Orbánnak még a szövetségeseivel is kemény menetei lesznek idén

Forrás: MTI//Európai Néppárt

-

Jön Cameron, Kaczynski, Porosenko, választások lesznek a szomszédban, eldőlhet Paks II. sorsa, és a fél világot meghívhatjuk az 56-os megemlékezésekre. Izgalmas lesz az év a magyar diplomácia szempontjából, főleg, hogy mindenhol akad olyan szál, amelyet nem lesz egyszerű elvarrni.


Korán indul a diplomáciai nagyüzem 2016-ban Budapesten: csütörtökön, január 7-én jön Budapestre David Cameron. A brit kormányfő látogatásának részletei egyelőre nem nyilvánosak, de azért könnyen sejthető, hogy Cameron európai uniós reformterveihez szeretne minél több támogatót találni a februári uniós csúcs előtt. Ennek jegyében találkozott Orbán Viktorral decemberben is az év utolsó uniós csúcsán.

David Cameron szent esküvel ígérte szavazóinak a májusi brit parlamenti választások előtt, hogy megszavaztatja őket legkésőbb 2017-ben arról, maradni akarnak-e az Európai Unióban. Mivel a brit kormányfőnek önmagától esze ágában sem lenne kivezetni országát az EU-ból, hiszen a tagság egyértelműen előnyös nekik, most azon igyekszik, hogy olyan reformokat fogadtasson el, amikre hivatkozva már azt mondhatja: valóban érdemes bent maradni.

Ebben Orbán Viktor első számú partnere Cameronnak, már csak azért is, mert a magyar kormány tagjai az utóbbi időben már nyíltan a hardcore brit álláspontot hangoztatják: legutóbb Lázár János a Népszavában megjelent interjújában mondta azt, hogy a magyar kormány pusztán gazdasági unióként tekint az EU-ra, politikai értékközösségként nem.


Cameron támogatót keres a magyar kormányfőben


A két kormányfőnek azonban nehezen megoldható algoritmusok mentén kéne stratégiai szövetséget kötni: Cameron ugyanis azt szintén megígérte a kelet-európai munkavállalókkal egyre türelmetlenebb tory szavazóknak, hogy korlátozni fogja a szabad munkavállalás lehetőségét – ez pedig magyar szempontból nyilvánvalóan elfogadhatatlan. A lehetséges kompromisszum még csak nem is körvonalazódik.


Az oroszok bekavarnak

Hasonlóan bonyolult jelenleg a magyar-ukrán viszony: míg például Kijevet felháborítja az, hogy a magyar kormány nyíltan oroszbarát politikát folytat, és az Oroszországgal fennálló konfliktusban gyakorlatilag csak a kárpátaljai magyarok sorsa érdekli, az egyik legfontosabb stratégiai kérdésben közös platformon áll a két ország vezetése.

A magyar kormány is ellenzi ugyanis a Balti-tenger alatt futó, Oroszországot Németországgal összekötő gázvezeték kapacitásának duplájára bővítését (vagyis az Északi Áramlat 2.-t), így ebben Ukrajna szoros partnere. (Az ukránok attól félnek – joggal –, hogy ha megépül az őket elkerülő vezeték, geopolitikai szerepük jelentősen csökkenhet.)

2016 előrelépést hozhat a magyar-ukrán viszonyban, mivel ukrán forrásból származó információink szerint Petro Porosenko köztársasági elnök, Arszenyij Jacenyuk kormányfő, és Pavlo Klimkin külügyminiszter is Magyarországra jön. A pontos időpontok még nem ismertek, de Klimkin kezdheti majd a sort, ő készíti elő a két állami vezető látogatását.


A lengyel elnök is eljön Budapestre


A lengyel kapcsolatokra is hatással lehet Orbán nagy nyitottsága Oroszország felé. A hagyományosan jó lengyel-magyar viszony jeleként Andrzej Duna elnök, Beata Szydlo kormányfő látogat el hozzánk, de várhatóan több miniszter is jön majd – az igazságügyi tárca vezetője már találkozott decemberben Budapesten magyar kollégájával.

A még elődjénél is keményvonalasabban oroszellenes Jaroslav Kaczynski (akit Szydlo, sőt Duda helyett is az ország tényleges vezetőjének tartanak) szemében azonban gyanús Orbán Viktor oroszbarátsága, és amint azt egy lengyel forrásunk állítja, a jövőre 3.8 százalékos GDP-bővüléssel számoló kormány gazdasági téren is pragmatikusabb lehet majd, mint a magyar. Ez pedig megnyilvánulhat az Európai Unióval és Németországgal folytatott jobb kapcsolatokban, a magyarokétól nagyban eltérő stratégiákban is.


Putyin már figyelmeztetett Paks miatt


Putyin figyel és kivár

2016-ban, várhatóan még tavasszal zárulnak le a paksi bővítés ügyében folytatott uniós vizsgálatok is: ezeknek arra kell választ adniuk, van-e tiltott állami támogatás a beruházás és az új blokkok működtetése mögött, illetve, hogy jogosan tekintett-e el a kormány a nemzetközi tendertől.

Egyelőre magyar kormánykörökben sem optimisták ezek kimenetelét illetően, valószínűleg ez is az oka, hogy lelassult a bővítés előkészítése – legalábbis orosz források szerint. Amennyiben Brüsszel elkaszálja valamilyen formában a bővítést, akkor az feszültségeket szülhet a magyar-orosz kapcsolatokban, ezt Vlagyimir Putyin sem titkolja.


a Nyugattal fagyosabb a viszony

A német-magyar kapcsolatokban nem várható különösebb javulás jövőre. A magyar diplomáciának sikerült elérnie azt a kétes bravúrt, hogy abban az évben került mélypontra a kétoldalú viszony, amikor – öt év után – Angela Merkel végre ellátogatott Budapestre. Nyáron még Merkel gyors bukását sem zárták ki a magyar kormány környezetében a menekültválság miatt, ez azonban nem következett be, és most már megvan az esély rá, hogy a kancellár vezeti pártját a 2017-es választásokra is.

Merkel pedig nem felejtette el, amiket kapott Orbántól, nem véletlen, hogy októberben az Európai Néppárt madridi kongresszusán keményen beolvasott neki, majd novemberben a máltai uniós csúcson le is mondta négyszemközti találkozójukat. Mivel sem a magyar, sem a német politikában nem várható komolyabb elmozdulás a legfontosabb kérdésekben (az EU jövője, menekültválság), ezért marad a hideg távolságtartás.

Az év eleje tartogathat meglepetéseket európai uniós szinten is. A holland uniós elnökség több kérdésben is enyhén szólva a magyar elképzelésektől eltérő stratégiai döntéseket szeretne hozni: egyrészt közös külpolitikai stratégiát terveznek elfogadtatni, melynek része lesz az Oroszországgal való kapcsolat is, másrészt „több Európát” akarnak menekültügyben, és más területeken is, ezen kívül kifejezetten érzékeny odafigyeléssel kezelnék a demokrácia állapotát egyes tagállamokban.


szomszédok

Érdekesen alakul a helyzet három szomszédos országgal is: Szlovákiában márciusban lesznek választások, a tavalyi év utolsó időszakának felmérései szerint Robert Fico pártja, a Smer ugyan simán nyerhet, de kérdés, hogy végül a kormányalakításhoz koalíciós partnerre lesz-e majd szüksége. Ebben az esetben még az is elképzelhető, hogy a jelenleg biztos bejutó (7 százalék körül mért) nacionalista Szlovák Nemzeti Pártra (SNS) esik majd a választás.

Ugyan a „Ján Slotátlanított” SNS jelentősen visszavett a magyar- és cigányellenes szótárból, de azért kormányra kerülésük után így is okozhat feszültséget. Szintén nyitott kérdés a Fidesz-szövetséges Magyar Koalíció Pártja sorsa: bár jelenleg inkább úgy tűnik, ismét kimarad a pozsonyi parlamentből, ha Berényi Józsefék mégis bejutnak, és ellenzékben maradnak, az szintén inkább csak kellemetlenséget okozhat a Fidesznek a kormányközi kapcsolatokban.


Orbán Viktor; FICO, Robert

Fico biztosan kormányfő marad a tavaszi szlovák választások után is


Romániában a november eleji tragikus bukaresti diszkótűz nyomán kitört népharag lemondásra késztette Victor Ponta kabinetjét, jelenleg Dacian Ciolos (az ország volt uniós biztosa) vezetésével átmeneti kormány irányít, de a választásokat még idén megtartják. Bár pontos időpont nincs, az ősz vége a legvalószínűbb. A szociáldemokraták vagy a Fidesszel együtt az EPP-ben ülő nemzeti liberálisok egyaránt befuthatnak.

Addig túl sok látványos fejlemény nem várható a kétoldalú kapcsolatokban, egy román forrásunk a jelenlegi helyzetet úgy jellemezte, hogy „a felszínen lehet, hogy nem történik semmi, és sokkal több a mosoly Orbán és Fico között, de a kétoldalú fejlesztések terén jelenleg a magyar-román kapcsolatok a legjobbak”. Több megállapodás is született például a két ország kereskedelmi kamarái között, és dolgoznak a határ menti egészségügyi rendszerek egyesítésén: egy magyar oldalon történt balesethez román oldalról jöhet a mentő, és akár román kórházba is vihetik a sérülteket, ha ott gyorsabban kap ellátást – és fordítva.

Horvátországot illetően egyelőre nagy talány, hogy a meglepetésre kormányalakítási megbízást kapott Tihomir Oreskovic kabinetjével milyen viszonyt tud kialakítani a magyar diplomácia. A 49 éves, semmilyen politikai tapasztalattal rendelkező Oreskovic eddig külföldön dolgozott multiknál, annyit lehet tudni róla, hogy komoly korrupcióellenes lépéseket tervez.

A Fidesz-szövetséges Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) visszakerülése a kormányba a kétoldalú kapcsolatok javulására utalhat, de a választásokon harmadik, királycsináló szerepbe került Híd (Most) párt mozgása kiszámíthatatlan – például a Mol-INA vita ügyében, ami most az egyik legneuralgikusabb pontja a magyar-horvát kapcsolatoknak.


Hogy hogy is sikerül az év diplomáciai szempontból, arról októberben kaphat egy átfogóbb képet a kormány: a 23-ai megemlékezésekre rengeteg külföldi vendéget hív majd, információink szerint azért, hogy a vendégsereggel illusztrálhassák, Orbán egyáltalán nincs elszigetelt helyzetben.