Orbán arra kéri a tanárokat, ne követeljenek több pénzt

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

-

A miniszterelnök parlamenti felszólalásában arra kérte a tanárokat, ne helyezzék a kormányt "bérnyomás alá". A korábbi fizetésemelések után szerinte most újabb béremelés nem lehetséges. Orbán Viktor beszédével megkezdődött a tavaszi parlamenti szezon.


Orbán Viktor parlamenti felszólalásában arról beszélt, támogatja a tüntető pedagógusokkal folytatott párbeszédet. Szerinte a tanárok 25 pontos követelése összeadva 18 százalékos béremelést jelent. A korábbi 40 és 27 százalék után most 18 százalékos béremelést kérnek. A kormányfő azt mondta, ezt megérti, de ez ebben a pillanatban nem lehetséges. Ne helyezzék a kormányt bérnyomás alá - kérte a kormányfő a tanárokat.

A miniszterelnök egyetért azzal, hogy jobb lenne, ha többet tudnának keresni az oktatók és az egészségügyben dolgozók. Azzal már nem ért egyet, hogy az ellenzéki pártok az eddigi eredményeket, a béremeléseket megkérdőjelezzék. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben egy általános iskolai tanító egy év alatt átlagosan 2 millió 400 ezret keresett, ez 2016-ra 3 millió 600 ezerre nőtt.

Orbán visszaszólt a felszólalására reagáló szocialistáknak. Azt mondta, “nem egyszerű feladat”, hogy a szocialisták beszélnek oktatásról és egészségügyről, miközben csődbe vitték az iskolákat és a kórházakat. Az MSZP-ről az is sokat elmond, hogy a a kormányellenes tüntetések résztvevői rendszeresen elhatárolódnak tőlük. A kormányzati korrupcióról beszélő Vona Gábornak felelve politikusbűnözésnek nevezte, hogy a párt ózdi polgármestere 4-5 helyről vesz fel pénzt.


Polgári berendezkedés a cél

Orbán Viktor hétfői felszólalásával indult az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Napirend előtti felszólalását azzal magyarázta, hogy két és fél hónapja nem ülésezett az Országgyűlés, ezért tájékoztatni szeretné a képviselőket a fontosabb döntésekről. A kormányfő a miniszterelnöki bársonyszék előtt állva beszélt.

Ismertette a fontosabb gazdasági mutatókat.

  • A költségvetési hiány 2 százalék, 2009-ben 4,6 százalék volt.
  • Az államdósság tavaly 76 százalék alá csökkent, ez 2010 közepén 84 volt százalék volt.
  • A munkanélküliség 6,2 százalékra csökkent a 2010-es 11,5 százalékról.
  • Orbán szerint soha nem dolgozott ennyi ember az országban, mint jelenleg. 4,2 millió embernek van munkája.

Orbán szerint ezek a számok mutatják, hogy az adósrabszolgaságból sikerült kivezetni az országot, a magyar reformok működnek. Az új cél a polgári berendezkedés felépítése, "mindenki léphessen egyet előre". Ezt három eszköz szolgálja, az adócsökkentés, az otthonteremtés és a családok megerősítése.

Megemlítette, hogy egy százalékkal csökkent az szja. A sertéshús áfája 27-ről 5 százalékra csökken. Bővítették a családi adókedvezményt. 111 ezer forintra nőtt a minimálbér.

Felsorolta, hogy rendvédelmi erőknél öt százalékkal, a felsőoktatásban 15 százalékkal nőttek a bérek. 2015-ben 12,8 milliárdot fordítottak az orvosok, ápolok bérének növelésre. A pedagógusoknak 2013 óta minden évben emeltek. Támogatják a mostani tárgyalásokat a tiltakozó tanárokkal, szerinte meg fognak egyezni.


Újabb kerítések épülnek

A miniszterelnök szerint az idei év kihívása biztonsági jellegű lesz. Szerinte az európai közvélemény a cenzúrát sikeresen lerúgta magáról, többen értenek egyet a magyar kormánnyal, mint ahányan támogatják az uniós migránspolitikát. Ezzel valószínűleg arra utalt, hogy a német média több napon keresztül nem számolt be kölni szilveszterkor támadásokról.

Tavaly a migránsok ostroma alatt állt Európa, zűrzavart, terrorakciókat, félelmet hozott a népvándorlás. Magyarország időben rendezte a sorokat, a parlament cselekedett, megalkották a szükséges törvényeket, amelyek a védekezéshez kellettek. Köszönetet mondott TEK-nek, a V4-es partnereknek. Az első tapsot ekkor kapta a kormánypárti képviselőktől. Majd a terrorakció elhárításához szükséges törvények támogatására kérte a képviselőket.

Mi vár ránk?- tette fel a kérdést. Majd hosszasan sorolta, az ENSZ becslései szerint hány migráns érkezhet idén Európába. A migrációs népvándorlási nyomás nőni fog 2016-ban, miközben Európa gyenge, a bevándorlást támogató politika az európai közvélemény szemében is megbukott.

Brüsszel továbbra is be akarja szállítani Európába az illegális migránsokat, utáni szét akarja osztani. Ezt a tervet nem fogadja el a magyar kormány. A magyarok biztonságának megvédése a legfontosabb. Ezért mozgósították a magyar társadalmat, 1 millió 800 ezer aláírást gyűjtöttek össze a kvóta elutasítása ellen. “Brüsszelnek be kell tartani a törvényeket, tisztelnie kell a nemzetek akaratát”.

Brüsszelben diplomáciai, jogi védekezésre, a déli határon pedig katonai védekezésre van szükség, mondta. Orbán ezért elrendelte a déli határ megerősítését, és új határzár építését.