Orbán Viktor becsapva érzi magát

-

A miniszterelnök a szombati bécsi migrációs csúcstalálkozón után azt mondta, Líbiában kellene gigantikus menekülttábort építeni, és oda szállítani azokat, akik illegálisan érkeztek Európába, vagy ide akarnak jönni. Gyakorlatilag megerősítette, hogy a népszavazás után módosítanák az alkotmányt, és kijelentette, hogy nem lépne ki az EU-ból.


A migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani – ebben állapodtak meg a bécsi migrációs csúcstalálkozó résztvevői, és Orbán Viktor a tanácskozás után ezt sikerként értékelte. A kormányfő szerint ugyanakkor kudarcnak tekinthető, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. Ez szerinte felveti a kérdését, hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető. Orbán szerint egyesek erre azt válaszolják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török–EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket.

Mások, köztük Magyarország, úgy gondolják, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg – mondta Orbán. Szerinte a migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni. A miniszterelnök szerint a résztvevők nem jutottak egyezségre javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség.


Nem kért pénzt

A Balkán esetében a védelmi vonalra az első lehetőség a macedón–görög határ, a második a szerb–macedón, a harmadik pedig a magyar–szerb határ. „Van egy ötlet Ausztriában, a negyedik lehetőség, az nekünk nagyon fájna, hogy a védelmi vonal Ausztria és Magyarország között van. De én azt mondom az osztrák barátainknak, hogy nem érdemes Ausztria és Magyarország közé kerítést építeni, inkább együtt menjünk le a szerb–magyar határra, és ott együtt védjük meg Magyarország déli határát” – mondta Orbán. A macedón miniszterelnökkel kétoldalú megbeszélést is folytatott, és világossá tette: annak érdekében, hogy a magyar–szerb határtól délebbre jöjjön létre egy új védelmi vonal, Magyarország kész eszközt, embert és pénzt adni.

Magyarország azt kéri az Európai Uniótól, hogy növelje meg és igazságosabban ossza szét a migráció kezelésére szánt forrásokat az érintett országok között – mondta Orbán. Az uniós források nagyságrendje mellett azok belső elosztását is kifogásolta, mert „a pénzt mindig Olaszország és Görögország kapja”, miközben Bulgária, Macedónia és Szerbia „szégyentelenül kis összegekhez” jut. Azt kérte, hogy nekik is folyósítsanak elegendő forrást. A múlt heti pozsonyi EU-s csúcstalálkozón Szófiának megígért pénzügyi segítségből „még semmi nem érkezett meg”.

Magyarországnak eddig csaknem 500 millió euróba (150 milliárd forintba) került a határvédelem, de a kormány egyetlen eurót nem kért most sem az EU-tól.


Rászedték és kicselézték

A német álláspontban nincs változás – mondta Orbán. Szerinte a németek továbbra is hisznek abban, hogy „a kvóta egy értelmes dolog”. Ezért a magyar álláspontban sincs változás: meg kell védeni a határt, a már megépített kerítést pedig meg kell erősíteni. Magyarország néhány héten belül képes lesz arra, hogy ha egyszerre több ezer vagy tízezer migráns érkezik a határához, akkor feltartóztassa őket fizikai eszközökkel.

A migránsok kötelező befogadását előíró kvótákról azt mondta: egész Magyarországot becsapták egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben. „Rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim” – mondta Orbán. Az Európai Tanács „késhegyig menő viták” után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, amely átment az Európai Parlamenten, és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt – mondta a miniszterelnök.

„Egyszer becsaptak minket. Ha hagyjuk, hogy becsapjanak minket, akkor becsapnak még egyszer.” Szerinte október 2-án el kell menni voksolni, és népszavazással kell megmutatni, hogy nem lehet az unióban kijátszani egy országot csak azért, mert kisebb, mint a nagyok.


Nem zárta ki az alkotmánymódosítást

Orbán szerint a kvóta meghívás. Helyette Európának világosan ki kellene mondania, hogy nem fogad több illegálisan érkező migránst. „Erre vonatkozóan is hoztunk egy döntést, és Magyarország a kvótát ezen a szemüvegen keresztül szemléli.” Szerinte az uniónak ennek alapján a területén kívül létre kell hoznia hotspotokat, a migránsoknak ott kell benyújtaniuk a kérelmüket, azokat ott kell elbírálni, és csak utána léphetnek be Európába. Ha ez megvalósul, akkor nincs szükség kvótára, a magyar álláspont pedig az, hogy addig nem lehet befogadni senkit.

A felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás esetén lesz-e alkotmánymódosítás, Orbán azt mondta: a referendum után „megfelelő szintű” tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről. Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben „egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van. És nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen”.


Líbiában építkezne

Orbán szerint az EU-nak Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, hasonlót, mint Törökországgal, mert ott 5,5 millió migráns várakozik, és ha nem lesz megállapodás, „akkor onnan meglepetés érhet bennünket”.

Orbán azt mondta, megérti, hogy Németország és Ausztria bajban van. De „nem tartom azt egy helyes gondolatnak, hogy úgy oldják meg ezt a problémát, hogy akkor mindenkinek adnak belőle – mondta. Ehelyett arra kellene erőfeszítéseket tenni, hogy ezeket az embereket „vigyük ki” az unió területéről. Ehhez azonban először ki kell jelölni azt a területet, ahol megvárhatják jogi eljárásuk lefolytatását. Orbán Líbia partjait említette lehetséges helyszínként. Ezért szorgalmazta Líbia stabilizálását és „egyben tartását” is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai ország tengerpartjánál azt a „gigantikus menekültvárost”, ahová vissza kell majd vinni az onnan Európába érkezett illegális bevándorlókat. Orbán szerint Líbia és Egyiptom lesznek a kulcsországai a következő néhány év Európa-politikájának.

Bár Orbán szerint Magyarországot a súlya nem hatalmazza fel arra, hogy „ilyen dimenziókban” gondolkodjon, de úgy véli, felügyelet alá vonhatnák a líbiai partszakasz egy részét, hogy ott ellássák az Európába tartó migránsokat. Ha ezt nem vállalják, akkor el kell törölni a fegyverembargót, és kell egy líbiai kormány, amely rendelkezésre bocsát egy partszakaszt menekülttábor létrehozására, és megengedi, hogy Európából érkezett fegyveresek vegyék körbe ezt a tábort – mondta Orbán.

„A kvótánál ezek sokkal becsületesebb, egyszerűbb és az európai jogrendnek inkább megfelelő megoldások.”


Nem lépne ki, reformálna

Az európai no-go zónákkal kapcsolatos vitára is reagált a kormányfő. Szerinte fel kell menni az internetre, és el kell olvasni a turisztikai cégek ajánlásait arról, hogy hova „nem kellene” menni. Orbán azt mondta: belátja, hogy ez kényelmetlen egy-egy országnak.

Orbán szavaiból ismét kiderült, hogy ellenérzéssel viseltet bármilyen migrációval szemben. „Mi szerintünk mindenkinek – ahogy írva van – a saját fügefája alatt van a helye” – mondta a miniszterelnök. Szerinte a Föld továbbra is országok és nemzetek között lesz felosztva, „mindenkinek azért a földdarabért van felelőssége, ahova született”, és „nem lehet csak ki-be ugrálni egyik országból a másikba”, és azt gondolni, hogy ez egy emberi jog.

A kormányfő szerint a „huszonegyedik század technikai korszakában bármennyi embert meg lehet állítani”, „csak kellő óvatossággal, együttérzéssel és egyértelműséggel kell ezt tenni” – mondta. „Senki nem akar háborút, áldozatokat.” Orbán szerint ilyen határvédelemre van példa az Egyesült Államokban, Spanyolországban vagy Izraelben – ezekben az országokban több helyen is a magyarhoz hasonló falakat és kerítéseket emeltek a határon.

Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen belőle, az EU legnagyobb támogatottságát pedig a sok vita ellenére is Magyarországon mérik – mondta Orbán. „Negyven év szovjet megszállás után könnyű hinni Európában.” Szerinte az uniót nem az intézményei, hanem a meghatározó nemzetállamok fogják majd megreformálni, a változtatások tartalma pedig a nemzeti választásokon dől majd el.