Orbán: Már nem vagyunk a nyugat-balkáni migránsút része

Fotó: MTI/EPA / Olivier Hoslet

-

Megkezdődött a nyugat-balkáni menekültútvonalon fekvő államok csúcstalálkozója. A magyar kormányfő szerint neki már nem kellene ott lennie.


„Jó kérdés, hogy miért vagyok itt. Magyarország már nincs az útvonalon, szóval mi csak megfigyelők vagyunk itt” – mondta vasárnap Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök, amikor megérkezett az Európai Bizottság által a nyugat-balkáni menekültútvonal országainak szervezett tanácskozásra. Ez a Bizottság szándéka szerint az EU-tag és az EU-n kívüli államok, illetve az érintett intézmények vezetőinek operatív megbeszélése lenne, vagyis nem új szabályozást fogadnának el, hanem a gyakorlati teendőket beszélnék meg, például, hogy ne tologassák egymás határára a menedékkérőket (a részletekről itt olvashat).

Orbán a megbeszélés előtt egy kérdésre válaszolva azt mondta: az lenne a fontos, hogy az EU-tagállamok és különösen a schengeni övezet tagjai tartsák be, amit vállaltak, és legyen vége a nyitott határoknak, illetve a „meghívás politikájának”. A megoldást firtató kérdésre azt válaszolta: ő már megmondta az Európai Tanács ülésén is, hogy „le kell mennünk délre, és megvédeni Görögország határát, ha ők nem képesek”. Ugyanakkor hozzátette: akkor és ott senki nem hallgatott rá.



„Ha nem tudunk konkrét lépéseket hozni a következő napokban és hetekben, akkor Európa és az Európai Unió elkezd széthullani" – mondta az érkezéskpr a jelenleg legnagyobb nyomás alá került Szlovénia miniszterelnöke, Miro Cerar. Szlovénia a legkisebb uniós tagállam az útvonalon és az egy nap alatt érkező 13 ezer migráns arányaiban olyan, mintha Németországba egyetlen nap leforgása alatt félmillióan érkeznének. „Ez abszolút elviselhetetlen. Ezt nem fogjuk hetekig bírni, ha nem kapunk segítséget” – mondta a szlovén miniszterelnök, aki szerint meg kell védeni a határokat az ellenőrizetlen beáramlástól. Kitért arra is, hogy meg kell erősíteni a török-görög határ védelmét, és Athénnak minden uniós segítséget meg kell adni ehhez. Egyetlen országot, így Görögországot sem lehet magára hagyni - mondta.


Zoran Milanovic horvát kormányfő szerint országa boldogan aláírná azt, hogy az uniós tagállamok hagyjanak fel azzal, hogy a szomszédos országok határára szállítják a migránsokat, de Horvátország a negyedik szem a láncban, és nem lenne ilyen helyzetben, ha más országok nem segítenék a migránsok továbbhaladását.

Gjorge Ivanov macedón államfő szintén jobb együttműködést vár Athéntól. Mint mondta, van, hogy tízezrével érkeznek migránsok, Athén és Szkopje között viszont eddig vagy semmilyen vagy nagyon alacsony szintű párbeszéd folyt. Ivanov elmondta: bízik abban, hogy Görögország több információt oszt majd meg Szkopjéval. Ivanov szerint a migrációs válság nem csak az EU, hanem az egész kontinens számára kihívás. „Benjamin Franklint szeretném idézni: vagy összetartunk, vagy külön-külön fogunk lógni” – mondta Ivanov.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont Törökországot hiányolta a tanácskozásról. Úgy fogalmazott: a migrációs korridor országai ülnek le tárgyalni, de ha a korridor bejárataként szolgáló állammal nem sikerül megállapodni, akkor nagyon nehéz lesz megoldást találni. Egyben bírált egyes EU-tagállamokat, amelyek szerinte csak azt nézik, hogy miként akadályozzák meg a migránsok bejutását, s nem azt, hogy miként kezeljék közösen a válságot. Angela Merkel német kancellár szintén beszélt arról hogy Kelet- és Közép-Európa vezetői nem fogják tudni megoldani a migrációs válságot, ahhoz Törökországgal is további tárgyalásokra van szükség.