Orbán támogatja a több kórházat irányító szuperkancellárok tervét

Fotó: MTI / Vajda János

-

Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusának záró fórumán jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, hogy az átalakítással kapcsolatos elképzelései zöld jelzést kaptak a miniszterelnöktől


Noha béremelésről nem beszélt Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, utalt arra, hogy módosíthatnak az idei költségvetésen. Az ellátások finanszírozásáról pedig lényegében azt mondta, hogy arányosabb lesz a forrásmegosztás a túlfinanszírozott és az alulfinanszírozott szakmák illetve ellátások között.


Az egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, és mint mondta, zöld jelzést kaptak a korábban már ismertetett tervei, vagyis
  • az új minimumfeltételek kidolgozása,
  • az új budapesti kórház felépítése,
  • az alapellátás erősítése,
  • a kancellári rendszer kiépítése
  • és a krónikus ápolási feladatok elkülönítése az egészségügyi ellátástól.


Kancellári rendszer

A tervezett kórházi kancelláriák valószínűleg nem az egyetemihez hasonló rendszert követik, vagyis a kórházak szakmai vezetői mellett vagy felett nem dolgozik még egy külön gazdasági vezető is. Nem a kórházaknak élén állnak majd kancellárok, hanem régiónként, mintegy 6-8 kórház betegellátó tevékenységének összehangolása lesz a feladatuk, a szükséges jogszabályok elkészültét pedig az államtitkár erre az évre ígérte.


Az egészségügyből kikerül a krónikus betegápolás

Bár konkrétan még nem tudni, hogyan kerülnek majd át a kórházakból a krónikus bel- és az ápolási osztályok a szociális ellátórendszerbe, a kongresszus záró fórumán annyi kiderült, hogy a jelenleg erre a célra az egészségügyben meglévő források megmaradnak az egészségügyön belül, vagyis a konkrét betegellátásra lehet majd ezeket fordítani.

Még a kongresszus első napján hangzott el, hogy az átalakítás nyárig megkezdődik azoknál a kórházaknál, ahol külön épületben vannak az ápolási és az aktív ellátó osztályok.


A szakma újratárgyalná a kórházi közbeszerzések szabályait

A kongresszuson döntés született arról, hogy a Kórházszövetség az államkincstárral és a közbeszerzési döntőbizottsággal is tárgyalásokat kezdeményez, előbbivel a novemberben bevezetett új bérszámfejtő rendszer, utóbbival az ÁSZ legutóbbi megállapításai, pontosabban a döntőbizottság által a vizsgálat alapján kiszabott bírságok miatt, ami további több tízmillió forintos kiadást jelenthet a kórházaknak.

A központosított, uniós támogatással megvalósított számfejtő rendszert novemberben vezették be a költségvetési intézményeknél, de a kifizetések gyakran késnek, illetve a rendszerrel egyéb informatikai gondok is voltak. Az egészségügyben legutóbb az okozott nagyobb felháborodást, amikor a mentőszolgálat dolgozói kapták meg késve a járandóságukat. A kincstár február eleji közlése szerint ebben az évben már 290 észrevétel érkezett hozzájuk.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a többi között elmaradt közbeszerzések, nem megfelelő értékelés, illetve a számvevők szerint indokolatlan szerződésmódosítások miatt több kórházi ügyet is a Közbeszerzési Döntőbizottság elé vitt, amely eddig összesen közel nyolc millió forint bírságot szabott ki. A kongresszuson az egyik előadásban hangzott el, hogy a megbüntetett kórházaknak további költséget okoz majd az, hogy az ügyek polgári peres eljárásként folytatódnak. A számvevők több kórház 2008 és 2013 közötti gazdálkodását vizsgálták, a legutóbbi 4 jelentést február elején hozták nyilvánosságra.

A Kórházszövetség már napokkal ezelőtt is jelezte, hogy véleménye szerint a feltárt problémák “nem egyedi, hanem az intézmények sajátos működéséből eredő, rendszerszintű gondok, ezért a szövetség szerint nem is egyedi szankciókat és megoldásokat, hanem rendszerszintű válaszokat kell találni.” Ugyanezt a szervezet a kongresszuson is megerősítette, és felkérte az új elnökséget, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az ÁSZ-vizsgálatokról az Emmi egészségügyi államtitkárságával, a kórházfenntartó ÁEEK-kel, valamint az ÁSZ és a Közbeszerzési Döntőbizottság szakembereivel.


Szomorú valósághoz igazított ellátási szabályok?

A biztonságos betegellátáshoz szükséges úgynevezett minimumfeltételeket a szakmai kamarák határozzák meg, az OEP finanszírozza és az ÁNTSZ ellenőrzi. Utóbbi egy belső vizsgálatban azt állapította meg, hogy valamennyi feltételnek gyakorlatilag egyetlen kórház sem felel meg maradéktalanul, illetve a kórházak 70 százalékában nincs elég orvos vagy szakdolgozó sem.

A jelentést a szakma nagyjából ismeri, az ÁNTSZ azonban nem hozta nyilvánosságra, és a siófoki kongresszuson az is kiderült, hogy csak "a megindított közérdekű adatigénylés után" fogja ezt megtenni.

A minimumfeltételek átalakítása miatt egyébként az orvosi kamara korábban azt az aggályát fogalmazta meg, hogy felpuhulnak a szabályok, vagyis határozottan a lazítás ellen foglalt állást. A kamara szerint nem a feltételeken kell enyhíteni, hanem biztosítani kell a teljesítésükhöz szükséges pénzt.

A kongresszuson, bár konkrét ígéret nem hangzott el arról, hogy nem fognak lazulni a szabályok, a kórházvezetők reményei szerint biztonságot nyújtó, de betartható feltételeket fogalmaznak meg a törvényhozók.