Orbánék csendben elkezdtek korrigálni

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

A kormány gazdaságpolitikájának több kulcselemén is módosítgattak az elmúlt napokban. Bár egyes szakértők régóta figyelmeztetnek: nem biztos, hogy mindenben jó az irány, most úgy tűnik, több okból is korrekcióra kényszerül a kormány. A TV2 kapcsán azt is megtudtuk, miként rejtik el magukat a kíváncsi szemek elől a kormányközeli befektetők. Ez volt a gazdaság a héten.


Először csak az volt nyilvánvaló, hogy a Volkswagen-botrány kirobbanása után már veszélyes kizárólag az autóipar exportképességére bízni az ország gazdaságának bővülését. Ezért Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elkezdte annak beadagolását, hogy mégis jó lenne, ha az autógyártókon kívül más befektetők is megjelennének Magyarországon.


Azután az ágazat győri fellegvárának, az Audinak a szakképzési konferenciáján jelentette be: "négy kerék lendítheti tovább a magyar gazdaságot", igaz, ez a négy kerék távolról sem egy autóé.


01

Első kerék

az uniós támogatások gyors lehívása


02

Második kerék

hitelezési aktivitás növelése


03

Harmadik kerék

rugalmas munkaerőpiac kialakítása


04

Negyedik kerék

a beruházások, a lakásépítés és -felújítás ösztönzése


Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a miniszter még ugyanazon a napon egy díjátadó gálán azt is mondta, hogy


a beruházások és a termelés bővítése mellett kiemelt cél a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé történő elmozdulás az innovatív iparágak, a kutatóbázisok és a K+F tevékenységek bővítésének támogatásával,

akkor gyakorlatilag egy gazdaságpolitikai fordulat tanúi lehetünk. Hiszen az Orbán-kormány éveken át a Kínával konkuráló összeszerelő üzemek magyarországi megtelepítése mellett kardoskodott, míg mások hol azt kifogásolták, hogy a magyar gazdaság túlságosan függ az autóipartól, hol azt, hogy a szakmunkások tömege helyett inkább minél innovatívabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező embereket kellene képeznünk.


Most az autógyártásról szó sem esett, ellenben a lakásépítések szükségessége többféleképpen is felmerült. Ha ugyanis nincs export - mert az autón kívül nem sok mindenünk van, amit a külföldiek ilyen mennyiségben megvennének -, akkor a növekedés motorjaként csak a belső fogyasztás jöhet szóba.

Ahhoz azonban nagyon sok párizsit kellene ennünk, hogy százmilliárdokat költsünk, lakásra viszont már kevésbé valószerűtlen, hogy ennyi pénzt adjunk ki. Nem utolsósorban pedig, amikor a kormányközeli üzletember, Garancsi István megszerezte a Market Építő Zrt.-t, akkor azt mondta, hogy a következő időszakban a lakásépítés piacán is szeretnének terjeszkedni.



Ez vérbeli reálpolitika, hiszen a megbuherált autómotorok botrányát egészen biztos, hogy megsínyli a járműgyártás. A Volkswagen-csoport csak Európában 8,5 millió autót hív vissza, hogy kiszerelje a kocsikból azt a szoftvert, ami csalt a károsanyag-kibocsátás mérésénél. Ennek költségei a VW-gyártás minden szereplőjét érinteni fogják, ráadásul az Európai Beruházási Bank még azokat a hiteleket is visszahívná, amelyeket korábban a cégcsoportnak adott.


Azokról az esetleges veszteségekről már nem is beszélve, amelyeket a szerencselovagok miatt könyvelhet el a Volkswagen. Egy magyar magánbefektető is perli például a Volkswagen AG-t, mert szerinte azért értéktelenedtek el a VW-részvényei, mert az autógyártó manipulálta a károsanyag-kibocsátást.

Egy biztos: szakképzés átalakítása ide vagy oda, annyi szakmunkást úgysem tudunk kiállítani, amennyire az autóiparnak szüksége lenne. Meg mérnököt, informatikust, sőt bolti eladót sem.


hiányszakmák

Forrás: Manpower


Ezért egyre több munkaadó kényszerül rá, hogy emelje a béreket - erősítette meg a VS.hu kérdésére három nagy munkaadói szervezet is.


Nem örülünk ennek, de azzal kell szembesülniük a vállalatoknak, hogy elvesztik munkatársaikat és velük együtt lehetőségeiket is, ha nem emelik a béreket

- mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László. Vélhetően ennek felismerése vezette a nemzetgazdasági minisztert is arra, hogy az innovatív iparágak felé terelődjön el a figyelme.


A bértárgyalásokon a kormány mindenesetre máris hivatkozik egy kedvezményre: a személyi jövedelemadó kulcsa januártól 16-ról 15 százalékra csökken, így elvileg több marad a háztartásokban. Csakhogy elsősorban a gazdagabbaknak, nem a szegényebbeknek.

A Magyar Szegénységellenes Hálózat most rendezte meg a Méltó Megélhetés Hetét, amelyet egy haláleset árnyékolt be. 15 év hajléktalanság után a múlt héten halt meg egy nő, aki éppen a napokban költözhetett volna be önkormányzati bérlakásába.

A problémát részben az okozza, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó inkább kivesz a szegényebbek zsebéből, mintsem adna, ráadásul az elmúlt években a szociális kiadások is elmaradtak a lehetségestől. A fejlettebb országok közül egyetlen olyan ország sincs, amely a megtermelt javakhoz képest olyan keveset költött volna a szegényekre, mint Magyarország. (A görög GDP visszaesése sokkal nagyobb volt, mint a magyaré.)



A kormány ebben is korrekcióra készül, legalábbis egy parlamenti kérdésre adott válasz alapján. A tervek szerint egy uniós projekt, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program 29 milliárd forintjából a következő években rendszeres élelmiszersegélyt kapnak majd a legszegényebb gyermekes családok és idős emberek.


Folyik a versenyfutás más területeken is az uniós pénzek lehívásáért. Ha onnan se jönnek a százmilliárdok, akkor végképp lőttek a gazdasági növekedésnek. Ahogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban fogalmazott, még a 2 százalékos bővülésről is kénytelenek leszünk lemondani.

Hogy legalább az eddigi pénzek ne vesszenek el, a kormány az utolsó pillanatokban újabb átcsoportosításról döntött, méghozzá nem is kis összegben. A 2007 és 2013 közötti fejlesztési pénzekből 100 milliárd forintot irányítottak át a hatékony energiafelhasználás, energiatakarékosság területére, mert a jelek szerint nem jöttek össze az ivóvízminőséget javító és a csatornázási projektek. Márpedig amivel nem tudunk elszámolni 2015. december 31-éig, azok az uniós támogatások örökre elvesznek. Kérdés persze, hogy az energetikai projektekben miként lehet 100 milliárd forintnyi számlát összegyűjteni két és fél hónap alatt.


Reszkessetek, adócsalók!

Visszafogott lendületéből a kormány abban is, hogy mennyire formálja az adózók barátjává az adóhivatalt. Varga Mihály eredetileg egy teljesen új törvényt ígért az adózás rendjéről, mondván, ezentúl ne éljenek indokolatlanul rettegésben a cégvezetők. Végül azonban csak egy toldozott-foldozott jogszabály lett, amelynek eredményeként a vállalkozások nagy többsége számára semmi sem változik, néhánynak pedig valamivel jobb, illetve rosszabb lesz ezentúl, attól függően, hogy megbízhatónak vagy kockázatosnak ítéli-e őket az adóhivatal.


Hétfő reggel közelebb kerülhetünk az igazsághoz

A héten arra is fény derült, miként rejtik el magukat egyes üzletemberek, ha nem akarják a nyilvánosság elé tárni bizniszeiket. Nyilatkozatháború robbant ki a Simicska Lajoshoz köthető üzleti kör és a filmproducer-kaszinótulajdonos Andy Vajna között, hogy melyikük vásárolta meg a TV2-t. Ha Simicska üzlettársa, Fonyó Károly igazat mond, akkor eddig valószínűleg egy opciós szerződés fedte el kilétüket.


http://kieatv2.tumblr.com/post/131273019820

Ha a cégpapírokban hétfőn sem lesz jele Simicskáék tulajdonának, akkor egyre nagyobb az esélye, hogy átverték a fél világot. Ha ugyanis valóban kezükben van egy opciós szerződés, akkor elemi érdekük, hogy annak alapján mielőbb benyújtsák a változás iránti kérelmet, leváltsák a menedzsmentet, kezükbe vegyék a bankszámlákat, vagyis az árnyékból kilépjenek a fényre.