Orbán ellenében is épül a fizetős egészségügy

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Ha gyógyulni akar, mit választ: azonnali műtétet árengedménnyel vagy sorban állást hálapénzfizetéssel? Erre a dilemmára játszott rá az új budapesti magánklinika óriásplakát-kampánya az elmúlt hetekben. A Duna Medical Center első hónapjának eredménye és az egészségügyi államtitkár lemondása egyaránt azt sugallja: ha valaki gyógyulni akar, lassan kikerülhetetlenek a fizetős szolgáltatások.


Műtét diszkontáron – már a gondolat is meghökkentő. Márpedig az elmúlt hetekben ezt a nyitási kedvezményt hirdette Budapest legújabb, augusztus elején indult magánklinikája. Bár egy sérv- vagy aranyérműtét még a 40 százalékos engedménnyel is 100-150 ezer forint, ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy ezen az áron van piaca a szolgáltatásnak.


A modern, Duna-parti épületben nem voltak ugyan tömegek, de a két műtő csúcsra járt. Az egynapos sebészeti beavatkozásokra fenntartott három négyágyas és két egyágyas szoba közül csak egy egyágyas volt üres, ahol megcsodálhattuk a kényeztetés néhány eszközét, köztük az ágy fölé hajlítható monitort, amelyet tévézésre, videózásra vagy internetezésre egyaránt használhat a lábadozó.

Míg korábban elsősorban az orvosi diagnosztikában, laboratóriumi vizsgálatokban volt helye a magánszolgáltatásoknak, és a Duna Medical befektetői is részben így erősödtek meg az Euromedic-cégcsoporttal, ma már a járóbeteg-szakellátásban, sőt a kisebb műtéti beavatkozást igénylő kezelésekben is egyre nagyobb a magánpiac.



Évről évre szépen nőnek a legnagyobb magánklinikák bevételei, és egyre nagyobb eredményt tudnak ezen elkönyvelni. A Duna Medical izraeli és ukrán befektetője ezt a profitlehetőséget látta meg a magyar egészségügyben. Augusztustól 25 rendelőben 30 szakterületen kínálják a járóbeteg-ellátást és az egynapos sebészeti beavatkozásokat, amit – az eredeti tervekhez képest némi késéssel, de – várhatóan 2017 tavaszától már egy vadonatúj kórház fekvőbeteg-ellátása tetőz be.

Holott Orbán Viktor miniszterelnök éppen egy évvel ezelőtt emlegette fel a Fidesz 2010-es győzelmét is megalapozó népszavazást a vizitdíj eltörléséről, és kijelentette, hogy


az egészségügyet nem lehet üzleti szempontok szerint működtetni.

Mindez ráadásul néhány nappal azután hangzott el, hogy Zombor Gábor egészségügyi államtitkár támogató szavakat mondott a Duna Medical Center létrehozását beharangozó sajtótájékoztatón, mondván, ha ilyen beruházásból több lenne az országban, az pozitívan hatna az egészségügyi ellátás egész rendszerére.


Az összeomlás jelei

Másban nem is nagyon bízhatott az egészségi okokra hivatkozva lemondott államtitkár, hiszen az elmúlt egy évben semmilyen érdemi előrelépés nem történt az állami egészségügyben. Bár tavasszal a fordulat előzményeként próbálták beállítani, hogy megyénként egészségügyi irányítóbizottságok jönnek létre, amelyek majd jól elosztják a betegeket és a kapacitásokat, és így nem lesz várólistázás, ezek a testületek mára puszta formalitássá váltak.

A kórházak adóssága alig csökkent, pedig az elmúlt hónapokban újabb 60 milliárd forintot kaptak a törlesztésre. Augusztus elején még mindig 40 milliárd forint volt a tartozásuk, és a fizetési hajlandóság alapján a Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetsége azt prognosztizálta, hogy az adósság szeptemberben ismét felkúszik 60 milliárd forintra.

Az egészségügy az orvoshiánnyal sem tud mit kezdeni. Hiába próbál a kormány néhány ezer forintokat az orvosok és ápolók zsebébe csúsztatni, ha a csábító ajánlatok százezer forintos különbségekről szólnak. Így maradnak az olyan abszurd helyzetek, mint amilyen a Nógrád megyei ellátásban tapasztalható: miután elviselhető távolságban fekszik Budapesttől, így a fővárosi orvosok két munkahely között ingáznak. A salgótarjáni megyei kórház urológiáját például ugyanaz a professzor vezeti, mint a budapesti Péterffy Sándor utcaiét.

Ha pedig valaki már megunja az álláshalmozást az állami egészségügyben, akkor elmegy külföldre vagy a hazai magánszférába. A Duna Medical Center már működő részlegének az igazgatója, Schiszler István például az OEP stratégiai igazgatói és a Gyemszi regionális igazgatói posztja előtt a XVI. kerületi önkormányzat rendelőinek a vezetője volt. 2008-ban még személyesen ragasztotta le az okafogyottá vált vizitdíj-automatákat az „Ennyi volt, vége!” felirattal, most pedig már a legnagyobbnak szánt hazai magánszolgáltató élén áll.


Schiszler István, a Duna Medical Center igazgatója


Az állam lassan már mankónak sem kell

A Duna Medical Center bemutatkozóján egy évvel ezelőtt az hangzott el: arra törekszenek, hogy a „legszükségesebb beavatkozások” az OEP-biztosította betegek számára is elérhetők legyenek. Schiszler István úgy fogalmaz,


nyitottak vagyonk az együttműködésre az OEP-pel, de nem erőltetjük.

Inkább arra számítanak, hogy az állami biztosító keresi majd őket, ha feláll a kórházuk, és a csúcstechnológiával olyan műtéti eljárásokat is nyújtani tudnak, amelyeket eddig csak Ausztriában és Németországban lehetett elérni. Az OEP eddig szükség esetén az ottani kórházak szolgáltatásait fizette meg, jövőre azonban már lehetőség lesz arra, hogy egy budapesti intézményben, költséghatékonyan végezzék el a beavatkozást – mondja Schiszler István.


Az a fajta eljárás persze itt is működik, hogy az állami egészségügyben diagnosztizálják a betegséget, akár még a laborvizsgálatokat is ott végzik el, a beteg azonban a végén a magánklinika műtőjében köt ki. Az igazgató erre azt mondja, így is tehermentesítik a társadalombiztosítást, mert legalább a műtétet nem az OEP-nek kell finanszíroznia. Szerinte inkább azt kellene felismernie az államnak, hogy ha például egy magánpraxisban is üzemelő nőgyógyász betege bekerül az állami egészségügybe, mert szükség van a laborvizsgálatokra, akkor ne kelljen feleslegesen könyvelni egy szakorvosi vizsgálatot, hanem fogadják el a magánpraxisban megtörtént vizitet az ellátás alapjának.

Arra a felvetésre azonban, hogy Schiszler István az OEP stratégiai igazgatójaként miért nem tudott elérni ilyen döntéseket, a válasz az volt, hogy bár vannak dolgok, amelyek logikusnak tűnnek, és az üzleti világban racionálisak is, az államnak azonban más szempontokat is mérlegelnie kell, és számolnia kell a társadalmi következményekkel. Így például hiába látja mindenki, hogy túl sok a kórház, és kevesebb is elég lenne; ha vidéken a kórház az egyik legfontosabb foglalkoztató a térségben, és túl sok beszállító kisvállalkozás léte múlik az intézményen, akkor nem lehet azt megszüntetni.

Az OEP nem üzleti vállalkozás – teszi hozzá –, egy hatalmas infrastruktúrát kell fenntartania, és ha befogadja a magánszolgáltatásokat, akkor csak a rendelkezésre álló költségvetési keret terhére teheti meg.


Apránként épül a fizetős egészségügy

Mindebből az következik, hogy aki nem akar két évet várni a csípőprotézis- vagy a gerincműtétre, az jobban teszi, ha már most elkezdi a spórolást a magánszolgáltatás finanszírozására. A biztosítók már havi 20-25 ezer forinttól kínálnak olyan konstrukciókat, amelyek alapján műtéti beavatkozásokat is fizetnek, de aki csak gyorsabb orvosi szakellátást vagy diagnosztikai vizsgálatot szeretne, az már havi 8-15 ezer forintos csomaggal is eredményt érhet el – mondja a PBA Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezető igazgatója, Vass Gábor.


A pontos összeg elsősorban az életkortól függ. Befolyásolja a havi kiadás mértékét az is, hogy szükség esetén mekkora önrészt vállal be a beteg, vagy van-e felső limitje az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás árának, illetve maximálják-e a biztosító által finanszírozott ellátások számát vagy összegét, tehát hogy évente például két beavatkozást vagy legfeljebb, mondjuk, kétmillió forintig fizetnek ki.

Az egyik legnagyobb magánszolgáltató, a Medicover például saját biztosítási rendszerben szerződik a betegekkel, az Union biztosítónak saját szolgáltatásszervező cége van, az Uniqa pedig most arra készül, hogy kizárólagos biztosítója lesz a Duna Medical Centernek. Schiszler István elmondása szerint szeptember végétől már meglesz az Uniqa új terméke.

A kormány 2012 óta ösztönzi is az egészségbiztosítást a magánszolgáltatások finanszírozására, hiszen azóta adómentesek azok a juttatások, amelyeket a munkáltatók adnak dolgozóiknak erre a célra. Bár a biztosítási alkusz azt mondja, a piac nem fejlődik úgy, mint ahogy kezdetben remélték, ha az állami egészségügyi szolgáltatások továbbra is csak visszafejlődnek, a betegeknek nem is lesz más választásuk, mint a magánbiztosító és a magánegészségügy.

Így Orbán Viktornak is igaza lesz, mert – kényelmetlen beavatkozások nélkül is – megmarad az ingyenes állami egészségszolgáltatás, viszont Zombor Gábor sem távozik kudarccal, mert az állami tehetetlenkedés miatt a magánszolgáltatók is kitapossák az utat maguknak. Előbbi marad a szegényebbeknek, utóbbi pedig a módosabbaké lesz.