Orbánék visszajutottak oda, ahol Gyurcsányék a lejtőre kerültek

-

A vártnál is gyorsabb ütemben, 3,4 százalékkal bővült az idei év első negyedében a gazdaság. Utoljára 2006-2007-ben volt ilyen erőteljes a növekedés, mint mostanság. Csakhogy éppúgy torzításokkal, mint 8-9 évvel ezelőtt. Ezúttal az államkapitalista berendezkedés, az oktatás és az egészségügy nincstelensége vagy éppen a külföldre költözés erodálja a hosszú távú fejlődést.


Ezt a cikket a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyerekek illusztrálták. Segítse őket adója 1%-ával!


Tulajdonképpen mindenki abban bízott, hogy az előrejelzett 3,3 százalékot is meghaladja a gazdaság növekedése. A kormány legfőképp, de az elemzők is, hiszen rövid távon tényleg minden adat kiváló volt az elmúlt hónapokban. Kapkodnak a robotkarok az Audiban, mostanság már heti hat nap alatt többet vásárolunk, mint korábban a vasárnappal együtt, és rég nem látott élénkülés van az ingatlanpiacon.



Élvezzük ki, amíg lehet

Nincs jele a lassulásnak. Röviden így foglalta össze a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási csoportvezetője, Virovácz Péter, hogy miért lett jobb a gazdaság teljesítménye, mint ahogy azt akár a kormány, akár a Századvég gondolta. Bár az uniós források idén már nem olyan arányban bővítik a termelést, mint tavaly, viszont egyre többen keresnek lakást, ami jót tesz az építőiparnak.


A kiskereskedelem fellendülését pedig az olcsó benzin is fokozza, hiszen részben emiatt tudnak alacsonyan maradni az árak. Ehhez még hozzájárul a reálbérek növekedése és az életpályamodellek, ami éppúgy a tartós fejlődést alapozza meg, mint az exportpiacainkon tapasztalható konjunktúra – fejtegette Virovácz Péter az előnyöket.



Az ING elemzője, Balatoni András ugyancsak úgy látja, hogy még az esetleges fékező erőket, mint amilyen a fogyasztással meglóduló import, azokat is ellensúlyozzák a világgazdaság más folyamatai, így például az olajárak csökkenése.


A legtöbb dolognak azonban van jó és rossz oldala – fűzte tovább gondolatát Balatoni András. A növekedési hitelprogram például valóban egyfajta torzulást igazít ki, mégpedig azt, hogy a bankok gyakorlatilag leálltak a hitelezéssel. Ha azonban olyankor is fenntartjuk a gazdaság piaci folyamatait torzító megoldásokat, amikor az már nem indokolt, akkor a hosszú távú növekedést gátoljuk. Amikor gyenge a munkaerő-kereslet, akkor jó megoldás a közfoglalkoztatás. Manapság viszont már arra panaszkodnak a cégek, hogy nem találnak megfelelő munkaerőt, miközben a közfoglalkoztatási programok továbbra is futnak – figyelmeztetett az ING elemzője. Pedig a beruházások egy évvel ezelőtti felfutása azt jelezte, hogy van esély a tartósabb növekedésre.



Baljós jelek

Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy a kormány mintha elfeledkezne az emberi tényezőről. Pedig ha az állam nem költ a humán tőkére, vagyis az oktatásra, az egészségügyre, a szociális szférára, akkor csökken a gazdaság innovatív képessége. Egy ideig ugyan az is elég, ha nem mi találjuk fel az új Audit, csak itt gyártják le a németek, hosszabb távon azonban ez a növekedés kifulladását eredményezi.


Márpedig a kormány az elmúlt években folyamatosan irányította át a forrást a jóléti kiadásoktól az állam egyéb funkciói felé, és így 1000 milliárd forintos nagyságrendben vont ki pénzt az oktatásból és az egészségügyből.



Balatoni András azt mondja, hogy abból a fajta államkapitalizmusból is lehet növekedni, ami az elmúlt években nálunk kiépülni látszik. De azért azt fontos kiemelni, hogy azok az államkapitalista rendszerek, amelyeket másolni szeretne a kormány, pont akkor álltak dinamikus növekedési pályára, amikor elmozdultak a magántulajdonon alapuló kapitalista piac felé. Mi ezzel szemben épp az ellenkező irányba haladunk.


dévai gyerekrajz, GDP


Mindamellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy ha több évet veszünk alapul, mondjuk a 2008-as válság előtti szintet vesszük bázisnak, akkor a hazai teljesítmény korántsem ad okot ujjongásra. Csak 2014-ben értük el a válság előtti GDP-t, míg a régiónkban Lengyelország például már a válság előtti GDP-jének a 120 százalékát teljesíti, Szlovákia a 107 százalékát. Középtávon valamilyen mértékben ugyan felzárkózunk az unióhoz, de lassabban, mint a többiek.

Virovácz Péter viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a foglalkoztatásra, lehetőség szerint a teljes foglalkoztatásra helyezi a hangsúlyt. Márpedig ha sokan dolgoznak, akkor sokan fogyasztanak és sokan fizetnek adót. Ez pedig javítja az államháztartás és a gazdaság helyzetét, több pénz jut béremelésre, és így lehet fokozatosan javítani az oktatás vagy az egészségügy állapotán is, miközben a költségvetési hiány sem szalad el.


dévai gyermekotthon, GDP, gazdaság


Csakhogy közben több gazdaságtorzító intézkedés is tovább él. A rezsicsökkentés miatt az önkormányzati cégeknél ezer milliárdos nagyságrendben halmozódott fel adósság, és még mindig megvannak a különadók, amelyeket a válságra hivatkozva a bankoktól kezdve a telekommunikációs cégekig számos szektorra kivetettek. Bár időről időre ígéretet tesz a kormány ezek kivezetésére, de a dohányipar különadójának fennmaradását éppen a napokban erősítették meg. Pedig a valódi piaci hitelezést és tőkefelhalmozást ezeknek az eltörlése alapozhatná meg – véli az ING elemzője.


Ezt a cikket a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyerekek illusztrálták. Az alapítvány 2500 hátrányos helyzetű gyereknek ad meleg, szerető otthont és biztonságot. Segítse őket adója 1%-ával!