Orbánnal is szembemennek a fideszes EP képviselők

Fotó: AFP / FREDERICK FLORIN

-

Bármit is mond a miniszterelnök az orosz szankciókról vagy a török csatlakozásról – a fideszes EP-képviselők nem őt követik.


A Fidesz-KDNP EP-képviselői az orosz szankciók vagy a török EU-tagság kérdésében Orbán Viktoréval szemben a néppárti frakció álláspontját választották, miközben a menekültkvóták és a jogállamiság ügyében az európaival szemben előnyben részesítették a magyar pártfegyelmet – derül ki a VoteWatch és a Policy Solutions közös felméréséből, melyet a Bruxinfo ismertetett.
A magyar kormánypártok EP-képviselői néhány szimbolikus és politikai kérdésről tartott szavazás során Orbán Viktor helyett a néppárti frakció álláspontját tették magukévá, miközben néhány más fontos kérdésben sutba dobták az EP-ben a pártfegyelmet. Erre a következtetésre jutott az a felmérés, amelyben a VoteWatch Europe és a Policy Solutions arra kereste a választ, hogy az Európai Parlament fideszes tagjainak körében milyen támogatást élvez a magyar miniszterelnök politikája.
A két kutatóműhely elemzései szerint az orosz szankciók, a török csatlakozás, a halálbüntetés vagy Jean-Claude Juncker bizottsági elnökké választásának ügyében a néppárti frakció fideszes és KDNP-s tagjai szembementek a magyar miniszterelnök nézeteivel, és inkább a pártfegyelmet választották.
A magyar vezetőnek az orosz szankciók értelmét megkérdőjelező nyilatkozatai ellenére a fideszes képviselők az EP-ben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szembeni keményebb európai fellépést támogatták. Miközben Budapesten jellemzően pozitívan viszonyulnak a török EU-tagsághoz (és Erdoğan elnökhöz), addig a magyar kormánypárti képviselők olyan határozatokhoz adták a nevüket Strasbourgban, amelyek akadályokat gördítenek a török csatlakozás elé.
A VoteWatch Europe szakértőit az is meglepte, hogy az európai néppárti frakció magyar tagjai a pártfegyelmet betartva támogatásukról biztosították Jean-Claude Junckert, a Bizottság elnökét, holott Orbán Viktor annak idején ellenezte a kinevezését.
Ebbe a vonulatba illeszkedik a két kutatóműhely szerint a halálbüntetés kérdése, amelynek esetleges visszaállítását 2015 tavaszán a magyar kormányfő pedzegette, miközben párttársai az EP-ben megszavazták azokat a határozatokat, amelyek a halálbüntetés globális szinten való megszüntetését sürgették.
A felmérés a szavazási minták alapján azt is megállapítja, hogy a magyar jobbközép képviselők az esetek többségében az Európai Néppárt irányvonalához igazodtak, mint fentebb láttuk, akár azon az áron is, hogy ezzel elhatárolódtak a pártvezetőjüktől. Megjegyzésre érdemes, hogy éppen egy fideszes képviselő, Szájer József felelős alelnökként a néppárti frakcióban azért, hogy lehetőleg mindenki a politikai csoport hivatalos irányvonalát kövesse a szavazások során.
A VoteWatch ugyanakkor azt is elismeri, hogy néhány, Magyarországon különösen kényesnek látszó kérdésben, mint amilyen a kötelező menekültkvóták vagy a jogállamiság ügye, a magyar frakciótagok a néppárti állásponttal szembehelyezkedve „egy emberként” a hivatalos magyar irányvonalat követték. Nem szavazták meg például azt a határozati javaslatot, amely elmarasztalta a lengyel kormányt az alkotmánybíróság ítéleteinek figyelmen kívül hagyása miatt.


Az ellenzék is produkál furcsaságokat

A VoteWatch az ellenzéki MSZP szavazási „szokásaiban” is formabontó példákat fedezett fel. A szocialisták (két képviselőjük van az EP-ben), akik a múltban gyakran kritizálták a magyar miniszterelnököt Putyinhoz való közeledése miatt, a felmérés készítői szerint nyilvánvalóan a gyakorlatias gazdasági szempontokat helyezték előtérbe, amikor az Oroszországgal szembeni szankciók megszüntetésére voksoltak. A VoteWatch azelőtt is meglehetősen értetlenül áll, hogy Erdoğan és Orbán egy lapon történő emlegetésének dacára frakciójukkal együtt „a török csatlakozási követelmények könnyítésére” szavaztak.
A Jobbiknál is következetlenségekre bukkantak a tanulmány szerzői. Ilyennek tartják azt, hogy miközben a szélsőjobboldali párt képviselői élesen kikeltek az EU–ukrán társulási megállapodás ellen, addig az Országgyűlésben az egyezmény ratifikációjára szavaztak. A török csatlakozás ügyében pedig arra mutatnak rá, hogy a párt elnöke, Vona Gábor elképzelhetőnek tartotta a csatlakozást, miközben pártjának színe-java élesen elutasítja azt.