Orbánt az össztűz sem téríti el gyermekéhezésügyben

Fotó: AFP / PETER KOHALMI

-

A miniszterelnök szerint ez a kormány tette a legtöbbet a gyermekszegénység felszámolásáért, a civilek viszont azt mondják, a helyzet rosszabb, mint korábban volt. A parlamenti többség balos kampánynak nevezve lesöpörte a Jobbik által is támogatott Nemzeti Minimumot, a kormány saját javaslattal kontrázott rá a beadványra. De hány gyermek éhezik, és kinek van igaza?


Balog Zoltán miniszter megszavazta, a kormánypárti többség viszont leszavazta a gyermekéhezés felszámolását vagy legalábbis csökkentését célzó Nemzeti Minimum határozati javaslatot. Több kormánypárti politikus nem nyomott gombot. A döntés borítékolható volt, miután az Országgyűlés népjóléti bizottságának többsége sem támogatta két hete a javaslat tárgyalását, holott az majdnem összpárti – tehát fideszes aláírást is tartalmazó – javaslatként került a testület elé.


A Jobbik videója a szavazásról


A bizottság KDNP-s elnöke, Harrach Péter akkor azt mondta, a javaslattal az a probléma, hogy „az ellenzék rárepült a gyermekszegénység témájára és a konkrét kezdeményezésre is; ez egy olyan helyzetet teremtett, amelyet nem lehet felvállalni, hiszen a határozati javaslat tárgysorozatba vételének támogatásával egy baloldali kampányt támogattak volna.”

A Jobbik nem hagyta annyiban, a frakciókerete terhére kérte, hogy tűzzék napirendre a Nemzeti Minimum programot, hogy tárgyaljon róla az Országgyűlés. Túl nagy érdeklődés nem volt.


Szél Bernadett képe a hétfői vitáról

Ennyire érdekli a kormányt az éhező gyermekek sorsa. Senki nincs bent a kormányból a vitán!

Szerző: Szél Bernadett2015. november 16.

A Nemzeti Minimum nevű civil csoport hétfőn nyílt levélben kérte a képviselőket a program támogatására. Azt szerették volna, ha a kormány év végéig kidolgoz egy olyan szabályozást, amelynek nyomán minden rászoruló gyermek és várandós nő kap napi egyszer meleg ételt az év minden napján.

Ők 40 ezer éhező gyerekről beszélnek, ami viszont Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó szerint 2008-as adat. Kérdésünkre ezt elismerte a Nemzeti Minimum Program vezetője, Horgas Péter. Azt mondta, 2008–2009-es adatok alapján jelent meg egy tanulmány tavaly, azt használták. „Könnyű belekapaszkodni ebbe, de ez az egész ügy szempontjából marginális kérdés, a lényegen semmit nem változtat.”

Azt nem számolták ki, hogy a program megvalósítása mennyibe kerülne, pontosan azért, mert nincsenek pontos és naprakész adatok a gyermekéhezésről.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár múlt héten elképzelhetőnek nevezte, hogy pontosítás után egyszer újra napirendre kerüljön az ellenzéki képviselők által október végén benyújtott javaslat. Tárgyalás erről – az LMP-s Szél Bernadett tudomása szerint – még nem indult.

Mindeközben Czibere azt is bejelentette: benyújtottak egy olyan tervezetet, amely kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy a szünidőben is biztosítsanak egyszeri étkezést a rászorulóknak. A pénz is több lesz, 3 helyett 4,5 milliárd jut rá.

Aztán kiderült, hogy a tervezet szövege úgy szól, hogy a rászoruló gyerekek egy része – pontosan nem meghatározott aránya – a téli és tavaszi szünetben minimum két napon kapjon enni, nyári szünetben pedig 43 napon. Az tehát törvényes lenne, ha csak ennyit biztosít egy önkormányzat. Az ellenzék aljas trükknek nevezte ezt.



„Ez a kormány tette a legtöbbet a gyermekszegénység felszámolása érdekében” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök egy hete a parlamentben a gyermekéhezés miatt feltámadt vitában. Azzal érvelt, hogy 2010-ben 28 milliárdot költöttek gyermekétkeztetésre, most viszont már 72 milliárdot. 2015-ig 92 ezer gyerek kapott ingyen enni óvodában, iskolában, szeptembertől viszont már 318 ezer – sorolta.


Egy összehasonlító adat, ugyanazt a költségvetési sort megnézve


Bár a gyermekétkeztetésre fordított összeg valóban nőtt, a megkérdezett szakértők szerint ezt az egy elemet kiemelve azzal érvelni kevés, hogy ez a kormány tette volna a legtöbbet a gyermekszegénység ellen. A különböző szegénységi mutatók sem tükrözik vissza az eredményt, és számos probléma még az étkezésben sincs megoldva.

Herczog Mária szociológus, gyermekjogi szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a mennyiségi éhezés mellett a minőségi éhezés százezres nagyságrendben érinti a gyerekeket, akik a leggyengébb minőségű, olcsó ételeket eszik, nem jutnak jó minőségű fehérjéhez, vitaminhoz, ásványi anyaghoz. Ez alapvetően hátráltatja a fejlődésüket, tanulási képességüket, fizikai állóképességüket, befolyásolja későbbi munkavállalásukat, szülővé válásukat, életkilátásukat.

A Szociális Szakmai Szövetség elnöke, Krémer Balázs szerint az ingyenétkezés „egyfajta, a szülők választási lehetőségeit, szabadságait csökkentő természetbeni juttatás”. Szerinte a családokat inkább pénzben kellene támogatni – ami sokkal olcsóbb és hatékonyabb is lenne –, hogy meg tudják venni a nyersanyagokat. Így a család együtt is ehet, ami szintén fontos – vélte.


Gyerekszegénység; illusztráció


Megszűnt? Vagy nettó hülyeség?

Hegedűs Zsuzsa, a miniszterelnök főtanácsadója a Heti Válasznak azt mondta, „a gyermekéhezés megszűnt”. Úgy véli, éhező gyerekek ugyan vannak, de az nem a rendszer, hanem a szülők hibája. Ezt az állítást az összes általunk megkérdezett szakértő vitatta.

„Nettó hülyeség – kommentálta Krémer Balázs. – A különböző kutatások azt mutatták, hogy ahol az élelmezéssel probléma volt, ott a szülők gyakrabban éheztek, mint a gyerekek, ugyanis mindent megtettek azért, hogy a gyerek ne legyen éhes.” Lényegében ugyanezt mondja Herczog Mária is: a szülők többsége mindent megpróbál, hogy legalább a gyerekeknek legyen mit enni, ha mást már nem is tud adni nekik.

„Hegedűs Zsuzsa a jelek szerint rég nem járt terepen, hiszen ha járt volna, látná, hogy az elszegényedett kistérségekben létező probléma a gyermekéhezés is” – mondja L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője. Szerinte a legegyszerűbb a szülőket hibáztatni, ám a terepen dolgozva látszik, a személyes döntések mögött sok olyan, a rendszerből jövő hatás is van, ami a szegénységbe zárja a családokat.

L. Ritók Nóra a Hegedűs Zsuzsa nevével fémjelzett programot nem tartja sikeresnek és átgondoltnak: szerinte, aki nem tud állatot nevelni vagy növényt termeszteni, mert nincs meg hozzá a tudása vagy infrastruktúrája, annak nem segítség, hogy vetőmagot vagy fiatal állatot kap. „Ez csak a mesében működik így, hogy itt egy kiscsibe, abból majd lesz tyúkocska, amelyik majd tojik tojáskát, utána elkotlik, és így tovább.”

Megszólalt a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke, Király Gábor is, aki a Facebookon azt írta: „Olyan mérvű az elszegényedés, hogy azt már lassan rendszerszinten sem lehet kezelni. Az országban 375 ezer gyerek kap ingyen ebédet a menzán, mert a családjuk nem tudja kifizetni azt.”


szegénység

Egyre csökken a nem nyugdíjjellegű állami támogatások aránya


Hány gyermekről van szó?

Az EU statisztikai hivatalának tavalyi adatai szerint, míg 2008-ban a magyar gyerekek 24,4 százaléka nélkülözött, addig 2014-ben ez az arány elérte a 35 százalékot. Herczog Mária a VS.hu-nak az EU legfrissebb adatait ismertetve azt mondta, a gyerekek 43 százaléka szegény vagy azzal súlyosan veszélyeztetett. Ennél csak Romániában vagy Bulgáriában rosszabb a helyzet.

„Ez súlyos visszaesés. Az éhezés az egyik legsúlyosabb probléma, de nagyon rossz a lakáshelyzet, a helyi intézmények ellátottsága is. Az egészségügyi, oktatási, szociális, szabadidős, kulturális lehetőségekhez való hozzáférés rendkívül alacsony, akinek a családja nem képes segíteni, az szinte semmiféle lehetőséghez nem fér hozzá, nincs esélye a boldogulásra.”

Nemcsak a családok szegények, hanem az intézmények is, és a gyerekekkel, családokkal foglalkozó, nekik segítő szakemberek helyzete is kritikus – teszi hozzá Herczog Mária.


Gyermekszegénység; illusztráció


Az Unicef 2014-ben megjelent kötete is sötét képet fest: a jelentés szerint 2008 és 2012 között Magyarországon a gyermekszegénységi ráta 3 százalékponttal, 22,6 százalékra nőtt, nagyjából 33 ezerrel lett több szegény gyerek. A jelentés szerint a gyermekek szegénysége mélyült.

A különböző szegénységi statisztikák miatt egyébként állandó a számháború, mivel a különböző mérések más-más mutatókat és arányokat vesznek alapul: például a KSH és a legutolsó Tárki-jelentés is javulásról számolt be össztársadalmi szinten.

Bár a százalékok adott esetben eltérőek lehetnek a különböző mérésekben, abban nincs ellentmondás, hogy a szegénység leginkább a gyerekeket veszélyezteti. A KSH 2013-ra vonatkozó adatai alapján a gyerekek az országos átlagnál (ami 31,1 százalék) 10 százalékponttal nagyobb arányban vannak kitéve a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának. Ennek az egyik oka, hogy a szegényebb háztartásokban több a gyerek, a másik pedig, hogy a kisgyerekes háztartásokban az anya nem dolgozik, így kevesebb a jövedelem.


szegénység 2


A Tárki 2014-es vizsgálata szerint jelentősen csökkent a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya, ám a gyerekek körében a legrosszabb a helyzet. Ferge Zsuzsa szociológus a vizsgálat bemutatásakor azt mondta, az összkép továbbra is egy nélkülöző társadalmat mutat.


szegénység 3


Nem látnak javulást

A Szociális Szakmai Szövetség elnöke, Krémer Balázs azt mondja, a gyerekes családok szegénysége a 2000-es években lényegesen kisebb volt. Az őket érintő változások ellentmondásosak: a különféle segélyek összege reálértéken csökkent, viszont többen kapják, és kevésbé diszkriminatív az elosztás, mióta a járásokhoz került egy részük az önkormányzatoktól.

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra sem tapasztalja, hogy a mélyszegénységben élő családok helyzete sokat javult volna az elmúlt években. A szegregátumok világa nem sokat változott, az oktatás nem esélykiegyenlítő, egyre nő a kirekesztés, az egészségügy sem tudja kezelni a mélyszegénységben élők problémáit – sorolja L. Ritók Nóra.

Herczog Mária szociológus, gyermekjogi szakértő szerint a gyermekszegénység megszüntetése érdekében nem történtek meg a szükséges lépések, „Fokozatosan romlik a helyzet” – mondta arra a kérdésre, hogy most több lehetősége van-e kitörni egy gyereknek a szegénységből, mint 2010-ben vagy a válság előtt.

„Akkor sem volt jó, de a helyi önkormányzatok kivéreztetése, a szolgáltatások, ellátások jelentős szűkítése, a centralizálás és a súlyosan szegényellenes retorika, a hibáztatás, az indulatok felkorbácsolása a szegények, rászorulók, minden kiszolgáltatott csoport ellen, tovább rontja a helyzetet.”


Gyerekszegénység; illusztráció


A csodafegyver nem rajtuk segített

Bár a kormány, illetve a Fidesz a gyermekszegénység elleni küzdelemhez sorolja az adó- és rezsicsökkentést, a bér- és nyugdíjemelést, a bankok elszámoltatását és az ingyenes gyermekétkeztetést, a különböző elemzésekből az látszik, hogy – a gyermekétkeztetést leszámítva – a kormány ezekkel az intézkedésekkel alapvetően nem a szegények helyzetén javított, hanem a középosztályt és a még gazdagabbakat hozta helyzetbe.

A családi adókedvezmény annál magasabb, minél nagyobb a jövedelem – amint ebből a számításból is pontosan látszik –, és a családosok egy részéhez egyáltalán el sem ér. Gábos András, a Tárki vezető kutatója korábban a VS.hu-nak azt mondta, egy 2014-es, önbevalláson alapuló kutatásuk eredménye szerint a gyerekek 40 százaléka él olyan háztartásban, ahol a teljes összeget le tudják hívni, 20 százaléknál csak részben vették igénybe az adókedvezményt, a többi, szintén 40 százaléknyi gyerek után viszont egyáltalán nem.

A rezsicsökkentés sem ért el mindenkit, például azokat, akik fával vagy szénnel fűtenek – tehát jellemzően szegények. A rezsicsökkentést hozta fel a kormányzat korábban érvként a lakhatási támogatás átalakításakor is. Az állam helyett márciustól az önkormányzatok osztják azt, feltéve, ha van rá pénzük. És nem mindnek van. A lakhatási szegénységet vizsgáló Habitat for Humanity 31 településen vizsgálta meg a helyzetet, és kiderült, több település egyáltalán nem ad ilyen támogatást. Pont azok, ahol régen minden 10. ember kapott ilyet. Az állam 450 ezer embernek adott lakhatási támogatást, a mostani rendszerről nincsenek pontos adatok.

Szekér András, a Habitat for Humanity igazgatója a VS.hu-nak azt mondta, 2013-ban egy átlagos háztartás 1747 forintot spórolt a rezsicsökkentéssel, miközben a lakhatási támogatás átlagos összege 4-5 ezer forint volt.