Orbán: Magyarként is lehet késsel, villával enni

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

A miniszterelnök szerint a világ gyorsan változik, ezért a diplomáciának alkalmazkodnia kell: ideológiák helyett az érdekekkel kell foglalkozni. A keleti nyitás szerinte már kész, most jön majd a déli, de a nyugati orientáció sem lehet kérdés, ezért javasolják a parlamentnek az Iszlám Állam elleni katonai fellépést.


„Doktrínánk alapja a magyar nemzeti érdek” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a magyar külképviseletek vezetőinek rendkívüli értekezletén. A külpolitikai prioritásairól azt mondta a nagyköveteknek: nem ördögtől való, sőt, természetes dolog, ha a nyugati integrációban legnagyobb befolyással rendelkező államokkal nem esnek egybe az érdekeink, legfeljebb az a kérdés, hogy mikor kell ezt elfedni, mikor nyíltan kimondani.

Az „alapvetően érdekvezérelt külpolitika” követelménye alól Orbán egy kivételt tett: „a közép-európai sorsközösséget”, és arra biztatta a nagyköveteket, hogy ez jelenjen is meg az ő munkájukban is. Ezen túl azonban szerinte a magyar diplomáciának szakítani kell azzal az elvvel, amely szerint a magyar érdek automatikusan egybeesik annak a nagyhatalomnak az érdekeivel, amelynek az érdekszférájába éppen tartozunk.

Orbán azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország nyugati orientációja megkérdőjelezhetetlen – hiszen a NATO- és az EU-tagságot népszavazás erősítette meg –, és értelmetlen ennek szembeállítása más törekvésekkel. A Nyugat részének lenni pedig kötelességekkel is jár, aminek legfontosabb eleme a katonai koalíciós akciókban való részvétel. Ezért a kormány be fogja terjeszteni a parlamentnek az Iszlám Állam terrorszervezet elleni katonai fellépésről szóló javaslatot, „aztán meglátjuk, a parlament bölcsessége mire ad felhatalmazást”.

Később, egy kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta: a tervezett kurdisztáni szerepvállalás a jelenlegi számítások szerint 10-30 milliárd forintba kerülne, attól függően, hogy milyen eszközöket kap a Magyar Honvédség más országoktól, illetve mekkora létszámmal vesz részt az akcióban. Az Egyesült Államokról is azt mondta: a katonapolitikai együttműködés lehetőségei szinte korlátlanok, az ideológiai kérdéseket viszont inkább nem kell feszegetni.


Érdekek Berlintől Pekingig

Az érdekkülönbségekkel kapcsolatban Orbán általában is azt mondta: megérti a nagyköveteket, kényelmetlen néha megmondani az állomáshelyükön, hogy Magyarország valamiben nem ért egyet a fogadó országgal. Ezt azonban szerinte meg kell tudni mondani anélkül, hogy lerombolnák a kapcsolatokat (itt a kormányfő külön is megszólította Czukor József berlini nagykövetet). Azt javasolta a nagyköveteknek: „keressük azt a pontot, ahol érdekeltté tudjuk tenni őket a sikerünkben”.

A legfontosabb diplomáciai kapcsolatokról azt mondta: „Németországgal a dolog rendezett”, hiszen elemi érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen, különben a német befektetések sem lesznek sikeresek. Az Egyesült Államokkal is azt a politikát próbálják folytatni, hogy stratégiai megállapodásokat kötöttek néhány, Magyarországon befektető, az amerikaiak számára is fontos informatikai, technológiai céggel.



„Oroszországgal szemben világossá kell tenni, hogy nem vagyunk ellenségek, és pontosan kell fizetni, hiszen mi vagyunk a vevők” – mondta a miniszterelnök, aki szerint attól függetlenül kell így eljárni, hogy „megvan a véleményünk” az oroszok nemzetközi jogot sértő fellépéséről, és alapvető érdekünk Ukrajna függetlensége és területi integritása. Erre Orbán később is visszatért, és megismételte azt a korábbi kijelentését, amely szerint Magyarországnak érdeke, hogy ne legyen közös határa Oroszországgal.

„Nem bocsátkoznék bele abba a kérdésbe, hogy van-e török expanzió a Balkánon – az én szobám falára Hunyadi van felfestve” – mondta Orbán Törökországra utalva, amelyet szintén az egyik legfontosabb relációnak nevezett. A török kapcsolat szerinte annyiban nehezebb, hogy a török gazdaság sok tekintetben verseng a magyarral, de arra biztatta a nagyköveteket, hogy próbálják építeni a kapcsolatokat, és keresni a gazdasági elehetőségeket is.

„Nem állítom, hogy Kínában remegve várják a magyar makrogazdasági adatokat” – mondta Orbán, utalva arra, hogy a kínai kapcsolat már csak a méretkülönbségekből adódóan sem könnyű terület. Ennek ellenére a miniszterelnök szerint jól láthatóan van külpolitikai és külgazdasági stratégiája, és abban Közép-Európának van szerepe. A kínaiak nem szeretnének kimaradni a szabad kereskedelemből sem, és ezen a területen lehet őket érdekeltté tenni.


Partner vagy vazallus

„Az a világ, amiben öt-tíz év múlva élni fogunk, más lesz, mint az, amiben önök megkezdték a szolgálatukat” – mondta Orbán a világban zajló, szerinte rendkívül gyors változásokról. Ezért azt az elvárást fogalmazta meg a nagykövetek felé, hogy alkalmazkodjanak, és így tegyenek szert előnyökre. Szerinte az idő máris őt igazolja, hiszen Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásakor sokan riadtan néztek, hogy mit fog szólni ehhez a világ, erre most az olasz miniszterelnök látogatott el Moszkvába és alá is írt egy megállapodást egymilliárd dolláros befektetési alapról, majd a dél-tiroli autonómiát emlegette Ukrajnával kapcsolatban.

A magyar külpolitikának Orbán szerint mindig volt egy arisztokratikus, elitista vonulata, de ma nem az a fajta minőségi tudás a fontos – mondta a miniszterelnök, aki szerint ebben a tekintetben le vagyunk maradva, főleg az amerikaik mögött, és nagyon sok tanulnivalónk van még. „Kicsit közelebb kell menni a realitáshoz, nem értelmiségi, hanem kereskedői dörzsöltségre van szükség” – fogalmazott Orbán, aki szerint a magyaroknak „fajtajellege”, hogy hajlamosak önmagukat rendkívül dörzsöltnek hinni, miközben valójában „az utolsó balekok”.

A nagyköveteknek címezve Orbán azt is mondta: „nem lehet világpolgárként diplomatának lenni”, mert aki nem magyarként tekint a világra, arra a világ sem magyarként tekint. „Magyarként is lehet késsel, villával enni” - mondta a miniszterelnök, aki nemzeti szempontból elkötelezett gondolkodást vár a külképviseletek vezetőitől. Közép- és hosszútávon szerinte csak a nemzeti szuverenitásra épülő politika a kifizetődő, mert „aki nem egyenrangú partner, az csak idő kérdése, és vazallussá válik”.

A miniszterelnök lezártnak nevezte a keleti nyitás politikáját, hiszen „a kapu ki van nyitva, közlekedni kell rajta”. A következő évek feladatának a déli nyitást nevezte, mivel szerinte Afrika – ha képes stabilizálódni – olyan növekedést mutat majd, mint korábban az ázsiai országok, Latin-Amerikában pedig „feltörekvő, nagy gazdaságok” vannak. Szijjártó Péter már idén megkezdi a miniszteri utakat ebbe az irányba, a kormányfő pedig 2016-ban tervezi, hogy ellátogat ezekbe az országokba.