Orbán: hatéves terv kezdődik

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Sikeresnek nevezte a magyar gazdasági modellt, a munkaalapú gazdaságot Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának adott interjúban. Szerinte azért emelkedhet nagymértékben a minimálbér és csökkenhet a társasági adó, mert az ország gazdasági alapjai rendben vannak, a pénzügyi rendszer stabil.


„Ezek az intézkedések most azért jöhettek létre, mert a munkát elvégeztük. A magyar gazdasági modell, a munkaalapú gazdaság sikeres. Mi mindig is hittünk benne, most a külvilág is elismeri” – mondta a kormányfő a korábban rögzített, hétfő reggel sugárzott beszélgetésben. Közölte: most jön a következő szakasz, egy hatéves gazdasági tervről tárgyal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadókkal és a munkavállalókkal.

A tervezett minimálbér-emelést a miniszterelnök elérhetőnek tartja. Rámutatott ugyanakkor, hogy „a vállalkozókkal vannak gondjaink” az ügyben, de a következő napokban szeretnének megegyezni velük. A nemzetgazdasági miniszter „kapott mozgásteret” a tárgyalásokra – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint a vállalkozóknak igazuk van abban, hogy a kifizetett bért túl nagy adó terheli, és ezért követelik annak csökkentését. Az arányok a kérdésesek, de Varga Mihály a munkabéreket terhelő adók hatéves csökkentési programjára tett javaslatot a munkaadóknak – erősítette meg, hozzáfűzve, hogy a magyar vállalkozók még soha nem kaptak ilyen ajánlatot az elmúlt 30 évben. Megjegyezte, hogy ha a vállalkozóknak kisebb az adójuk – márpedig a munkabért terhelő adók csökkenni fognak –, akkor magasabb fizetéseket adhatnak. Kitért arra is, hogy ha meg tudnak állapodni a vállalkozókkal egy magasabb minimálbér-emelésben, akkor az emelkedő bérek és az annak következtében magasabb infláció lehetőséget ad majd magasabb nyugdíjemelésre.

A kormányfő úgy fogalmazott: a bértárgyalások sikere esetén a most tervezett 0,9 százalékos helyett – amely érthető módon bántja a nyugdíjasokat – az ideivel megegyező mértékű, vagyis 1,6 százalékos nyugdíjemelés lehet jövőre. Emlékeztetett arra, hogy kormánya megtartotta ígéretét, megőrizte, sőt növelte a nyugdíjak vásárlóértékét az elmúlt években.

A következő évekre tervezett 40 százalékos reálbér-emelkedést firtató kérdésre a miniszterelnök úgy reagált: „kiinduló számnak ezeket el tudom fogadni, és ha ezt végre tudjuk hajtani, az szép siker lesz”, de „még, még, még följebb” kell nyomni. A társasági nyereségadó csökkentéséről Orbán Viktor kijelentette: minden magyar vállalkozónak előnyös lesz az egy számjegyű, 9 százalékos adónem. A kormány a régió legjobb vállalkozói világát akarja létrehozni Magyarországon – hangsúlyozta. A csökkentéstől a kormányfő azt várja, hogy nőni fognak a Magyarországra érkező befektetések, valamint azt is, hogy mindenki „nyugodtan bevallhatja” majd, mije van. Ha jól csinálják az adócsökkentéseket – mondta –, akkor a gazdasági teljesítmény nő, és kisebb adókulcsok mellett is meglesznek az állam bevételei, mert nagyobb lesz a gazdasági aktivitás.

„Nem mondok le arról a célról, hogy kisebb adókkal színvonalasabb sport, kultúra teremthető ebben az országban, mert kisebb adókból is több pénz érkezhet be” – válaszolta a taopénzek sorsát firtató kérdésre. A kultúra és a sport ügye felívelő pályán halad, és ott is marad – mondta. A helyi iparűzési adóval kapcsolatban közölte, ehhez az adónemhez nem nyúlnak, mert akkor az önkormányzatok bevételei megszűnnének.

Orbán Viktor ismét kifejtette azt is, hogy a külföldön dolgozó magyarok ügyéről ő nem „jajgatva” beszél, éppen ellenkezőleg, lehetőséget lát benne. Szerinte arra kell felkészülni, hogy a következő időszakban „a mi embereink is jönnek, mennek, mikor hol látnak lehetőséget”, és nem javasolja, hogy az állam korlátozza őket ebben.

Szerinte a 20. század „kudarcra és pesszimizmusra iskolázta” a magyarokat, ezért derűs életszemléletű, bizakodó, nagy célokat kitűző emberek kellenek a kormányrúdhoz. Kiemelte: még sok-sok sikeres év kell a gazdaságban. Azt is mondta, úgy kell adni a bért, nyugdíjat, szociális támogatást, hogy „közben ne fogyjon el, mindig újratermelődjön”.

Végül szó volt a vasárnap és hétfőn a dél-szerbiai Nisben zajló magyar–szerb kormányzati csúcstalálkozóról, amelyről szólva megerősítette: Magyarország támogatja, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen. „Nincs az EU-nak fényes jövője, ha azokat az országokat, amelyek alkalmasak, képesek, és kötődnek Európához, nem veszi fel. Szerbia ilyen ország” – fogalmazott. Kiemelte, hogy a kisebbségpolitika területén Szerbia magatartása több mint korrekt.