, hogy menjenek haza.

A magyar kormány aztán a Nyugat-Balkánon, Szíriában, Afganisztánban is kiplakátolta, hogy határzárat épít ki, és bűncselekmény lesz az illegális határátlépés Magyarországon. Október végén a német kormány lépett hasonlót: bejelentették, hogy tájékoztatási kampányt indítanak Afganisztánban azért, hogy maradásra bírják az afgánokat. Igaz, a nyelvezet kissé más, a plakátok arról fognak szólni, hogy az országnak szüksége van a fiatalokra, és Németország csak a védelemre szorulókat fogadja be.


A menekültellenes plakátok ellen itthon is sokan tiltakoztak


Menekültellenes retorika

„Azt üzenjük: ne gyertek, mert nem fogadunk be benneteket” – ezt többször hangoztatta Orbán Viktor, mint ahogy azt is, hogy a keresztény Európát veszélyezteti a muzulmán menekültek tömege. Orbán már januárban, a Charlie Hebdo-merénylet után elkezdte az üzenet sulykolását. Aztán a bajor CSU vezetője, Horst Seehofer, vagy a brit kormány tagjai közül is többen határozottan kijelentették: nem akarnak befogadni menekülteket. Vezető lengyel politikusok is beszéltek arról nyilvánosan, hogy a 40 milliós ország nem lenne képes befogadni kétezer menekültet – amennyit az uniós kvótarendszer szerint el kellene látniuk.

A keresztény–muzulmán különbség a magyarhoz hasonlóan leginkább a szlovák belpolitikában jelent meg, Robert Fico kormányfő is többször kijelentette, hogy ők nem szeretnének muzulmán menekülteket befogadni. Már csak azért sem, mert az országban nincs mecset, így „nem is éreznék otthon magukat”.



Kvóta

Az Európai Bizottság kvóták alapján osztana szét menekülteket a tagállamok között. Bár a terv működőképessége a kezdetektől illúziónak tűnik, a kvótát nem csak Magyarország utasította el, egy idő után a Visegrádi 4-ek is egységesen kezdték fúrni a tervet. Európai szinten mégis Orbán Viktorral azonosítják az álláspontot, igaz, ezt a magyar kormányfő is ambicionálta.

Kerítés

A legnagyobb visszhangot a déli határokon felépített kerítés keltette az elmúlt hónapokban. Angela Merkel német kancellár, Laurent Fabius francia külügyminiszter, Matteo Renzi olasz kormányfő, Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet, Aleksandar Vucic szerb, Zoran Milanovic horvát, Miro Cerar szlovén kormányfő, Werner Faymann osztrák kancellár, Victor Ponta (éppen szerdán távozott) román miniszterelnök – csak felsorolásszerűen említjük, kik bírálták Orbán Viktort hevesen a döntés miatt.


Települ a hírhedt GYODA


Ehhez képest azóta Horvátország és Szlovénia is bejelentette, hogy kerítést építenek a határukon a menekülthullám feltartóztatására. Ausztria retorikai bravúrral azt mondta, nem kerítést építenek a szlovén határon, hanem „kaput építenek oldalelemekkel”.

Szögesdrót a kerítésre

A borotvaéles – és ezért például már több állat pusztulását okozó – pengedrót használatát (vagy ahogy a magyar népnyelvbe bekerült: a gyodát) külön is bírálat érte. Ugyanakkor Szlovénia a hírek szerint már megrendelte a maga „gyodáját” a horvát határra, és – az egyébként a Fidesz által nyíltan támogatott – ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség is azzal kampányol a közelgő választások előtt, hogy pengedrót kell a határok védelmére. Ausztria is szögesdrótot tett az „oldalelemes kapuja” köré.

Rohamrendőrök, katonák

A honvédelmi törvény módosítása után szintén sok bírálat írta a magyar kormányt, amiért katonákat vezényel a déli határokra, és rohamrendőröket is bevet. Korábban azt mondták, ilyenre csak Macedóniában került sor. A déli határzár kiépülése után azonban, amikor a menekültek Horvátország, Szlovénia felé vették az irányt, a horvát és a szlovén kormány is bevetett katonákat, rohamrendőröket.

Könnygáz a menekültekkel szemben

A szeptember 15-i magyar határzárat követően „röszkei csataként” híresült el az összecsapás a rendőrök és menekültek egy csoportja között. A néhány órán át tartó zavargás során a magyar rendőrök könnygázt is bevetettek agresszív menekültekkel szemben, ebből jutott nőknek és gyerekeknek is.


Gyerekeknek is jutott a könnygázból: Röszkén és a szlovén–horvát határon is


Alig egy hónappal később a szlovén–horvát határon fekvő Trnovec határátkelőnél 1800 menekült torlódott fel. Éjszaka a menekültek egy része egyre türelmetlenebb és agresszívabb lett. Dulakodás alakult ki a rendőrökkel, ennek során a szlovén rendőrség könnygázt is bevetett, nők, gyerekek ellen is. Az osztrák rendőrség szintén többször keményen lépett fel menekültekkel szemben a szlovén határon, igaz, könnygázról eddig nem jött hír.

A híres „dobálós etetés”

Az osztrák EP-képviselő által közzétett híres felvétel a röszkei tábor raktárcsarnokában a menekültek közé zsömléket dobáló rendőrökről komoly nemzetközi karriert futott be, és a magyar hatóságok embertelen bánásmódjának egyik bizonyítékaként emlegették sok helyen. Pár napja aztán készült egy fotó, amelyen egy osztrák rendőr látható, amint a határon a kordon mögött összeverődött menekülteknek banánokat dobál. Ennek nem volt visszhangja.