Orbán hosszú csatára készül Európával, de már hűti a pezsgőt

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Médiafigyeléssel, nyilvános és nem nyilvános kommunikációs hadjárattal, az európai helyzet elemzésével kíséri a kormányzati apparátus a menekültügyben vitt elutasító magyar álláspontot. Kormányzati vélemények szerint beválik az eddigi keménykedés, középtávon az európai politikai fősodor is alkalmazkodik majd a nem éppen menekültbarát hozzáállásához.


Nem csak nálunk divat politikai évadnyitó, több napos kihelyezett frakcióüléseket tartani, Angela Merkel kereszténydemokratáinak bajor testvérpártja is erre készül. A CSU a Bambergtől északra fekvő Banzi kolostorban tartja jövő csütörtökön parlamenti képviselőcsoportjának találkozóját. Az esemény egyik vendége Orbán Viktor, aki a tervek szerint az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetőjével, a CSU-s Manfred Weberrel folytat majd pódiumbeszélgetést a menekültkrízisről. (Persze a program változhat, Donald Tusk ugyanis szintén erre a napra hívta össze az uniós állam-, és kormányfőket Brüsszelbe, a téma természetesen itt is a migránskérdés lesz.)

Orbán meghívása jelzi, hogy a Fidesz nem szigetelődött el pártcsaládján belül, márpedig ez az egyik meghatározó kérdés jelenleg a kormánypárt vezetői számára.

A kormány nem csak az ilyen gesztusok miatt érzi magát egyértelműen győztesnek a menekültválság kezelésében, derült ki több, a témában folytatott háttérbeszélgetésből. Forrásaink szerint nem csak belpolitikai téren nyert a Fidesz, de legkésőbb középtávon az Orbán Viktort körülvevő külpolitikai légkör is enyhülni fog majd, és mindez annak ellenére bizakodásra ad okot, hogy jelenleg katasztrofális az Orbán-kabinet nemzetközi megítélése, és mint egy forrásunk fogalmazott, „Brüsszelben is nulla a hitelességünk”.


Már mások sem látják őket olyan szívesen


A belpolitikai győzelemről szóló vélekedést forrásaink szerint nem nagyon kell magyarázni, a legutóbbi felmérések szerint Orbán Viktor személyes népszerűsége jelentősen nőtt az utóbbi időben, nyilvánvalóan azért, mert - szerintük - a magyar közvélemény nagy része inkább távol tartaná az országtól a menekülteket. Úgy tudjuk, a kormányzati apparátus figyelme még arra is kiterjedt, hogy néhány egyértelműen menekültpárti álláspontot képviselő hazai médiumról is kutatást készítsen, ami arra a következtetésre jutott: az érintett szerkesztőségek hiába közöltek ilyen jellegű tartalmakat, a nézők, olvasók ezekkel jobbára nem értettek egyet.

„Nagyjából ez a helyzet egy sor európai államban, így Németországban is. Nem véletlenül beszélt a kormányfő arról, hogy az EU-ban mára teljesen eltávolodott egymástól a véleményalkotók, a politikai elit, és a választók véleménye, és ez végső soron demokráciaprobléma” – mondta egy forrásunk. Szerinte Orbán Viktor tudja, hogy a megítélése rosszabb, mint valaha, de ez „egyrészt már a médiatörvény, az új alkotmány, és a korábbi esetek kapcsán sem zavarta”, másrészt „tisztában van vele, hogy az európai véleményformálókat soha nem fogja tudni megváltoztatni, ellenben a politikai közeg, amiben dolgoznia kell a következő években, az igenis változni fog”.


Merkel már megbánta?

Informátorunk szerint ugyanis a kormány úgy számol, hogy a jövőben több országban is változni fog a menekültekkel kapcsolatos egyértelműen befogadáspárti álláspont. Ebből a szempontból a kabinetben is nagy jelzésértékűnek tekintenék, ha az októberi osztrák helyhatósági választásokon a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) megnyeri Bécset.

Angela Merkel „szívesen látunk minden szírt” hozzáállását már a legelső pillanattól átmenetinek, és nagy politikai hibának tartották a Fideszben, és a kormányzat azóta is arra számít, hogy a német hivatalos politika szintén követni fogja a közvélemény egyre csökkenő lelkesedését a menekültek iránt. A kormányban nem sajnálnák azt sem, ha a szintén októberi lengyel választások után a mostani, inkább az európai fősodorhoz idomuló Polgári Platform helyett a keményvonalasabb Jog és Igazságosság Párt (PiS) kerülne hatalomra, még akkor sem, ha a PiS Oroszországgal kapcsolatban is radikálisan elutasító.


Változik a széljárás a kormány szerint


Faymann a kívánságlista élén

„Most annyira könnyű mindenkinek felháborodni rajtunk. Nagyon kényelmes, jól esik a szívnek, és egyelőre valóban megéri politikailag is. De az EU Bizottság például már kezdi elismerni, hogy közelednek az álláspontok, és azt is, hogy nem fordított elég figyelmet korábban a Balkánra és Magyarországra” – mondta egy bizottsági forrásunk, aki szerint „számtalan ország képviselői elismerik magánbeszélgetésekben, és szakértői szinten, hogy nekik sincs jobb ötletük, mint amit Magyarország tesz, csak aztán a retorika hatalmasat változik, amikor a diskurzus politikai, miniszteri, kormányfői szintre kerül”.


Az osztrák kancellár gyors távozását enyhén szólva nem sajnálnák a magyar kormányban


Azon kívül, hogy ebben változást remélnek a magyar kormány részéről, az elmúlt hetekben kisebb kommunikációs offenzíva is indult a magyar álláspont elmagyarázására. Nem csak Orbán Viktor külföldi lapoknak vagy Szijjártó Péter CNN-nek adott interjúira kell csak gondolni, amelyek közül az egyik legfontosabb a Németországban meghatározó Bildben megjelent Orbán interjú volt.

Ez egy - időnként az Orbán-kormánynak is dolgozó - elemző szerint akár még Angela Merkelt is kényelmetlen helyzetbe hozhatta némileg, mert a kissé tanácstalannak tűnő német kancellárhoz képest Orbán határozottabb, egyszerű, közérthető megoldásokat kínáló vezető képét tudta sugallni.

Több magyar nagykövet is terjedelmes interjút adott a menekültválságról (Ódor Bálint Ottawában, Szabadhegyi Péter Londonban a BBC-nek, vagy Hellebrandt László Koppenhágában), de ezen kívül információink szerint a misszióvezetőknek az is feladata, hogy informális fórumokon, háttérbeszélgetéseken magyarázzák el, mit miért tesz a kormány.

Ezzel párhuzamosan információink szerint Budapesten is zajlik egyfajta informális „mosoly offenzíva”, kormányzati szereplők az itt dolgozó uniós diplomatáknak teszik ugyanezt, Pintér Sándor belügyminiszter is szervezett egy ilyen magyarázó beszélgetést két hete.

Mindezeket egybevetve kormányzati forrásaink meg vannak győződve arról, hogy Orbán Viktor összességében győztesként kerül majd ki a helyzetből, és nem csak hazai megítélése javul, hanem előbb-utóbb nemzetközi megítélése is más lesz.

Ha másképp nem, akkor úgy, hogy a következő években szépen lassan eltűnnek a színről azok a politikusok, akik most nem kedvelik Orbánt. A képzeletbeli fideszes lista első helyén a 2008 óta kormányzó Werner Faymann osztrák kancellár szerepel.