Orbán lépéseiben kódolva volt, hogy felbosszantja a fél EU-t

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Ha a magyar kormányt nem pusztán az érdekli, hogyan rázza le magáról bármi áron a menekültproblémát, hanem együttműködést keresve, kiszámítható módon viselkedett volna az elmúlt hetekben, most nem állna vitában fél Európával – állítják diplomáciai forrásaink.


Napi szintű odamondogatás Horvátországgal és Romániával, kölcsönösen súlyos nyilatkozatok Bécs, Párizs, Berlin felé, nagykövet-bekéretések Görögországtól Franciaországig, és közben egyre nehezebben kezelt menekültkrízis – egy mondatban így foglalhatnánk össze az utóbbi három hetet, de különösen azt az időszakot, amióta elvileg kész a teljes technikai zár a magyar–szerb határon.

Egy konfliktusnál ritkán van olyan, hogy csak az egyik fél hibázik, és ebben az esetben sem ez a helyzet. Horvátország például azok után, hogy többször is élesen bírálta a magyar kormányt a szerb határra épített kerítés miatt, és magabiztosan kijelentette, hogy ha annak hatására hozzájuk indulnak majd a menekültek, kezelni fogja a helyzetet, most már gyakorlatilag büszke is arra: menekültpolitikája annyiban merül ki, hogy a magyar határra szállít mindenkit.


Mindegy, csak innen el


Diplomáciai forrásainkkal folytatott háttérbeszélgetéseink alapján ugyanakkor az körvonalazódott, hogy a magyar kormány is sokat tett azért – akarva, akaratlanul –, hogy feszültség legyen.

Egyáltalán nem segítette a helyzetet, hogy a magyar kormány az elmúlt hetekben többször bizonyult megbízhatatlannak, vélte több forrásunk is. Úgy tudjuk, a magyar közlés sokáig az volt Románia felé, hogy hiába a szerb határzár, minden előrejelzésük szerint Horvátország felé indul majd tovább a tömeg, így magyar–román viszonylatban semmilyen különleges intézkedésre nem készülnek. Ehhez képest információink szerint a román kormány felé csak egy telefon ment, fél órával a sajtótájékoztató előtt, hogy ott is kerítés épül majd.

Ausztria felé ugyanez volt a helyzet: mint megírtuk, a magyar kormány nem csak akkor nem mutatott minimális együttműködési szándékot, amikor szeptember 4-én úgy döntött, buszokkal viszik az osztrák határra a menekülteket. Az osztrák kérés az volt, hogy a buszok legalább Kismarton (Eisenstadt) vasútállomásig menjenek el, hogy az embereknek ne kelljen az esőben kilométereket gyalogolniuk, de erre a magyarok nem voltak hajlandók, így az osztrák hadsereg küldött buszokat.

Azóta is rendszeresen előfordult információink szerint, hogy a magyar oldalról kellemetlen helyzetbe hozták az osztrák hatóságokat, amelyek így nem tudtak megfelelően felkészülni az érkezők fogadására. A Hegyeshalomnál készült riportunkban megszólaltatott osztrák rendőrtiszt is arról beszélt: bár egy ideig nagyon jó volt az együttműködés a két testület között, ezt bő egy hete mintha elvágták volna.


Osztrák rendőrök Hegyeshalomnál: nem kaptak kellő tájékoztatást?


„Lehetett volna ez egy teljesen más történet is, ha a magyar kormány más filozófia alapján áll a kérdéshez” – mondta egy diplomáciai forrásunk. Arról korábban lapunk is írt, hogy az Orbán-kormány stratégiája gyakorlatilag arra alapult, hogy a kerítéssel elterelje a magyar határról a migránshullámot, akár brutális hatósági fellépés árán is, amely végül be is következett.

Hogy mi lehetett volna az a bizonyos „más filozófia”, arról forrásunk annyit mondott: „mindazt az energiát és pénzt, amit a konfrontációra, a menekültellenes kampányra, a határzárra költöttek, fordíthatták volna másra is”. Így például arra, hogy már jóval előbb elkezdik felkészíteni a hatóságokat az embertömeg fogadására és továbbszállítására.

„Nem lett volna ez egy ördöngösség: az EU-tól időben lehetett volna kérni elég segítséget táborok, gyűjtőpontok felállítására. Ezekben biztosítani lehetett volna tolmácsszolgálatot és más ügyintézést. Hogy senki nem akar Magyarországon maradni? Természetesen ezt mindenki tudta előre, de nem is ez volt a cél, senki nem ezt várta a magyar kormánytól” – mondta forrásunk.

A menekülteket elég lett volna néhány napra ezekben a táborokban tartani. „Ha megfelelőek lettek volna a körülmények, rendes az ellátás, és mindenki biztos lehetett volna benne, hogy továbbmehet, ennyit sokan vállaltak volna” – mondta forrásunk, aki szerint így akár a regisztrációt is könnyebben el lehetett volna végezni, majd megszervezni a továbbutazást. Ráadásul így a titkosszolgálatoknak is több ideje lett volna a terrorgyanús személyek kiszűrésére – erre most szinte semmilyen törekvés nincs magyar részről. Igaz, terepen dolgozó munkatársaink tapasztalatai alapján sokan egyáltalán nem akartak semmilyen regisztrációt, függetlenül a magyar körülményektől.


Fel kellett adni

Ezzel és a folyamatos egyeztetésekkel a többi érintett kormánnyal, hatósággal forrásunk szerint el lehetett volna kerülni, hogy Horvátország egyszerűen rátolja a problémát a magyar kormányra – az pedig tovább az osztrákokra. „Így végül is éppen az dőlt meg, hogy megvédik a határokat” – vélekedett forrásunk.

Elrettentési szempontból ugyanis hiába bizonyult hatékonynak a kerítés, és a múlt héten hiába sikerült ismét megnyitni Röszkénél a határt, az együttműködés teljes hiánya, a horvát hozzáállás miatt a hét vége óta gyakorlatilag a magyar kormány is teljesen feladta menekültpolitikájának korábbi alapját, miszerint mindenkit regisztráció után engedünk csak tovább, megvédjük az EU vagy a schengeni zóna külső határait. Mára a magyar hatóságok is csak arra figyelnek, hogy minél gyorsabban az osztrák határhoz vigyék a hozzánk érkezetteket.